Tavaly márciusban a járvány agyoncsapta az európai turizmust, így a légi forgalmat is. Idén márciustól viszont a legtöbb európai országban már éledezik az ágazat, visszatérnek a turisták, bár országonként eltérő, milyen szabályokkal lehet beutazni. A Budapest Airport friss adatai érdekes átrendezőségeket mutatnak Európában: néhány korábbi slágerország (például az Egyesült Királyság) a járvány miatt hátrébb sodródott, más országok, mint Törökország, Olaszország vagy Németország viszont népszerűbbé váltak a Budapestről indulók körében. Térképen az egyes országokba induló repülőjáratok kapacitásai, és elég jól jelzik, hova készült (vagy tudott utazni) a legtöbb ember 2020 áprilisa és júniusa között, és hova akart repülni idén ugyanekkor.
Egymillió eurót kapott arra a magyar Colossyan, hogy szövegből videót alakító technológiáját piaci sikerre vigye.
Hongkongban kitörtek a diáklázadások 2019 végén, néhány egyetemen barikádot is emeltek, a fiatalok mind átérezték, történelmi időket élnek át. Nemcsak a kínai államapparátus és vele annak katonai arzenálja állt az egyetemistákkal szemben – hanem az álhírekre épített propagandagépezet is.
Tulajdonképpen szövegből csinálunk videót.
Az akkor huszonkét éves Kovács Dominik hirtelen az események sűrűjében találta magát – és ez nemcsak személy szerint rá, hanem cégére is igaz volt. A Koppenhágában elindított, eredetileg Defudger névre hallgató startupja azt a missziót vállalta magára, hogy tényleg jobb hellyé teszi a világot: az interneten terjedő manipulált képek és videók detektálására fejlesztett hatékony eszközt.
Több egyértelmű technológiai áttörés után üzleti modelljüket úgy verte le a korszellem, ahogy a kínai kommunista államhatalom gyűrte maga alá a hongkongi diákok ellenállását. De ahogy Hongkongban, úgy Dominikék sem adták fel. „Hatalmas hiba volt, hogy nem azzal a kérdéssel kezdtük: Ezért fizetnétek? Van ez akkora probléma, hogy ennek a megoldásáért fizettek?” – mondja önkritikusan, miközben egy budapesti közösségi iroda tárgyalójában ülünk.
Kovács Dominik, a Colossyan társalapítója Fotók: Sebestyén László
A Defudger irányt váltott, így született meg a Colossyan. A csapat komoly tudástőkét szedett össze a hamis és manipulált videók detektálásával, oda-vissza ismerik a technológiát. Az új üzleti fókusz lényege épp az volt, hogy a deepfake videókat nem észlelni, hanem gyártani kell – de etikus célra. Ez a szintetikus média most épülő piaca. A csapat korábban is kapott már ilyen megkereséseket – és szép pénzt is egy-egy ilyen projekt után. „Tulajdonképpen szövegből csinálunk videót. Amit eddig e-mailben küldtél ki, abból célcsoportra szabott videót tudsz készíteni. Minden kutatás azt mutatja, hogy a videós üzenetek hatása erősebb, több interakciót generál. Ez a mi hozzáadott értékünk.”
A Colossyan jövőképe az, hogy öt–tíz éven belül átalakul a médiaszektor, teret nyer a ma még csak Ázsiában népszerű szintetikus média. Egy befektetői konzorcium a magyar Dayone Capital vezetésével egymillió eurót ad arra, hogy a Colossyan gyorsan skálázódó üzleti sikerre váltsa azt a technológiai tudást, amit 2018 óta felhalmozott. „Ez egy fogadás, ezt mi is látjuk, mert ez a terület nagyon új. Viszont öt–tíz éves távlatban meg kell lépni ilyen befektetéseket is. Ráadásul ez tipikusan olyan iparág, ami nagyon el tud durranni, Dominikék pedig ott vannak most az élbolyban” – mondja a befektetési döntés hátteréről Weiszbart Zsolt, a Dayone Capital partnere.
Ő amúgy optimista, szerinte három–négy év múlva a kamuvideó-detektálás mint termék is érdekes lehet a piacnak. De nem tagadja, mint minden korai fázisú befektetés, ez is egy „mindent vagy semmit” sztori. Ha az általuk várt megatrend beüt, az nemcsak a Colossyan, hanem a mi életünkre is komoly hatással lehet. A még mindig csak 23 éves Dominiknak és hasonlóan fiatal alapítótársainak pedig még van ideje megtapasztalni, hogy milyen, amikor ők diktálnak a piacnak, és nem fordítva. A teljes cikk a Forbes.hu-n.
Kiégtél? Teljesen rendben van, és nem is vagy egyedül. A gyors tempó, a szakadatlan teljesítés velejárója a kiégés, és a koronaév után még nagyobb erővel támad. Egész nap erről beszélgettünk a Forbes – Legyél jobb! napon. Coachok és trénerek magyarázták el a jelenség szakmai hátterét, üzletemberek, hírességek személyes történeteiket osztották meg velünk – és több mint 600 fős közönségünkkel.
Belső-pesti hülyegyerek, aki feleennyi szóviccel messzebbre jutna. Kiváló reklámszakember, aki pontosan tudja, mit miért tesz, és hogyan reagál majd a célközönség. Szellemes (dal)szövegíró, aki eladta magát. Tehetségtelen ripacs, aki úgy lop, ahogy nem szégyell. Az ország egyik legkreatívabb embere, aki irányt mutat a 21. században. Erőltetett dumájú celeb, aki itt ragadt az előző századból. Önjelölt jópofiemberke. Túl kormánypárti. Túl liberális. Túl jól él. Túl sok. Geszti Péter az ország egyik legmegosztóbb embere, személyiségét, életútját, zenéit és megszólalásait szinte minden létező magyar jelzővel ellátták már kritikusai és rajongói – ezekre szinte sohasem reagál, helyette évtizedek óta csinálja, amihez éppen kedve van, és keresi a sikert hozó aranytojást tojó tyúkot mindenben, amihez hozzákezd. Lehet imádni, lehet utálni, de nem belebotlani legfeljebb annyira, mint egy Rapülők-számot kiverni a fejedből.
Mire ez a lapszámunk megjelenik, a Föld tartalékai kimerültek volna, ha az egész világ úgy élne, mint mi. Magyarországon ugyanis idén június 8-ára esett a túlfogyasztás napja. A WWF Léptem appjával a szerkesztőségben kiszámoltuk az ökolábnyomunkat, és kiderült, hogy még mindig sok húst eszünk, sokat autózunk, sok cipőt veszünk. Ács Gábor kollégánk pedig el sem merte árulni az eredményt, annyit repül. (Három fölött lett neki.)
