Ha angol vagy német nyelvterületen lepottyantanák egy tárgyalóterembe, valószínűleg ugyanúgy feltalálná magát, mint egy magyar bíróságon. Jádi Németh Andrea a világ legjobb iskoláival és nagy nemzetközi rutinnal tizenöt éve vezeti ügyvédi irodáját, és élvezi, hogy van egy terület, ahol rendezett és strukturált lehet. Mert egyébként ezer más dolog érdekli a vonósoktól az egykori harvardi diáktársakig. Ha nincs a világjárvány, lehet, hogy most éppen az Antarktiszon számolgatná a pingvineket, helyette alapított egy londoni vállalkozást (is).
Még álltak az utcai telefonfülkék a pesti József Nádor téren, amikor Jádi Németh Andrea, a frissen végzett jogász megcélozta első állását. Nem volt klasszikus hirdetés, egy évfolyamtársa elejtett megjegyzéséből tudta meg, hogy a Malév jogi osztálya embert keres, fellapozta hát a vállalat számát a nyilvános fülke telefonkönyvéből, és bejelentkezett. Másnap interjúra ment, harmadnapra övé volt az állás – filmszerű jelenet, receptje, ki tudja, talán ma is másolható, holott alig van már telefonfülke, Malév meg egyáltalán nincs.
„Beléptem az egyetem kapuján, és úgy éreztem, hogy ez az én világom” – kezdi Andrea, miért fogta meg a jogi pálya, pedig otthonról inkább a violinkulcsok, semmint a paragrafusok szeretetét hozta. Zenészcsaládba született, ehhez édesapjának antikváriuma még hozzátett egy adag humán érdeklődést, ő viszont azt mondja, kevés izgalmasabb és színesebb dolog van a világon, mint a jogi eseteké. „Nem a paragrafusokat látom, az csak a gyurma, amivel dolgozunk, emberek vannak, élethelyzetek, szituációk, problémák, mindig újak, mindig mások, amiket meg kell oldani.”
Mindezt jó ideje a nevét viselő ügyvédi iroda élén teszi, versenyjoggal, vállalati tranzakciókkal, felvásárlásokkal, peres ügyekkel, vitarendezéssel foglalkozik. Szinte mindig nemzetközi ügyekkel, egyrészt mert „minél nagyobb egy cég, annál nagyobbak és izgalmasabbak a problémák is”, másrészt mert irodája is egy nemzetközi irodalánc laza tagja. A bpv Jádi Németh ügyvédi irodának csupa olyan városban vannak társirodái, amelyek ezzel a három kezdőbetűvel leírhatók (Bukarest, Brüsszel, Baden, Pozsony, Prága és Bécs, utóbbiból jön a v, mint Vienna). Ez persze nem a szójáték kedvéért alakult így, hanem mert az érintett országokkal sok a közös ügy, mély a – k.u.k. időkből is gyökerező – közös múlt, és a nemzetközi vállalatok régiós érdekeltségei révén élő a jelen.
Az első húszban „Valahol az első húszban, azon húsz iroda között, amelyik egyformán magas szakmai szintet visz” – mondja Andrea, hogy mégis hol helyezzem el őket a hazai ügyvédi irodák piacán, amit e tekintetben nem a legnagyobb transzparencia jellemez. A szakma diszkréciója ugyanis nemcsak a konkrét jogi eseteket és főleg azok izgalmas részleteit óvó titoktartásban nyilvánul meg, de abban is, hogy az ügyvédi irodák megtehetik, hogy működésük alapvető számait ne tegyék elérhetővé.
Nem a paragrafusokat látom, az csak a gyurma, amivel dolgozunk, emberek vannak, élethelyzetek, szituációk, problémák, mindig újak, mindig mások, amiket meg kell oldani.
Szemben az általános üzleti gyakorlattal, itt nem tudható, kinek mekkora bevétele és nyeresége van, kik a legnagyobbak, miként gazdálkodnak – ezen a kivételes helyzeten egyszer hozott változást egy átmeneti törvénymódosítás, de annyira szíven ütötte az ügyvédeket, hogy még azelőtt kilobbizták a visszavonását, hogy mindenki közölte volna a számait. Mindenesetre ma is az akkori (2014-es) pénzügyi adatok adják az egyetlen fogódzót legalább a top 10 hazai irodáról azok közül, akik egyáltalán teljesítették a törvényi kötelezettséget: a rangsort az akkori állapotok alapján kis különbséggel a DLA Piper és az Oppenheim vezette évi kétmilliárd forint feletti bevétellel, míg szűk 800 millió forinttal a Siegler Ügyvédi Iroda állt a tizedik helyen.
Akartuk vagy sem, a járvány ösztönzően hatott a vállalkozói szellemre. De hogyan őrizzük meg ezt a lendületet úgy, hogy közben arra is figyelünk, hogy mindenki, aki szeretné megvalósítani az amerikai álmot, meg is tehesse? Az Egyesült Államoknak először lett ázsiai-afroamerikai nő az alelnöke, és neki már vannak erre vonatkozó tervei. Meg is írta őket az amerikai Forbesban.
Írta: Kamala Harris // Fordította: Haverinen-Varga Katalin
A kaliforniai Oaklandben voltam 1989 októberében, amikor a Loma Prieta földrengés tönkretette a Bay Bridge híd egy részét. Az akkori vezetőknek választaniuk kellett, helyreállítják-e a hidat úgy, ahogy volt, vagy újratervezik és megerősítik a tartószerkezetet, hogy az rezzenéstelenül állja a sarat. Utóbbit választották.
Majdnem kétmillió nő szorult ki a munkaerőpiacról, és családok millióinak okozott nehézségeket a mindennapi élelmiszer-vásárlás és a lakbérfizetés.
Ahogy kifelé tartunk a járványból, Amerika hasonló döntés előtt áll – annyi különbséggel, hogy most gazdaságunk és vállalkozásaink forognak kockán, azon belül is a kisvállalkozások és a startupok. A járvány rámutatott az amerikai gazdaság hiányosságaira és repedéseire. Minden harmadik kisvállalkozás kénytelen volt bezárni, majdnem kétmillió nő szorult ki a munkaerőpiacról, és családok millióinak okozott nehézségeket a mindennapi élelmiszer-vásárlás és a lakbérfizetés. Éppen ezért nekünk most nem toldozni-foldozni, hanem újratervezni kell. A kisvállalkozások megsegítésére kiutalt hatvanmilliárd dolláros mentőcsomag mellett azt is lehetővé kell tennünk, hogy az amerikai vállalkozók könnyen jussanak tőkéhez, és el kell távolítanunk minden akadályt a sikerük útjából. Kezdjük a tőkével. Nemrég megismertem Lorena Cantarovicit, egy kézműves spanyol töltött tésztabatyut (empanadát) készítő coloradói cég tulajdonosát. Mint sokan mások, ő is a konyhájából indította el vállalkozását. Majd amikor kölcsönt szeretett volna felvenni a növekedéshez, a bankok sorra elutasították, mondván, nem hitelképes. Lorena kemény munkával bebizonyította, hogy tévedtek, vállalkozása azóta több alkalmazottal és új helyszínekkel is bővült.
A hatalom csarnokai: Kamala Harris alelnöki irodája előtt, az Eisenhower-irodaházban
Ismerjük az ilyen történeteket. A hagyományos bankok és a kockázatitőke-társaságok nem mindig vették komolyan a vállalkozó nők vagy a színesbőrű vállalkozók álmait. A közösségi hitelezők épp arra jöttek létre, hogy az ezekben az álmokban rejtőző lehetőségeket meglássák. A közösségi hitelezők tudják, mennyire fontos az elérhető tőke kis jövedelmű, illetve színesbőrű rétegeknek – és ezzel nem csupán ezeket a közösségeket támogatják, hanem egész Amerikának értéket teremtenek. Az Egyesült Államok Szenátusában azon dolgoztam, hogy további tizenkétmilliárd dollárt adjunk a közösségi hitelezőknek. Erre a befektetésre építve most együtt kell lehetővé tennünk, hogy minden amerikai vállalkozó hozzájuthasson az álmai megvalósításához szükséges tőkéhez.
De akadnak másfajta nehézségek is. Danielle Romanetti egy kis fonalboltot üzemeltet Virginiában, pár hónapja beszélgettem vele és az alkalmazottaival. Elmondták, milyen nehéz volt nőként is, vállalkozóként is gyermekfelügyelet nélkül túlélni a járványt. Akadtak, akiknek gyerekkel az autóban kellett kiszállítaniuk a megrendelt árut a vevőhöz, mások kénytelenek voltak bevinni a gyereküket a munkahelyükre.
Az elképzelhetetlennel szembesülve, Amerika vállalkozói úgy döntöttek, hogy újratervezik vállalkozásaikat. Hogy vevőiket megtartsák, a Danielléhez hasonló boltoknak nagyon gyorsan át kellett állniuk az online üzemmódra. Ezzel egy olyan keresletet elégítenek ki, ami minden bizonnyal örökre velünk marad. Hogy ugyanezt elérjék, a Lorenáéhoz hasonló éttermek kerthelyiséget létesítettek. Közben lelkes innovátorok a lehető legkülönfélébb területekről új termékekkel rukkoltak elő, hogy kiszolgálják a pillanatnyi szükségleteket.
A mi feladatunk most újratervezni az Egyesült Államok gazdaságát, hogy minden amerikainak esélye lehessen egy vállalkozás elindítására és felvirágoztatására. Ez az újratervezés a záloga, hogy versenyképesek maradjunk – és hogy a járványból erősebben jöjjünk ki, mint valaha voltunk.
Kisemberek a Biden-kabinetben
A Biden-kormány nettó összvagyona csupán töredéke a Trump- és az Obama-kormányokénak.
Joe Biden kormánya sok mindenben elüt a Trump-féle felállástól: több nő, több színesbőrű, több liberális – és sokkal kevesebb pénz van benne. De nem arról van szó, hogy az új kormány emberei szegények lennének. Mióta távozott az alelnökségből 2017-ben, Biden nyolcmillió dolláros nettó vagyont halmozott fel, javarészt egy könyv publikálásával és előadásokkal. Kamala Harris alelnök körülbelül hétmillió dolláros vagyonát részben jól kereső ügyvéd férjének köszönheti. Két kivétellel mind a tizenöt kormánytag dollármilliomos, vagyonuk összesen 118 millió dollárra rúg. Ami nem rossz teljesítmény, de a Trump-kabinet 6,2 milliárd dolláros, illetve a második Obama-kormány 2,8 milliárdos összvagyonától olyan messze van, mint Makó Jeruzsálemtől.
Janet Yellen • Pénzügyminiszter Miután 2018-ban lemondott az amerikai jegybank elnöki pozíciójáról, Yellen több mint hétmillió dollárt keresett bankoknak és más vállalatoknak tartott előadásaival. Vagyontárgyai között van egy legalább 15 ezer dollárt érő bélyeggyűjtemény is.
Merrick Garland • Igazságügyi miniszter Garland, akit Obama 2016-ban a Legfelsőbb Bíróság főbírójának jelölt – sikertelenül –, egy New York-i ingatlan tulajdonosa, amit állítólag a felesége szüleitől örökölt, ezzel is gyarapítva az Arnold & Porter nevű rangos ügyvédi irodában partnerként összekeresett vagyonát.
Tom Vilsack • Mezőgazdasági miniszter Obama volt mezőgazdasági államtitkára a Trump korszak idején elhagyta a Fehér Házat, de azután is jól keresett. Tavaly 150 ezer dollárt nyert az Iowa állami lottón, és az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának különböző pályázatain hívott le pénzt a farmjának.
Marty Walsh • Munkaügyi miniszter Boston korábbi polgármestere három nyugdíjjal állt hivatalba, összegük 800 ezer dollárra rúg. A nyugdíjak közül kettőt az általa korábban vezetett szakszervezettől kapja.
Pete Buttigieg • Közlekedési miniszter Az Indiana állambeli South Bend volt polgármestere viszonylag vagyontalan volt, míg el nem indult a 2020-as amerikai elnökválasztáson. Az amerikai Forbes becslései szerint 2019-ben és 2020-ban egymillió dollár fölött keresett, javarészt könyveladásokból.
Deb Haaland • Belügyminiszter Amerika első indián származású minisztere, aki állítólag a hajléktalanságból tört ki, 2018-ban Új-Mexikó államban kongresszusi képviselőnő volt. Ennek ellenére vagyonnyilatkozata csak egy évi 175 dolláros törzsi fizetést és egy 15 ezer dolláros diákhitelt említ.
Merrick Garland 68 Igazságügyi miniszter Nettó vagyon: 20 millió dollár Janet Yellen 74 Pénzügyminiszter 20 millió Antony Blinken 59 Külügyminiszter 10 millió Gina Raimondo 50 Kereskedelmi miniszter 10 millió Joe Biden 78 Elnök 8 millió Jennifer Granholm 62 Energiaügyi miniszter 8 millió Alejandro Mayorkas 61 Belbiztonsági miniszter 8 millió Lloyd Austin 67 Védelmi miniszter 7 millió Xavier Becerra 63 Egészségügyi miniszter 7 millió Kamala Harris 56 Alelnök 7 millió Tom Vilsack 70 Mezőgazdasági miniszter 4 millió Denis McDonough 51 Veteránügyi miniszter 3 millió Marty Walsh 54 Munkaügyi miniszter 2,5 millió Marcia Fudge 68 Lakásügyi és városfejlesztési miniszter 2 millió Miguel Cardona 45 Oktatási miniszter 1 millió Pete Buttigieg 39 Közlekedési miniszter 750 ezer Deb Haaland 60 Belügyminiszter 0
Ha nem változatunk az életmódunkon, 2030-ra az élelmiszer tehető majd felelőssé a legnagyobb arányú károsanyag-kibocsátásért. Pálinkás Zsolt, a Tesco vezérigazgatója az élelmiszeripar összes szereplőjét arra bíztatja, saját működésében tegyen a pazarlás ellen.
Markáns változás: beütött az infláció, a jegybank hirtelen szigorú lett, a kormány viszont vadul szórni akarja a pénzt a választás előtt. Negyedéves makrogazdasági összefoglaló.
Klasszikus reszelgetős makettműhelynek indultak, majd a 2008-as válságot túlélve jó nagyot váltottak. A Limes Model ma már a hazai makettpiac legnagyobb szereplője, ám tulajdonosai nem érik be az építőiparral és az ingatlanpiaccal. Most épp az állatgyógyászat forradalmasításán dolgoznak.
