Mit tud az Andrássy úti erdélyi nagykövetség? Finom vacsorákat.
„Bátran belenyitottak a 2020-as felfordulásba, és jé, még mindig itt vannak velünk” sorozatunk a Székkel folytatódik! Az Andrássy út e kiemelt helyén több mint egy évtizedig húzta a sokáig közkedvelt Klassz, de az erősen borközpontú bisztró előbb tulajt váltott, aztán lehúzta a redőnyt, emlékét már csak egy parányi Bortársaság-kioszk őrzi a szomszéd ajtó mögött. A helyén tavaly ősszel nyitott Szék székely konyhát ígér. Ez egyrészt felveti a kérdést, hogy van-e (elkülöníthető-e) ilyen, másrészt viszont abból a szempontból nem biztos, hogy fontos, hogy van-e értelme itt vacsorázni. Merthogy van.
A Szék gazdái a tavaszi karantént még elviteles kenyérlángosokkal igyekeztek átvészelni, az újranyitásra meg egyből rádobták a székely szusi PR-trükkjét. Mi is a libamájas, pisztrángos, zöldfűszeres, gyömbérszószos, káposztaleveles rizstekercseket mentünk megkóstolni. Ezeknél a fantáziáknál amúgy sem kellett volna hosszan jogászkodni, hogy ezek most vajon magyar, pánerdélyi, székely vagy uram, irgalmazz: román ételek. Sajnos azonban kiderült, a legnagyobb trükk bennük, hogy hiába voltak még látogatásunk napján is ott a honlapon, valójában már lekerültek az étlapról. Így nem tehetünk mást, mint a bélszínt és kacsamellet, pisztrángot és vajtökfőzeléket, magyar tokhalat és más társaikat nézve azt kérdezzük, mi az, amit nem, vagy nem így ehetnénk máshol.
Ilyen például a csorbaleves, amit bevallottan az erdélyi kánonhoz (már ha van ilyen) képest is egyéni szájízzel fűszereznek. A zsíros tejföl, a tárkonyecet, a lestyán és a borsikafű is érződik a nagyon kellemesen krémes és savanykás lén, amibe frissen is került például borsó a húsgombócok mellé, hogy ne csak pép formájában tartalmazzon zöldséget. Nagyon üde a hideg padlizsánkrém is, és az a fordulat, hogy zöldségchips érkezik mellé.
A budaörsi Icon legtöbb ázsiai ihletésű fogása magától is megszólal, de ettől még lehetne sztorit pakolni melléjük.
gazából Icon Budaörs lenne az Icon Buda, de 250 méterre van Nagy-Budapest jelenlegi határától. Lehet, hogy ők már tudnak valamit a budapesti városvezetés expanziós terveiről, amit mi még nem, úgyhogy a név ezen felén kár volna lovagolni, a másik fele meg már ki van próbálva: viseli egy nívós debreceni állócsillag is, igaz, hajdúsági nyelvjárásban K-val írják.
A Buda-széli Icon másfél éve nyílt meg, bele a tutiba: a korlátozásokat a budaörsi Wolt-kínálatot feldobó szusikiszállítással és terasszal is igyekeztek átvészelni. Ketten viszik, Botos Tamás séf és a szervizért is felelős tulajdonos, Szigeti Kristóf. A parányi, nyolcszékes, látványkonyhás vendégtérben meghatározó a jelenlétük.
Hiába koptatták meg rendesen ezt a szót a 2010-es évek, az Icon fúziós konyhát visz, olyannyira, hogy sokkal inkább Magyarországon megvalósított ázsiait főzés ez, mintsem ázsiai csavarok egy magyar menüben. Az előételben marinált körte, szójaalapú tare szósz és japáncitrom találkoznak egy bébipolip-tempura alatt a lassan, füstön krémesre készült zeller kivájt belsejével. Az utóbbi gazdag íze képes szalonnás asszociációkat ébreszteni, de mire eszünkbe juthatna, hogy egy íz-ellentétpárokkal ilyen biztos kézzel dolgozó konyha vega alapokon is megállna, érkezik egy vagjúrámen. A magyar ihletésűnek mondott lé a mizó miatt fanyarabb annál, a marhahússzeletek a frissen kitöltött levesben készülnek el. Ötfogásos, fix vacsoramenük vannak, így ez a rámen is egy tálkányi, nem pedig egy tál, de stratégiai szerepe van abban, hogy a végére jóllakjon az ember.
Krémesre thermomixelt paradicsomos káposztaalapon következik egy darált mangalicával töltött gjóza (batyu). Ropogós malacfül kerül a kelkáposzta és kimcsi, azaz fermentált káposzta tetejére. Minden működik, és szerintem utóbbi, a kétféle káposzta keveréke a legnagyobb vívmány, amit abból az elfogult pozícióból mondok, hogy egy öt évvel ezelőtti koreai túrán úgy tűnt, egy életre túladagoltam a kimcsit. A friss növénnyel szelídítve és ésszel fermentálva most visszajött az életembe, másoknak is jó belépő lehet.
Csicsókatextúrákra épül a másik főétel: krém, sült szelet és csipsz formájában is megjelenik; gravlaxként hűtőben pácolt, majd bőrére pirított, tömör és tömény ízű sügérfilé ül rajta. Elég intenzív, és itt ragyog a borpárosítás, egy testesebb-hordós-krémes bükki fehér (lehet végig borsorral is menni, vagy hozzánk hasonlóan csak egy-egy pohárral beszállni az elején vagy főfogásoknál).
A desszert egy szusirizsalapú, kókusztejes krém, citromnád és kaffir lime frissítik, kakaómorzsa mélyíti és liofilizált (fagyasztva szárított) málna díszíti. Azért írom csak azt, hogy díszít, mert valami kevésbé gegszerű, de a málna ízét markánsabban érvényesítő kiadásnak (júliusban például a friss gyümölcsnek) több íze és haszna lenne, transzformációból már van elég ebben a komoly arccal elviccelt tejberizsben.
Öndefiníciója szerint az Icon se nem étterem, se nem lakásétterem (hiszen nincsen ilyen kicsi lakás), hanem vacsoraklub, ami jól hangzik, de a gyakorlat a buktatóit is kihozza. Közös kapocs híján egy miniétterem annyira klub, amennyire egy random IC-kocsifülke vasúti utazóklub: nem nagyon. A közelség miatt az Iconban óhatatlanul mások estéjének is része lesz az ember (például a pezsgőkkel mulató, lármásabb baráti négyesé meg egy komótosan hömpölygő randié – fiktív példák, persze!), amit úgy lehetne ellensúlyozni, ha az este, az étkezés, az ételek sztorija ezt nem csak az ízekkel írná felül.
Mondjuk, egy bevezető háttértörténettel, a fogások közös és nem asztalonkénti bemutatásával, vagy éppen azzal, hogy koreografált módon gyülekeztetik megfelelő pontokon a vacsoraközönséget a tálalópult köré (jelen formájában a látványkonyha az árnyékként munkálkodó séffel és az őt az asztalok felől takaró pulttal komolyabb kihagyott ziccer, most túl sok múlik a vendégek proaktivitásán – ami a legtöbbüknek nem is lesz). Az a jó, hogy az Iconban bőven volna mit mesélni, szóval a nehezebbik része van készen.
Icon Buda
Budaörs, Budapesti út 106. A teszt időpontja: 2021. július 17.
Ezt ettük: Két degusztációs menü: 30 000 Két ásványvíz: 1580 Négy pohár bor: 7400 Két főre borravalóval: 42 500
Ha nem változatunk az életmódunkon, 2030-ra az élelmiszer tehető majd felelőssé a legnagyobb arányú károsanyag-kibocsátásért. Pálinkás Zsolt, a Tesco vezérigazgatója az élelmiszeripar összes szereplőjét arra bíztatja, saját működésében tegyen a pazarlás ellen.
Mire ez a lapszámunk megjelenik, a Föld tartalékai kimerültek volna, ha az egész világ úgy élne, mint mi. Magyarországon ugyanis idén június 8-ára esett a túlfogyasztás napja. A WWF Léptem appjával a szerkesztőségben kiszámoltuk az ökolábnyomunkat, és kiderült, hogy még mindig sok húst eszünk, sokat autózunk, sok cipőt veszünk. Ács Gábor kollégánk pedig el sem merte árulni az eredményt, annyit repül. (Három fölött lett neki.)
Nagyon ritka, hogy egy üzlet bő száz éve szinte ugyanazon a helyen működjön. A Központi Antikváriummal pont ez a helyzet, 1891 óta a Múzeum körúton működik – a tulajdonosi kör többször változott, a hangulata viszont semmit: áthatja a történelem és a régiségek szeretete. A mai tulajnak nincs rá annyi ideje, mint szeretné, de az üzlet szakmai vezetése igazi fanatikusok kezében van.
Puskás Ferenc óta Hanga Ádám kosárlabdázó az első magyar, aki magára öltheti a spanyol királyi gárda mezét a legmagasabb szinten. Az ide vezető út hátrányokkal, kudarcokkal volt kikövezve, de Ádámot hajtotta a szenvedély, sérülései nem hegeket hagytak, hanem csiszolták a jellemét.
