A kiabálós műsorvezető, aki álmából felkeltve is levezet egy show-t, és a fotós, aki a meztelen nőket fényképezi – Ördög Nóra és Nánási Pál sokak fejében így él, pedig már régóta több lábon állnak. Szakmájukban még mindig a legsikeresebbek, de most inkább közös márkájukat építik. A Nánásiék ma már külön brand a piacon, amibe a Nekem A termékcsalád és kisboltjai, valamint a közösségimédia-portfólió is beletartozik. A házaspár igazi mézesbödön a szponzoroknak, a márka pedig egyelőre van annyira erős, hogy két balatoni kisboltot is fenntartson.
2016-ban a Ricsárdgír nevű együttes zenésze, Márton Dániel hazafele tartott, mikor meglátta a kezében lévő bevásárlószatyron Ördög Nóra képét. Zenekarával régóta szerettek volna szerelmes számot írni egy szép és vastag szájú nőről, és a tündérruhában akciókat hirdető műsorvezető maga volt a tökéletes múzsa. Akkoriban eltérő érdeklődésű és státuszú emberek ezrei hordták haza az Ördög Nóra-zacskót. Erősebb anyaga miatt jól meg lehetett pakolni a szatyrot konzervvel és sörrel, amitől Nóra műanyag arca kicsit eltorzult, de a zacskó egyébként hozta a műfajtól elvárt több hónapos strapabírást.
A Magyarországon akkor huszonöt éves Spar komplett hadjáratba kezdett, és a csapból is Ördög Nóra folyt. Szerepelt nyomtatott és online felületeken, óriásplakátokon, citylight és indoor platformokon, de még a metróállomás sem volt Ördög-mentes övezet: Nórával volt tele a balusztrád és a padló is. A brutális dömpingnek hála még azok is naponta találkozhattak az arcával, akik eltökélten kerülték a kereskedelmi tévéket vagy a bulvármédiát.
Amíg világ a világ, reklámok mindig lesznek, de a média szakadatlanul alakítja a hirdetői piacot. A közösségi média erodálja a korábbi gigantikus tévés médiabüdzséket, a reklámarcok fizetett tartalomgyártókká léptek elő. Ördög Nóra még mindig a legkeresettebb műsorvezetők és reklámarcok közé tartozik, de a hatalmas dílekkel járó hirdetői keretszerződések nála is egyre ritkábbak. Ő is alkalmazkodik az új feltételekhez, az elaprózódóbb megkeresésekhez, és legtöbbször már férjével, Nánási Pállal maguk gyártják a fizetett tartalmakat közös márkáik égisze alatt. A hangsúly most a márkaépítésen van, amihez már ők diktálják a tempót és a feltételeket.
„Vastag Csabaaa!” – ordította 2010-ben a leghangosabb műsorvezetőnek tartott Ördög az X-Faktor aktuális továbbjutójának (későbbi nyertesének) nevét az RTL Klub műsorában. A decibelérték maradt, Nóra ugyanekkora hangerővel kiáltott 2021-ben, tizenegy évvel később is, mikor bejelentette a várakozó tömegnek, hogy második boltjuk is megnyílt. Az egykori Náray Tamás-kollekciók arca nagyestélyi helyett saját márkás bolti köpenyt viselt, kezében nem mikrofont lóbált, hanem a felszolgált kávét. Fotós férje természetesen dokumentálta az eseményeket, a tartalom az összes Nánásiék-csatornán felbukkant.
Markáns változás: beütött az infláció, a jegybank hirtelen szigorú lett, a kormány viszont vadul szórni akarja a pénzt a választás előtt. Negyedéves makrogazdasági összefoglaló.
Mozgalmas negyedéven vagyunk túl, markáns fordulatot vett a fiskális és a monetáris politika is. A kormány választási üzemmódba kapcsolt, és ezerrel költekezni akar, a jegybank viszont tíz év után hirtelen hátraarcot vett az extrém lazaságból, és szigorít. A piaci szereplők pedig maguk között azt találgatják, hogy mindez egy jól kitalált és egyeztetett forgatókönyv szerint zajlik-e, vagy tényleg komoly feszkó van a Pénzügyminisztérium (PM) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB), vagy ha úgy tetszik, Varga Mihály és Matolcsy György között.
A 2021-es GDP-bővülésre vonatkozó várakozás változása 2020. december: 4,2% 2021. március: 5,4% 2021. június: 7,4%
Forrás: ING Bank
A koronaválság előtt tartósan egy irányba húzott a jegybank és a PM, a tartós fellendülés idején is kéz a kézben tolták a keresletélénkítést „fussunk, fussunk, szaladjunk, hadd lobogjon a hajunk” jelszóval. A gazdaság folyamatosan a várakozások feletti mértékben nőtt, az éves GDP-bővülést szinte nem lehetett kirobbantani ötszázalékról. Miközben Matolcsy jegybankelnök szép lassan igazolódni láthatta álmát arról, hogy hamar utolérjük Ausztriát, beütött a járvány. Erre az egész világ brutális stimulusokkal reagált, pénzeső a jegybankoktól, fiskális benzinfröccs a kormányoktól. Az érdekes az, hogy a magyar kormány relatíve óvatosan szállt ebbe be, a költségvetési fegyelemre hivatkozva nem segített annyira a válság által leginkább sújtott szektoroknak, mint amit a világ nagy részén láttunk.
Mégis, az elmúlt két negyedévben a várakozásoknál sokkal jobb adatokat produkált a magyar gazdaság. Ez Európa nagy részén így volt, tehát a járvány harmadik hulláma jóval kevésbé viselte meg a gazdasági teljesítményt, mint amire a közgazdászok számítottak. Az idei első negyedév adatai is elképesztően jók lettek. A magyar GDP az előző negyedévhez, tehát 2020 végéhez képest két százalékkal nőtt, az export is, és a szolgáltatások is nagyon jól teljesítettek a járványcsúcs ellenére.
Az előző év azonos időszakához képest (aminek a végén berobbant a vírus, és sok iparágban leállt a termelés) a vártnál jóval kisebb lett a visszaesés, az elemzők ritkán látható mértékű revíziókat voltak kénytelenek végrehajtani az idei GDP-növekedésre vonatkozó várakozásaikon. Előző negyedéves jelentésünkben még optimista forgatókönyvként szerepelt az ötszázalékos idei bővülés, de most már a piac hét százalék feletti ugrást is reálisnak tart. Aprócska bökkenő, hogy ehhez az infláció megugrása is társul. Ez pedig már a tíz éve überlaza MNB-t is markáns változtatásra késztette.
Árfolyammal az infláció ellen Az infláció áprilisban és májusban is öt százalék felett nőtt az előző év azonos hónapjához képest, ami az egyik legnagyobb szám Európában, és bőven túl van a jegybank inflációs célján. Az elmúlt években az MNB nem zavartatta magát a magas adatokon, mert úgy számoltak, hogy ideiglenes megugrásokról van szó. Most azonban komoly változást jeleztek a jegybanki modellek is. Ez a tavaszi infláció még magyarázható bázishatásokkal (például tavaly ilyenkor esett nulla alá az olajár, most meg az égbe száll), de az újranyitás hatásai még nincsenek benne. Márpedig elszálltak az ipari és a mezőgazdasági termelői árak, felugrottak az építőanyagárak és a szállítási költségek, a globális csiphiány hatásai is majd csak a következő hónapokban gyűrűznek be, ahogy az újranyitás is a szolgáltató szektorban.
Az elemzői várakozások szerint éves átlagban is öt százalék közelében lehet az infláció, mégis okozott egy kis meglepetést a tartós szuperlazaság után, amikor május közepén Virág Barnabás MNB-alelnök egy Reuters-nyilatkozatában lengette be, hogy kamatemelés várható. Ezt azonnali forinterősödés követte, a 360-as szint közeléből majdnem 340-ig. Az elmúlt években jórészt az extrém laza monetáris politika gyengítette a forintot, most viszont az MNB jól látja, hogy az inflációt a legkönnyebben az árfolyammal lehet visszaterelni a célsávba, tehát nagyjából három százalékon belülre. A forint erősítése viszont nem megy kamatemelés nélkül. A piac be is árazta, hogy jövő év végéig 0,75-ről akár két százalékig kúszhat fel az irányadó ráta, illetve az egynapos betét kamata.
Még jócskán az MNB június végi kamatdöntő ülése előtt beszólt a Matolcsy Györgyöt is tagjai között tudó Költségvetési Tanács a kormánynak, hogy túlságosan elereszti a költségvetést. Később az MNB maga is jelezte, hogy nagyobb fikális szigort tartanának üdvözítőnek. A kormány mindenesetre úgy döntött, hogy elereszti a gyeplőt, és tekintélyes mozgásteret biztosít magának a választási osztogatáshoz. A válság legsúlyosabb időszakában kimondottan fukar kormány a 2022-es évszámot látva rögtön pénzszórást tervez. Ennek legjobb példája, hogy egy hirtelen a semmiből összerántott konferencián maga Orbán Viktor jelentette be: a gyereket nevelőknek az átlagjövedelem szintjéig épp a választás előtt visszaadja az állam az idei évben levont személyi jövedelemadójukat.
Ennek semmiféle közgazdasági racionalitása nincs. A vártnál gyorsabban javuló gazdasági teljesítményből származó többletbevételeket több értelmes dologra fordíthatná a kormány, például beruházásösztönzésre vagy adósságcsökkentésre. De a hosszú évekig „elmúltnyolcévező”, az előző kormányokat az ország eladósítása miatt jogosan kritizáló Fidesz-kabinet most pontosan ugyanezt csinálja. Úgy, hogy még csak komoly válság se nehezíti a dolgát, hiszen az elmúlt hónapokban épp az derült ki, hogy a koronakrízis nem okoz mély sebeket, a vártnál gyorsabb a kilábalás.
Matolcsyt nem a nép választja Racionálisan nehezen értelmezhető tehát, hogy a válság közepén óvatoskodik a kormány, majd a hatalmas növekedéshez kötve kezd pénzt szórni. Illetve kizárólag a népszerűség-optimalizálás terve ad erre magyarázatot. A jegybanknál nincsenek ilyen szempontok, Matolcsy Györgyöt nem a nép választja, az elemzők egyöntetű véleménye szerint ezért cselekedhet az MNB szakmailag teljesen indokolhatóan, miközben a kormány a politikai célok által vezérelve.
Június 22-én az MNB meglépte az egy hónappal korábban belengetett kamatemelést (0,6 százalékról 0,9-re, az alapkamat és az egyhetes betét szintje mostantól ugyanaz lesz), amit a pénzügyminiszter is üdvözölt. Idei inflációs célját a jegybank a célsávon kívülre, négy százalék fölé emelte, és azt is jelezte, hogy havonta jöhet újabb szigorítás. Teljesen egyértelmű, hogy a következő évben a monetáris szigor mellé fiskális lazaság társul, a kormány kihasználja, hogy a válság miatt felfüggesztette az EU a költségvetési hiányra vonatkozó szabályokat.
Arról viszont csak találgatni lehet, hogy a követendő irányról valóban egészen mást gondol-e a jegybank és a kormány, vagy pontosan ugyanazt gondolják, és a kiváló munkamegosztás tankönyvi esetét látjuk. A kormány learatja a politikai hasznot a korlátlan osztogatással, közben a jegybank kezeli az egyensúlyi kockázatokat azzal, hogy a monetáris szigorral, a forint erősítésével visszafogja az exportot és a fogyasztást, hűti a gazdaságot. A pénzt szóró kormány felléphet a nép legnagyobb barátjaként, ha pedig a történetnek reálgazdasági áldozata lesz, még mindig lehet a túlságosan aggodalmaskodó jegybankra mutogatni.
A Gamestop-mánia csak a kezdet volt, lassan a kisbefektetői hadsereg dönthet arról, hogy mely cégek éljenek túl, dőljenek be, hogy ki vásároljon fel kit. Aki a bizalmukba férkőzik, vagy ügyesen manipulálja őket, az nyer.
Miután a koronavírus térdre kényszerítette a vendéglátást, és bezáratta a szállodákat, mára új műfajt teremtett a turisztikában: számos hotel kedvezményes csomagot kínál a kötelező karantén idejére, öt–nyolc napra vagy akár két hétre, egyetlen szállodai szobában. Így jár az, aki manapság üzleti útra vagy épp családlátogatóba utazna Indonéziába, Szingapúrba vagy Ausztráliába – és ez csak három azon országok közül, ahol szigorú hotelkarantén vár az érkezőkre.
Klasszikusan öltözködő, konzervatív férfinak vallja magát, de ez nem biztonsági játék Málnay B. Levente részéről: szerinte bátorság kell ahhoz, hogy az ember letegye a garast valami markáns mellett.
