Egymillió eurót kapott arra a magyar Colossyan, hogy szövegből videót alakító technológiáját piaci sikerre vigye.
Hongkongban kitörtek a diáklázadások 2019 végén, néhány egyetemen barikádot is emeltek, a fiatalok mind átérezték, történelmi időket élnek át. Nemcsak a kínai államapparátus és vele annak katonai arzenálja állt az egyetemistákkal szemben – hanem az álhírekre épített propagandagépezet is.
Tulajdonképpen szövegből csinálunk videót.
Az akkor huszonkét éves Kovács Dominik hirtelen az események sűrűjében találta magát – és ez nemcsak személy szerint rá, hanem cégére is igaz volt. A Koppenhágában elindított, eredetileg Defudger névre hallgató startupja azt a missziót vállalta magára, hogy tényleg jobb hellyé teszi a világot: az interneten terjedő manipulált képek és videók detektálására fejlesztett hatékony eszközt.
Több egyértelmű technológiai áttörés után üzleti modelljüket úgy verte le a korszellem, ahogy a kínai kommunista államhatalom gyűrte maga alá a hongkongi diákok ellenállását. De ahogy Hongkongban, úgy Dominikék sem adták fel. „Hatalmas hiba volt, hogy nem azzal a kérdéssel kezdtük: Ezért fizetnétek? Van ez akkora probléma, hogy ennek a megoldásáért fizettek?” – mondja önkritikusan, miközben egy budapesti közösségi iroda tárgyalójában ülünk.
Szabó Ágnest férje asztalosműhelyében csókolta homlokon a múzsa, és tizenöt év pályázatírói karrier után lézervágóra cserélte a szövegszerkesztőt. A bőr és fa összeboronálásából készülő alkalmi táskákat a vásárlók főleg ajándékba veszik, a vállalkozásba pedig egy vérbeli cápa is beszállt.
„A befektetésre kért alacsony összeg volt a csalim.” Szabó Ágnes Agni’s nevű márkájával ötmillió forintért pitchelt az RTL Klub Cápák között című műsorának legutóbbi évadjában, de nem a tőkebevonás volt az elsődleges célja. „Nem befektetőre volt szükségem, hanem üzleti partnerre, aki rendszeresen segít a tanácsaival.” A Vásárosnaményból irányított vállalkozásba végül a Bravogroup tulajdonosa, Lakatos István szállt be, ő azóta is segíti Ágnest.
A tévéshow előtt fél évvel, 2020-ban alapított márka sosem az alacsonyabb jövedelmű vevőket célozta, a táskák ára jellemzően negyven- és hetvenezer forint között mozog. A koronavírus-járvány okozta válság miatt azonban a vásárlók is meghúzták a nadrágszíjat. Az alkalmi táskákat amúgy sem volt hova viselni, mert a járványügyi korlátozások az eseményeket is eltörölték. A tévéműsor hozta hírverés aztán ismét megdobta az igényeket Ágnes különleges táskái iránt. Az ismertség, a megszerzett kapcsolatrendszer és a tapasztalt Lakatos segítsége nagyot lendített a márkán, a megrendelések azóta is nőnek. A vevők többsége meglepő módon férfi, ők ajándékba veszik nő ismerőseiknek az Agni’s táskákat.
A négydiplomás Ágnes előzőleg tizenöt éven át foglalkozott pályázatírással, és eszébe sem jutott kilépni a stresszes mókuskerékből. „Nem volt időm azon gondolkozni, hogy másba fogjak, de jól éreztem magam a munkámban” – mondja. Végül egy betegség és a karantén hatására kezdett gondolkozni, hogy korábbi pörgős életét mivel tudná helyettesíteni. A megoldást végül férje asztalosműhelyében találta meg. Táblaképeket és fényképeket gravírozott, három hét múlva pedig már az első táskán dolgozott. „Ha összehasonlítom az első prototípust a mostani táskáinkkal, csak mosolyogni tudok. Akkor viszont a szenzációt jelentette nekem, jött is az aha! érzés.”
A végeredmény a környezetének is tetszett, így elkezdett gondolkozni a saját márkán. A magyar piacon még nem volt hasonló, bőr és fa kombinációjából készített táska, Ágnes piaci résre tapintott rá. Pályázatírói tapasztalatait felhasználva úgy döntött, most nem másoknak fog pénzt keresni tudásával, hanem magának. Autodidakta módon egyre ügyesebben kezelte a gépeket, és megtanulta a szabásmintákhoz szükséges vektoros szerkesztőprogram használatát is.
Rubint Rékának is megtetszettek az Agni’s táskák, és hamar a márka egyik nagykövete lett. Ágnes olyan influenszert keresett, aki masszív követőbázist tud megmozgatni. Azóta létezik külön Réka kollekció is, a híresség pedig az interneten, a közösségi eseményeken és az edzőtáborokban is népszerűsíti a táskákat.
A már négyfős cégbe Ágnes eddig húszmillió forintot tett bele, nagyrészt marketingre és eszközökre fordította. A magyar beszerzőktől vásárolt alapanyagokat maguk dolgozzák fel, egy táskán körülbelül hatvanszázalékos az árrés. Miután tavaly ősszel megkapták a formatervezési és védjegyoltalmat, elindították a webshopot, de terveznek viszonteladókkal is dolgozni.
A táskák belső része jellemzően marhabőr, de borjú-, juh- és ritkábban kecskebőrrel is dolgoznak. A külső borítás többnyire mahagóni-, cseresznye-, dió- és tölgylemezekből készül. Legújabban – hasonló kombinációval – pénztárcákkal és telefontokokkal bővítették a kínálatot.
Agnis Kft.
Alapítás éve: 2021 Tulajdonosok: Szabó Ágnes, Lakatos István Árbevétel (millió forint) 2020* 1 2021 30 (előzetes becslés) Adózott eredmény (millió forint) 2020* n. a. 2021 3 (előzetes becslés) * A táskák ekkor még Ágnes férjének egyéni vállalkozásában készültek. Forrás: cégközlés
Belső-pesti hülyegyerek, aki feleennyi szóviccel messzebbre jutna. Kiváló reklámszakember, aki pontosan tudja, mit miért tesz, és hogyan reagál majd a célközönség. Szellemes (dal)szövegíró, aki eladta magát. Tehetségtelen ripacs, aki úgy lop, ahogy nem szégyell. Az ország egyik legkreatívabb embere, aki irányt mutat a 21. században. Erőltetett dumájú celeb, aki itt ragadt az előző századból. Önjelölt jópofiemberke. Túl kormánypárti. Túl liberális. Túl jól él. Túl sok. Geszti Péter az ország egyik legmegosztóbb embere, személyiségét, életútját, zenéit és megszólalásait szinte minden létező magyar jelzővel ellátták már kritikusai és rajongói – ezekre szinte sohasem reagál, helyette évtizedek óta csinálja, amihez éppen kedve van, és keresi a sikert hozó aranytojást tojó tyúkot mindenben, amihez hozzákezd. Lehet imádni, lehet utálni, de nem belebotlani legfeljebb annyira, mint egy Rapülők-számot kiverni a fejedből.
Tavaly márciusban a járvány agyoncsapta az európai turizmust, így a légi forgalmat is. Idén márciustól viszont a legtöbb európai országban már éledezik az ágazat, visszatérnek a turisták, bár országonként eltérő, milyen szabályokkal lehet beutazni. A Budapest Airport friss adatai érdekes átrendezőségeket mutatnak Európában: néhány korábbi slágerország (például az Egyesült Királyság) a járvány miatt hátrébb sodródott, más országok, mint Törökország, Olaszország vagy Németország viszont népszerűbbé váltak a Budapestről indulók körében. Térképen az egyes országokba induló repülőjáratok kapacitásai, és elég jól jelzik, hova készült (vagy tudott utazni) a legtöbb ember 2020 áprilisa és júniusa között, és hova akart repülni idén ugyanekkor.
Kocsisné Gál Csilla 2012-ben kapta meg a diagnózist, hogy három és fél éves kislánya 1-es típusú cukorbeteg. Az első sokk után azzal is meg kellett küzdenie, hogy gyermekét nem akarták visszafogadni az óvodába. A Szurikáta Alapítvánnyal ma már ő segít a hasonló cipőben járó szülőknek a lelki feldolgozásban, és hogy tisztában legyenek jogaikkal. A pedagógusoknak pedig abban, hogy magabiztosan merjék fogadni a diabéteszes gyerekeket.
Puskás Ferenc óta Hanga Ádám kosárlabdázó az első magyar, aki magára öltheti a spanyol királyi gárda mezét a legmagasabb szinten. Az ide vezető út hátrányokkal, kudarcokkal volt kikövezve, de Ádámot hajtotta a szenvedély, sérülései nem hegeket hagytak, hanem csiszolták a jellemét.
