Tavaly márciusban a járvány agyoncsapta az európai turizmust, így a légi forgalmat is. Idén márciustól viszont a legtöbb európai országban már éledezik az ágazat, visszatérnek a turisták, bár országonként eltérő, milyen szabályokkal lehet beutazni. A Budapest Airport friss adatai érdekes átrendezőségeket mutatnak Európában: néhány korábbi slágerország (például az Egyesült Királyság) a járvány miatt hátrébb sodródott, más országok, mint Törökország, Olaszország vagy Németország viszont népszerűbbé váltak a Budapestről indulók körében. Térképen az egyes országokba induló repülőjáratok kapacitásai, és elég jól jelzik, hova készült (vagy tudott utazni) a legtöbb ember 2020 áprilisa és júniusa között, és hova akart repülni idén ugyanekkor.
Ha nem változatunk az életmódunkon, 2030-ra az élelmiszer tehető majd felelőssé a legnagyobb arányú károsanyag-kibocsátásért. Pálinkás Zsolt, a Tesco vezérigazgatója az élelmiszeripar összes szereplőjét arra bíztatja, saját működésében tegyen a pazarlás ellen.
Az Európai Unió adatai szerint az élelmiszer-pazarlás feléért a háztartások felelősek, negyven százalékáért a termelő és a feldolgozóipar okolható. A kereskedők aránya a legkisebb, mégis a Tesco igyekszik a pazarlás elleni küzdelem élére állni.
Mert tudjuk, hogy nem csak felelősségünk, de lehetőségünkben is áll tenni a pazarlás ellen. A 2020/21-es pénzügyi évben 739 ezer tonna élelmiszert értékesítettünk a vásárlóinknak. Ekkora mennyiségnél óhatatlanul is keletkezik el nem adható felesleg és hulladék, még úgy is, hogy folyamatosan fejlesztjük előrejelzési, készletezési rendszereinket, és racionalizáljuk a választékot. A Tescónál ugyanebben az évben „csak” a kezelt élelmiszerek 0,64 százaléka lett hulladék, de számszerűsítve ez is közel 12 ezer tonnát jelent. Fontos viszont, hogy ez a szám csökkenthető. A 2016/17-es pénzügyi évhez viszonyítva kezdtük el mérni a nálunk keletkező élelmiszer-hulladék és -felesleg mennyiségét, azóta 59 százalékkal mérsékeltük a hulladékot, amivel 10 évvel a 2030-as céldátum előtt teljesítettük az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljainak élelmiszer-hulladék megfelezéséről szóló pontját.
Mi lett azzal a 12 ezer tonna élelmiszer-felesleggel?
Amennyit csak tudtunk, adományként ajánlottunk fel a Magyar Élelmiszerbank Egyesületnek. A megelőző pénzügyi évben a felesleg 83 százalékát adományoztuk nagyobb részt nekik, kisebb részt állatmenhelyeknek. Az élelmiszermentést a járvány legnehezebb napjaiban sem hagytuk abba, így folyamatosan tudtuk segíteni a nehéz helyzetbe került embereket.
Méréseink kezdete óta egyébként 28 ezer tonna élelmiszert mentettünk meg a kidobástól, ezzel pedig több mint 89 ezer tonnával mérsékeltük a működésünkből fakadó károsanyag-kibocsátást.
Hogyan számszerűsíthető az élelmiszer-felesleg károsanyag-kibocsátásként?
Az élelmiszeripar felelős a károsanyag-kibocsátás mintegy negyedéért, a pazarlásból származó kibocsátás pedig magasabb, mint bármelyik országban, kivéve az Egyesült Államokat és Kínát. Az élelmiszerellátási lánc minden pontján történik károsanyag-kibocsátás. A haszonnövények locsolásától és az állatok takarmányozásától kezdve a feldolgozáson át egészen odáig, hogy az élelmiszert az üzletekbe szállítják, majd az otthonokba kerül. Mi a FoodCloud átváltási rátáját használjuk, ami szerint minden kilogramm kidobott étel 3,2 kilogramm CO2-kibocsátásnak felel meg.
Mit tehetnek akkor az élelmiszer-ipar szereplői?
Egyetlen vállalat nem képes megoldani az élelmiszer-pazarlás problémáját, ez a küzdelem mindenki felelőssége, ezt muszáj tudatosítani a szektorban. Ezért ezúton is sürgetném az iparág összes szereplőjét, hogy aki még nem tette meg, kezdje el mérni, mennyit pazarol, tűzzön ki célokat, és minél hamarabb tegyen lépéseket a pazarlás ellen, mert az utolsó órában vagyunk.
Serpenyő alumíniumdobozból, többször használható csomagolás és az értékesítési lánc lerövidülése a helyi termelői együttműködésekkel – csak pár megoldás az Auchan Magyarország fenntarthatósági stratégiájából, ami évek óta fókuszban van a vállalatnál. Alapvetés, hogy a mindennapi bevásárlásaink és fogyasztási cikkeink hatással vannak a bolygó jövőjére és a környezetünkre, mégis, sokszor hiába szeretnénk tudatosan vásárolni, erre vagy épp nincs lehetőségünk, vagy túl sok energiába kerülne. A kényelmes és széles közönség számára elérhető nagy áruházláncoknak épp ezért kiemelt szerepe van abban, hogy környezetbarát alternatívákkal segítsék hozzá a vásárlókat a fenntartható fogyasztáshoz.
Hacsak nem jön az eddigieknél is súlyosabb járványhullám, a hazai ingatlanok tovább drágulnak – de még a járvány sem biztos, hogy megakasztja az eddigi trendeket. Az állami támogatások és a pénzügyi környezet is az ingatlanpiac felé tereli a tőkét, a lakossági hitelállományban is van még tér a növekedésre. A legsúlyosabb probléma az építőanyagok drágulása, az eddig bejelentett kormányzati intézkedések arra lehetnek csak elegendők, hogy az anyaghiány csillapodjon kicsit.
