Kiszabadultam. Egy hét Ferenc József tengerpartján, pár nap a szlovák hegyekben, és mikor ez a magazin a standokon lesz, egy-egy napot Pozsonyban és Prágában fogok tölteni. Ferenc József emlegetése nem túlzás, Abbázia és Lovran között közvetlenül a tengerparton húzódó sétányt (járdát) tényleg Ferenc Józsefről nevezték el, így lehetővé téve egy jó másfél órás sétát monarchiabeli villák és szállodák árnyékában, tengeri kilátással. A tengerpart egyáltalán nem üres, de nincs is annyira tele, mint a korábbi években, a korona hatását ebben és a boltokban kötelező maszkhordáson lehetett érezni a júliusi Horvátországban. Amint bedugtam a fejem a tengerbe, megláttam a halakat, és elszórakoztatott a gondolat, hogy számukra mindennek a szárazföldi felhajtásnak milyen mértékben nincs jelentősége.
Kiteszik a Youtube-ra, és százezrek figyelik, ahogy vállalkoznak, így sokan láthatják, ez milyen elhivatottságot és kockázatot jelent.
A szlovák és cseh utak a kiadóhoz kötődnek (a magyar, a cseh és szlovák Forbes egy csoporthoz tartoznak). Miközben az elmúlt másfél évben szinte szlogenné vált számomra, hogy minden (tényleg minden) működik online is, ha szükséges, most azt is átéltem, milyen feltöltő, emberi és hozzám különösen közel álló személyesen találkozni, együtt ücsörögni, közös élményeket átélni. És mindennek az üzletre is hatása van (lesz), nem kérdés.
Az én nyaramhoz és talán a tiétekhez is a celeblistánk is hozzátartozik. Az első számú celebek körébe nehezebb betörni, mint elsőre gondolnád, amit jól mutat, hogy a lista tagjai között kevés az új név, a kereskedelmi tévék főműsoridejébe nem egyszerű bekerülni. Mégis mindig szolgál újdonsággal a lista, mert máshol nem érhető el a magyar celebvilág ilyen kompakt összefoglalója, és akinek a cége fellelhető, annak a bevételi adatait is közöljük.
Rafał Brzoska öt éve még a csőd szélén állt. A lengyel csomagkirály ma viszont már ott van a milliárdosok listáján, miután arra fogadott, hogy az e-kereskedelem jövője nem a házhoz szállítás – derül ki az amerikai Forbes cikkéből.
Írta: Iain Martin // Fordította: Knittel Martin
2016 nyarán egyre szűkült Rafał Brzoska mozgástere. Az akkor 38 éves lengyel vállalkozónak majdnem két évtizedes munkája volt abban, hogy 120 millió dolláros biznisszé hizlalta a szupermarketek kuponjait terjesztő – egykor egy kollégiumi szobából elinduló – InPostot. De a kényszerű verseny az állami postával megviselte a céget, így Brzoska 65 millió dolláros hitellel a nyakában, a behajtók elől fejvesztve menekülve próbált új befektetőket meggyőzni.
„Az volt az egyik fő célom, hogy visszafizessem az összes hitelemet a bankoknak és mindenkinek, aki csak kölcsönadott nekünk – emlékszik vissza az idén 43 éves Brzoska. – A befektetők nem értették, hogy erre mi szükség van, mire azt mondtam nekik: ebben az országban szeretnék élni, és csak egy nevem, egy arcom van.”
A befektetőket nem Brzoska haldokló postai szolgáltatása, hanem az e-kereskedelmet kiszolgáló csomagautomata-spinoff érdekelte, amit a vállalkozó 2010-ben alapított. A húszezer dolláros installációs díjú, hűtőszekrény méretű utcai automatákba az Amazon és egyéb online kereskedők szállítanak. Különösen azért népszerűek, mert – az USA-val ellentétben – Európában a postások nem hagyják őrizetlenül, az ajtó előtt a csomagokat. Ez a gyakorlat megálljt parancsol a csomaglopásoknak (az amerikaiak 54 százalékát károsították már meg így), csakhogy aki lemarad a futárról, az mehet a postára sorba állni.
A csőd szélén táncoló Brzoska 2016 nyarán leállította levélkézbesítő üzletágát, még azelőtt, hogy tárgyalni kezdett későbbi megmentőjével, az Advent Internationallel. A bostoni székhelyű magántőke-befektető csoport a következő év áprilisában vásárolta fel az InPost részvényeit a tőzsdén. A 110 millió dolláros befektetés kiváltotta a vállalat hiteleit, és további 125 millió dollárral segítette Brzoskát, hogy egy év alatt megduplázza, azaz 4400 darabosra növelje a csomagautomata-hálózatát.
Kedves, de ravasz díl volt. A lengyelek nyugati társaikhoz képest később kezdték igazán elfogadni az e-kereskedelmet, de 2017-ben már egyenletes, 20,4 százalékos éves növekedéssel lehetett számolni. Aztán jött a járvány, és az online vásárlások 36 százalékot ugrottak egyetlen év alatt, tavaly az InPost bevételei 677 millió dollárra nőttek, és Brzoska automatái ma Lengyelország csomagszállítmányainak 36 százalékát kezelik.
„Sok érv szólt a befektetés ellen, és sokan nemet is mondtak” – mondja Paul Atefi, a KKR vezérigazgatója. A befektetőcég 2018-ban 145 millió dollárt adott az InPost további csomagautomata-installációira. Brzoskának most 11 734 automatája van Lengyelországban, 1100 az Egyesült Királyságban, és további pár száz Olaszországban. „Amikor automatánként néztük az üzletet, elég meggyőző volt. Néha az automaták megtérülése mindössze másfél év… Szeretjük ezt a céget.”
Az árrések is irigylésre méltóak. Brzoska két dollárt kér egy átvételért, miközben költségei megállnak az installáció és a helybérlés díjainál, valamint a munkabéreknél. 2020-ban az InPost 97 millió dolláros profitot ért el. „A csomagautomatáink évről évre megduplázzák a bevételeinket” – mondja Brzoska. „Lengyelországban több mint ötvenszázalékos EBITDA-marzs a cél – mondja David Kerstens, a Jefferies International elemzője. – Ez a hagyományos postai szolgáltatóknál általában egy számjegyű.”
Igazán az tett jót az üzletnek, mondja Marek Różycki, az Advent-InPost befektetés egyik tanácsadója, hogy a cég „papucstávolságra” helyezte el az automatáit a vásárlók otthonától és az irodáktól. „Nem túl vonzó, ha esőben kilométereket kell megtenned a legközelebbi automatáig, de Lengyelországban a legközelebbi mindössze 350 méterre van. Ez már majdnem olyan, mint a házhoz szállítás, csak még kényelmesebb.”
A „papucsszabály” felismerése nem jött könnyen: az Advent Brzoska ambiciózus, négy kontinensre való terjeszkedésére mondott nemet, mert a távolságok növelésével túlfeszítette volna az automatahálózatot. „Tipikus példája volt annak, amikor egy karizmatikus, nagyon vállalkozó szellemiségű ember irányít egy nagyon gyorsan növekvő üzletet – mondja Różycki. – De túl nagy projekt lett volna, túl kevés erőforrással.”
Szerencsekarkötő Az InPost januárban ismét tőzsdére lépett Amszterdamban, 9,7 milliárd dolláros vállalati értékelés mellett, Brzoska részvénycsomagja jelenleg 1,1 milliárd dollárt ér. A befektetőket azzal győzte meg, hogy automatái olcsóbbak az Európa-szerte cikázó futároknál, és környezetkímélőbb alternatívát nyújtanak. Egy automata huszonnégy futárt vált ki, mondja Brzoska.
Amíg ő a csomagautomata-üzletét tökéletesítette, Európa postai szolgáltatói, a UPS és az Amazon a házhozszállítási kapacitásaikat növelték, és sarki boltok ezreit vonták be átvételi pontnak. Ez olcsó és gyors alternatíva volt, de a járványban robbanásszerűen növekvő e-kereskedelem Berlintől Bilbaóig a boltokat csomagokkal, valamint a visszaküldést intéző sorokkal torlaszolta el. „A kisboltok nem túl kényelmesek a csomagátvételre, különösen a járvány alatt” – mondja Kerstens.
Aztán jött a járvány, és az online vásárlások 36 százalékot ugrottak egyetlen év alatt.
Brzoska terve az, hogy ezeket a hosszú sorokat Európa-szerte csökkentse. Márciusban bejelentette, hogy 675 millió dollárért felvásárolja a Mondial Relayt, és az óriás futárszolgáltató egész Franciaországot lefedő hálózatának legforgalmasabb pontjainál állítja fel automatáit. Az impresszív eredmények nem maradtak észrevétlenek:
az Alibaba és a lengyel e-kereskedelmi nagyágyú, az Allegro is automatákat telepít Lengyelországban, és Európa postaóriásai – például a Deutsche Post – is az automatákra fogadnak.
Már nem Brzoska a kispályás, és nem is riad vissza a küzdelemtől. A csillagjegyének és (méretre szabott öltönyével összeegyeztethetetlen) szerencsekarkötőjének tulajdonítja, hogy cége a viadal előző köreiben túlélte a postaóriások támadásait. „Megmondtam a csapatomnak: skorpió vagyok. Túlélek, és ti is túl fogjátok élni velem, mert a skorpiók mindig ilyenek – a végsőkig harcolnak.”
Vidd ki az erdőbe, és dobd el ott! Ezt a viccnek szánt mondatot szokták használni a Vilhemp tulajdonosai, ha a termékeikről beszélnek. Persze eszük ágában sincs szemetelésre buzdítani senkit, evőeszközeik és szívószálaik kizárólag természetes anyagokból készülnek, és komposztálhatók.
Markáns változás: beütött az infláció, a jegybank hirtelen szigorú lett, a kormány viszont vadul szórni akarja a pénzt a választás előtt. Negyedéves makrogazdasági összefoglaló.
Serpenyő alumíniumdobozból, többször használható csomagolás és az értékesítési lánc lerövidülése a helyi termelői együttműködésekkel – csak pár megoldás az Auchan Magyarország fenntarthatósági stratégiájából, ami évek óta fókuszban van a vállalatnál. Alapvetés, hogy a mindennapi bevásárlásaink és fogyasztási cikkeink hatással vannak a bolygó jövőjére és a környezetünkre, mégis, sokszor hiába szeretnénk tudatosan vásárolni, erre vagy épp nincs lehetőségünk, vagy túl sok energiába kerülne. A kényelmes és széles közönség számára elérhető nagy áruházláncoknak épp ezért kiemelt szerepe van abban, hogy környezetbarát alternatívákkal segítsék hozzá a vásárlókat a fenntartható fogyasztáshoz.
Adam Wyden hedge fund menedzser csiszolatlan tőzsdegyémántokkal megtizenegyszerezte befektetői vagyonát az elmúlt tíz évben, és maga is bezsebelt százmillió dollárt. A legnagyobb aggodalma most az, hogy apja, Ron Wyden oregoni demokrata szenátor halálba adóztatja nyereségeit.