Már illatgyertyából is választhatunk ökotudatosan, hogy az üvegtől a kanócig minden fenntartható forrásból származzon. Tokaji Márti és German Juraj az Andyourstories szójagyertyákkal a valóságukból akart kiszakadni – mára alig tudják tartani a lépést vegán gyertyát követelő követőtáborukkal.
„Le akartuk venni a valóságunkról a fókuszt” – mondja Tokaji Márti, az Andyourstories szójagyertya egyik megálmodója, miért vágott bele két és fél éve a gyertyakészítésbe párjával, a Felvidéken felnőtt, Magyarországra egyetemistaként került German Jurajjal, azaz Gyurival. Egy magánéleti krízis után valami örömtelit kerestek, és régi illatgyertya-rajongók lévén úgy döntöttek, hogy negyven négyzetméteres albérlet ide vagy oda, elkészítik maguknak a prémiumdarabokat olyan illattal, amilyennel ők akarják.
Azonban a paraffin, amiből a legtöbb illatgyertya készül, kőolajszármazék, az égetése káros lehet az egészségre, az előállítása pedig a környezetre is. Egy erről szóló tanulmány jött szembe Mártiékkal, és leesett neki, hogy körülöttük is éppen ilyen gyertyák pislákolnak. Szerencsére a cikk megoldást is mutatott. Ez lett a szójaviasz. A vegán szójaviasz ráadásul negyven fokon olvad, égési sérüléseket sem okoz.
A termékfejlesztés Márti reszortja: próbálja elkerülni a hétköznapi illatokat, ezért inkább hangulatok mentén fogalmazza meg őket. Így született meg a városi tavasz, az erdei séta, az esős nap, a forró cider vagy a toszkán bőr. Gyuri képzőművész végzettségét a grafikák készítésével kamatoztatja, és bár idegenkedik tőle, de fegyelmezetten vállalja a cég üzemeltetését is. A fenntarthatóság és a minimalizmus eleve tematizálta a cég működését: megfelelő minőségű viasz még nem kapható Magyarországon, ők Európán belülről rendelik komposztálható papírzsákokban, a kanóctól az illóolajig minden minősített forrásból kerül az üvegbe. A barna üvegcséket ötösével vissza lehet váltani a kijelölt viszonteladónál – bár aki kreatív, otthon is könnyen talál nekik új szerepet.
Márti és Gyuri meg akarják őrizni a termék kézműves jellegét, de tudják, hogy kétszemélyes hadseregük hamarosan kevés lesz. Már csak azért is, mert a szójagyertyapiac pezseg a konkurenciától.
Lakásműhelyük híre eljutott a Nanushkáig is, és a cég megkereste Mártiékat, hogy nyomtassák gyertyáikra a párizsi divathéten megrendezett divatbemutatója meghívóját. Ott Anna pedig az olvasást népszerűsítő jótékonysági kampányára állt össze Mártiékkal: a #olvass kollekcióból nyolc nap alatt 230 darabot adtak el, és a gyertyák árából ezer forint az Igazgyöngy Alapítványhoz került.
Bár az Andyourstories ma már üzlet is, nemcsak szenvedély, van olyan gyertyájuk is, amin csak bukni lehet, de márkaépítés szempontjából mégis fontos. Egy gyertya ára négyezer forinttól indul, ami a többszöröse a paraffingyertyákénak, de a kereslet így is gyakran túlnövi kettejük kapacitását, készleteik nagy része sokszor pillanatok alatt elfogy. „A karácsonyi dömpinget még nem tapasztaltuk meg teljes nagyságában, egyszerűen nem bírtuk”– mondja Márti.
A Volvo környezetvédelemmel és fenntartható fejlődéssel kapcsolatos, így pedig mindannyiunk biztonságos jövőjét érintő célkitűzései régóta ambiciózusak. A svéd cég úgy alakítja át modellpalettáját és ajánlatait, hogy 2025-re éves globális eladásainak legalább 50 százalékát teljes mértékben elektromos, fennmaradó részét hibrid modellek alkossák, 2030-tól pedig kizárólag elektromos járműveket fog majd előállítani. Ahhoz, hogy 2040-re teljesen klímasemleges vállalattá válhasson, a komplett értékláncot is át és újra kell gondolnia. A fejtörés első gyümölcsei az XC40 Recharge, valamint a még újabb C40 Recharge – a tisztán elektromos Volvo bőrmentes belsővel.
A biztonság alapvető igény a közlekedésben is, a feladat pedig mára túlmutat azon, hogy a baleseteket aktívan megelőzze egy jármű, vagy ha már végképp elkerülhetetlen egy ütközés, akkor is épségben tartson mindenkit, legyen szó akár az utasokról, akár gyalogosokról, vagy épp egy eltévedt rénszarvasról. A gotheburgi Volvo a svéd acélok és skandináv életszemlélet ötvözetéből pont a maximális biztonság üzenetét tűzte zászlajára már jóval azelőtt, hogy bármilyen állami szabályozás erre sarkallta volna. Miután 1959-ben a cég mérnöke, Nils Bohlin szabadalmaztatta a hárompontos biztonsági övet, a Volvo nem volt rest azonnal az alapfelszereltség részévé tenni a találmányt, és mivel a technológiát a többi gyártó számára is elérhetővé tette, nem túlzás, hogy a Volvo korai lépése milliók életét mentette meg az elmúlt bő hat évtizedben. Ám a munka természetesen nem állt meg az öveknél. 2000-ben maga XVI. Károly Gusztáv svéd király nyitotta meg a Volvo Cars Biztonsági Központját, mely nagysebességű fedett pályáival, kamerarendszerével és a prototípusok tudományos alapú megsemmisítését garantáló külső helyszíneivel máig a világ egyik legfejlettebb törésteszt laboratóriuma. A központban folyó folyamatos kutatás-fejlesztésekre, illetve az innovatív digitális adatátvitel és képfelismerés terén elért eredményekre támaszkodva a márka azon dolgozik, hogy a jövőben senki se sérülhessen meg súlyosan vagy szenvedhessen halálos balesetet új Volvo gépkocsiban. Ez a törekvés ölt meggyőzően testet az autók aktív biztonsági és vezetőtámogató rendszereinek összességében. A Volvo azonban a biztonságos gépjárművek megalkotása mellett a klímaváltozás hatásainak enyhítésére és a fenntartható fejlődés körülményeinek megteremtésére is épp akkora hangsúlyt fektet. A Volvo Cars már 2000-ben alapító tagként csatlakozott az ENSZ Global Compact önkéntes fenntarthatósági egyezményéhez, és eltökélt szándéka, hogy 2040-re klímasemlegessé tegye a cégcsoport egészének tevékenységét. A modellek villanyosítása csak a kezdet: a Volvo egyik legújabb projektje a koksz-, vagyis a szénmentes acélgyártás, az úgynevezett SSAB ötvözet kifejlesztése körül forog. Az új módszerrel a svéd acélipari partnerek fosszilis erőforrások nélkül, hidrogén és villamos energia felhasználásával kívánnak acélt gyártani, ami egy egészen új és zöld módszernek ígérkezik.
Mire a Volvo megépítheti első SSAB acélból készült koncepcióját, számos tisztán elektromos modellje rója majd az utakat. A hazai számítások szerint 2025-re minden harmadik Magyarországon eladott új Volvo tisztán elektromos hajtással kerül majd forgalomba, melynek érdekében a márka évente legalább egy új elektromos modell bemutatását tervezi. Ami a mindehhez esszenciális infrastruktúrát illeti, már jelenleg is több mint kétezer töltési pont érhető el itthon, a hálózat pedig folyamatosan bővül.
,,A minél kedvezőbb feltételek megteremtése érdekében a Volvo európai szinten a legnagyobb töltőhálózatokkal – így az Ionity-vel is – megállapodást kötött, de a helyi szolgáltatókkal is aktív tárgyalásokat folytatunk” – mondta el Bodrogai Gábor, a Volvo Autó Hungária ügyvezető igazgatója. A legújabb elektromos modellek hatótávolsága egyébként vegyes használat esetén meghaladja a 400 km-t is, így az XC40 Recharge és a C40 Recharge ilyen kapacitások figyelembevételével tervezi meg akár töltőpontok szerint is a beállított végcélunkhoz vezető útvonalat. Mi több, a hamarosan online is megrendelhető C40 alapfelszereltségének részét képezi a Google teljes arzenálja, beltere pedig bőrmentes kialakítású, és a gyapjú mellett újrahasznosított műanyagok felhasználásával készül.
Kevesen tudják, de a C40 Recharge annak a kísérleti C30 Electric modellnek a szellemi utódja, amelyet tíz éve csupán 209 darabban gyártott le a Volvo, hogy aztán a bátor korai felhasználók segítségével tapasztalatra tehessen szert az elektromos autózás terén. Mivel a Volvo első dedikáltan elektromosnak tervezett autójából a svéd márka megfogalmazása szerint a felelős, tudatos és progresszív szemléletű vásárlóknak hála jóval több fogy majd, mint a forradalmi prototípusokból tíz évvel korábban, a Volvónak természetesen a teljes értékláncra, az adott alkatrészek utóéletére is gondolnia kell, ha célja 2040-re nem kevesebb, mint a klímasemlegesség elérése. Mivel az akkumulátorok ritka, értékes és részben a környezetre ártalmas anyagokból készülnek, folyamatosan emelkedő darabszámuk már most kiemelt kérdéssé teszi teljes életciklusukat. A Volvo Cars épp ezért egy háromlépcsős stratégiát dolgozott ki, amelyben a végső újrahasznosítást két újrafelhasználási lépcső előzi meg. A Volvo jelenleg is számos jármű-fődarabot újít fel és forgat vissza az autógyártásba; ez a körkörös gazdasági szemlélet pedig a gyártó szerint az akkumulátorok esetében is járható út. Az utaknak búcsút intve nem autóipari területeken – például az elektromos hálózat kiegyensúlyozásában – játszhatnak energiatárolási szerepet, amely a megújuló energiaforrások termelési jellegéből adódóan különösen fontos feladat. Ezekkel a kezdeményezésekkel a Volvo szerint összességében 20–25 évre tolható ki egy akkumulátorrendszer hasznos élettartama, melyet követően egy arra szakosodott partner majd elemeire bontja azokat, hogy a lehető legteljesebb mértékben újrahasznosítsa a bennük rejlő értékes nyersanyagokat.
Ami az első, az autózás jövőjének szempontjából lényeges időszakot illeti, mind az XC40 Recharge, mind a C40 Recharge esetében maga az akkumulátor, vagy annak akár csak egy modulja is cserélhető, az 500 kilogramm súlyú akkumulátorcsomagra pedig 8 év, vagy 160 ezer kilométer gyári garancia vonatkozik. A jelenleg 418 km-esre kalkulált vegyes hatótáv mellett pedig, ha esetleg menet közben szükséges tölteni, azt váltóáramú töltőpontokon vagy egyenáramú gyorstöltő állomásokon egyaránt megtehetjük. 150 kW-os egyenáramú gyorstöltő használata esetén a C40 Recharge csupán 40 perc alatt eléri a 80 százalékos töltöttséget 10 százalékról, ami annyit jelent, hogy 10 perc alatt 80–100 kilométerre elegendő energiát nyerhetünk.
Mit tehet még a Volvo Cars mint globális autógyártó? 2021-re a cég összes üzemének 90 százaléka kizárólag klímasemleges forrásból származó energiát használ, az akkumulátorokat, illetve az összes egyéb alkatrészt pedig ellenőrzött beszállítói láncon keresztül, felelősen előállított nyersanyagokból állítja elő.
És hogy a csendes, tiszta, mégis villámgyors elektromos autózás mit hoz majd a dizájn terén? Bodrogai Gábor úgy véli, kívülről a hatékonyság nevében áramvonalas, dinamikus, egyben futurista formákat. Alacsony légellenállásának köszönhetően a C40 Recharge például 4,7 másodperc alatt gyorsul százra. Ám talán még izgalmasabb, ahogy a belső terek alakulnak a villamosítás hatására, tele természetes és környezetbarát anyagokkal. A lapos padló, valamint a motorok és inverterek kompakt és rejtett mivolta rengeteg helyet szabadít fel, és olyan kreatív megoldások előtt nyitja meg az ajtót, amiről a tervezők korábban álmodni sem mertek. Első fecskeként a Volvo C40 Recharge már most kész bemutatni, milyen kényelmes, biztonságos, és egyben frissítő élmény az elektromos autózás skandináv stílusban.
Kocsisné Gál Csilla 2012-ben kapta meg a diagnózist, hogy három és fél éves kislánya 1-es típusú cukorbeteg. Az első sokk után azzal is meg kellett küzdenie, hogy gyermekét nem akarták visszafogadni az óvodába. A Szurikáta Alapítvánnyal ma már ő segít a hasonló cipőben járó szülőknek a lelki feldolgozásban, és hogy tisztában legyenek jogaikkal. A pedagógusoknak pedig abban, hogy magabiztosan merjék fogadni a diabéteszes gyerekeket.
Mint a tavaszi hóolvadás az Alpokban, ahogy a csordogáló ér sziklákat ledöntő erővé nő, úgy ért be Valter Attila munkája. Minden idők legjobb magyar országútikerékpáros-eredményét érte el az idei Giro d’Italia körversenyen, amikor magára ölthette az összetett éllovasának kijáró maglia rosát. Három napon át rózsaszín volt a világ Magyarországon, de teljesítményét a kerékpárosvilág élvonala is méltatja. Attila a hegyeket meghódító, végtelenbe vesző szerpentinek csendes megszállottja. Mentalitásával a legnagyobbak közé küzdötte magát.
