Tavaly márciusban a járvány agyoncsapta az európai turizmust, így a légi forgalmat is. Idén márciustól viszont a legtöbb európai országban már éledezik az ágazat, visszatérnek a turisták, bár országonként eltérő, milyen szabályokkal lehet beutazni. A Budapest Airport friss adatai érdekes átrendezőségeket mutatnak Európában: néhány korábbi slágerország (például az Egyesült Királyság) a járvány miatt hátrébb sodródott, más országok, mint Törökország, Olaszország vagy Németország viszont népszerűbbé váltak a Budapestről indulók körében. Térképen az egyes országokba induló repülőjáratok kapacitásai, és elég jól jelzik, hova készült (vagy tudott utazni) a legtöbb ember 2020 áprilisa és júniusa között, és hova akart repülni idén ugyanekkor.
Miután a koronavírus térdre kényszerítette a vendéglátást, és bezáratta a szállodákat, mára új műfajt teremtett a turisztikában: számos hotel kedvezményes csomagot kínál a kötelező karantén idejére, öt–nyolc napra vagy akár két hétre, egyetlen szállodai szobában. Így jár az, aki manapság üzleti útra vagy épp családlátogatóba utazna Indonéziába, Szingapúrba vagy Ausztráliába – és ez csak három azon országok közül, ahol szigorú hotelkarantén vár az érkezőkre.
Szöveg és fotó: Cseke Eszter és S. Takács András
Olyan alaposan talán még sosem keresgéltünk szállodát, mint mielőtt Jakartába repültünk. A beutazásunkkor érvényes, azóta még szigorúbb szabályok szerint öt nap karantén várt ránk a hotelszobában, ötórás időeltolódással, egy ötéves gyerekkel, ráadásul 15 óra repülés után. Az egyik hotel a képek alapján túl sötétnek tűnt, a másikban túl kicsik voltak a szobák, a harmadiknál rettenetes visszajelzéseket olvastunk a kajáról. Márpedig a vendég csakis a szállodából rendelhet magának szobaszervizt. A már-már oknyomozó kutatómunka nyomán végül a híres 19. századi szingapúri szállodalánc, a Raffles jakartai hoteljére esett a választásunk.
Talán az édes ötéves kisfiú, talán a hét hónapos terhes feleség láttán esett meg a szívük a megfáradt magyar vándorokon, mindenesetre a felhőkarcoló 27. emeletén betessékeltek egy 136 négyzetméteres saroklakosztályba, majd kedvesen ránk zárták az ajtót.
Akár nászúthelyszínnek is elfogadtuk volna pár évvel ezelőtt. A délkelet-ázsiai metropolisz 180 fokos panorámája tárult elénk. A Raffles a legapróbb részletekre kiterjedő figyelemmel rendezte be a hálószobát, a tágas fürdőszobát, a nappalit, az étkezőt és a konyhát. Úgy éreztük magunkat, mint akik megnyerték a lottóötöst, ami a következő öt napot illeti. Persze a bezártság attól még bezártság, még egy aranykalitkában is.
Először is kipakoltunk, és eltüntettük az útból a bőröndöket, hogy a lehető legotthonosabbá tegyük a lakosztályt. Könyvespolcot varázsoltunk a tévé köré. A Ruminivel a tengerre képzelhettük magunkat, Gerald Durrell-lel a dinoszauruszok földjén barangolhattunk, ha már épp kezdtünk volna megbolondulni. Napirendet állítottunk össze, hogy a lehető leggyorsabban teljen az idő: olvasás, jóga, memóriajáték, mesenézés, barkochba, Skype a nagyszülőkkel, és persze kétnaponta PCR-teszt, ami igazi eseményszámba ment.
A harmadik napon már a pincéreket is úgy fogadtuk, mint rég nem látott vendégeinket. A karanténra a hotel külön étlapot állított össze, különös figyelmet szentelve a desszertnek, hogy legalább egy kis kenyérpuding vagy crème brûlée megédesítse a bezártságot. Ez persze az időzónákon nem segített, így éjszaka néha összetalálkoztunk a nappaliban, és a szomszédos felhőkarcolók fényeit kémleltük. A végére már Hitchcock Hátsó ablakába képzeltük magunkat, és vártuk, hogy szemtanúi legyünk a gyilkosságnak. Az őrület további jeleit nem véltük felfedezni magunkon, mindenesetre kifejezetten megkönnyebbültünk, amikor öt nap után végre kicsekkolhattunk a luxushotelből, a Raffles holland menedzsere pedig széles mosollyal gratulált a szabaduláshoz.
Néhány fővárosi srác gondolt egyet, és elkezdte hazai termelők portékáiból készített ételekkel kényeztetni a budapestieket, így próbálva szorosabbra fűzni a vidék-város kapcsot. Majd miután kiderült, hogy ezzel a koncepcióval egyelőre lehetetlen Magyarországon a hipszteretető kategóriánál nagyobbra törni, átálltak gyümölcslé-palackozásra – naná, hogy vidéken. A zöld álom így üzleti szintre lépett, és a Funky Forest márkájú préselt leveket és smoothie-kat hamar megszerették a specialty kávézók vendégei – Budapesten.
Puskás László és az Avidin nevét most kezdi megismerni az ország, de biotech körben aligha keltett meglepetést, hogy a világjárvány kipattanása óta pont az ő szegedi laborjukban hozták ki a legtöbb diagnosztikai újítást, és még egy covidoltás prototípusáig is eljutottak. Kivételesen kreatív kutatóénje mellett mostanra üzleti vénájával is bizonyított: ha van koronanyertes, aki megérdemelten nőtt tízszer akkorára a koronavírus évében, az Puskás László gyors reagálású gyógyszerkutató bázisa.
Nagyon ritka, hogy egy üzlet bő száz éve szinte ugyanazon a helyen működjön. A Központi Antikváriummal pont ez a helyzet, 1891 óta a Múzeum körúton működik – a tulajdonosi kör többször változott, a hangulata viszont semmit: áthatja a történelem és a régiségek szeretete. A mai tulajnak nincs rá annyi ideje, mint szeretné, de az üzlet szakmai vezetése igazi fanatikusok kezében van.
