A bölcsész végzettségű Fülöp Villő eredetileg unaloműzésből iratkozott be az Óbudai Egyetem könnyűipari mérnök szakára 2019-ben. Úgy döntött, hogy amíg gyesen van két kisebb gyerekével, kitanulja a textilmérnökszakmát. Ott találkozott az ipari kenderrel, és elkezdte foglalkoztatni, miként lehetne a műanyagot kenderrel vagy más anyagokkal helyettesíteni. „Vásárláskor sokszor azért tettem vissza a polcra valamit, mert láttam, hogy olyan szemét lesz belőle, ami soha az életben nem fog lebomlani. Ezért kezdtem azon gondolkodni, hogy a lehető legkisebb környezeti kárt okozó termékeket készítsek.”

Az ipari kender ötven évvel ezelőtt még az egyik legtöbbet termesztett haszonnövény volt Magyarországon, de termesztése a rendszerváltás után rohamosan visszaesett, éppen akkor, amikor a nyugat-európai országokban újra felfedezték a rostkenderben rejlő lehetőségeket. Villő azzal az ötlettel jelentkezett az EIT Climate-KIC (Európai Innovációs és Technológiai Intézet) klímaügyi pályázatára, hogy kikísérletezi, miként készíthetne ipari kenderből a műanyagok kiváltására alkalmas anyagot. A pályázatra kétfős csapatokat vártak, így Villő a férjét, Rédey Somát is bevonta a projektbe. „Már csak az volt a kérdés, ki vigyáz a gyerekre” – nevet. A Vilhemp cégnevet már ekkor kitalálta, a Villő és az angolul kendert jelentő hemp szó összevonásából.

Villő mellett feltűnik Soma is a képernyőn az online interjúnkon. Három gyermekükkel éppen Marokkóban élnek ugyanis, mert Villő a marokkói magyar nagykövetségen dolgozik. És ha már ott vannak, kíváncsiak lettek az afrikai piacra, és most Marokkóban is keresik a viszonteladókat.

A technikusok csak fogták a fejüket
„Amikor elindultunk az EIT pályázatán, még fogalmunk sem volt, mit gyártsunk az alapanyagból” – tér vissza az induláshoz Villő. Az EIT Climate-KIC Accelerator programban találták ki később, hogy gyártsanak evőeszközöket és szívószálakat. „Először mindössze azon agyaltunk, hogy milyen kötőanyagot kellene a kenderhez keverni, hogy abból aztán fröccsöntéssel vagy más eljárással termékeket lehessen előállítani.” A kender ugyanis önmagában nem alkalmas a műanyag helyettesítésére. Így akadtak rá a növényi keményítőből gyártott politejsavra. Az angol nevének (polylactic acid) rövidítéséből PLA-nak nevezett hőre lágyuló műanyag biológiai úton lebomló.

A harmadik tag, Szűts Gergely egy gimibe járt Villővel, Somával a Műgyetemen tanultak együtt.

A PLA leginkább abban különbözik más lebomló műanyagoktól, hogy egyrészt nem kőolajból készül, másrészt bomlástermékei nem károsítják a természetet. „Ezért szoktuk azt hangsúlyozni, hogy ez az anyag komposztálható – mondja Soma. – Leggyorsabban akkor, ha megfelelő hőmérsékleten, páratartalomban sötétbe kerül. Ki lehet dobni a háztartási komposztálóba is, de akkor megváltozik a lebomlási idő. A legfontosabb, hogy káros anyag ott sem marad utánuk.” A Vilhemp Kft. egyébként azt is vállalja, hogy begyűjtik a használt evőeszközöket, és komposztálják őket.
„Mi leteszteltük a termékeinket – mondják –, és megfelelő körülmények között huszonnyolc nap alatt látványosan elkezdtek lebomlani, három hónap alatt pedig teljesen szétestek.” 2023. december 31. után Magyarországon is kötelező lesz a biohulladék külön gyűjtése. De ha a PLA-ból készült dolgokat véletlenül a kukába dobjuk, és a kommunális hulladékba kerülnek, majd elégetik őket, akkor sem terhelik a környezetet.
2020 tavaszán a Biopolimer Kft.-vel kezdték el az alapanyag-fejlesztést, az ipari gyártásra találtak egy tiszaújvárosi céget, az Innocomp Kft.-t. Utóbbi vevő volt az ötletre. „Szó szerint azt mondták, hogy »jó, Soma, hozzál ötven kiló granulátumot, és megnézzük, mi jön ki belőle«. Ez azért nem ment ilyen egyszerűen, mert ezeket a gépeket a hagyományos műanyag feldolgozására építették, és a technikusok csak fogták a fejüket, hogyan állítsák be a paramétereket. Hol túl száraz lett az anyag, máskor meg túl híg” – mondja Soma. Villő nevetve teszi hozzá, hogy kezdetben a gépekből kijövő villáknak csak fél fejük volt, sikerült túl sűrűre keverni az anyagot.
Az EIT program első körében nyertek ötezer eurót, ebből vették az első darálót 2019 őszén. De aztán kiderült, hogy a kender szárát nem olyan egyszerű ledarálni. „A daráló nagyon hangos, és porol – meséli Soma. – Mi pedig itt voltunk a koronavírus-járvány közepén, és leköltöztünk a Balatonhoz. Kisteherautóval levittük ezt az iszonyat nagy gépet. Aztán délutánonként, a falu szélén, egy fészerbe jártam kendert darálni.”

Amikor meghallják az árát, elcsendesednek
Miután 2021. július elsejével az Európai Unióban betiltották az egyszer használatos, eldobható műanyag eszközök használatát, hirtelen a Vilhempnél is izzani kezdtek a vonalak. Villőék elismerik, hogy létezik olcsóbb alternatív termék a piacon.

„Termékeink mindenkinek nagyon tetszenek, nézegetik, mondják, hogy de szép. De amikor meghallják az árát, elcsendesednek. A villák, kések darabonként nettó tizenhét forintba, a kiskanalak hét forintba kerülnek. A fából készült evőeszközök olcsóbbak ugyan, de gyenge minőségűek, és sem a vendégek, sem a vendéglátósok nem szeretik őket. A bambusztermékekhez pedig olyan ragasztót használnak, ami használat közben kioldódhat, és ez a melamin nevű anyag káros az egészségre. Szívószálaink viszont relatíve olcsók: nettó négy forintba kerülnek, a papír jóval drágább. De a legnagyobb probléma a papírral az, hogy egy idő után elázik.”

Fülöp Villő és Rédey Soma Marokkóból küldtek nekünk fotót

Az evőeszközeik csak 45 fokig hőállók, ezen a tulajdonságon próbálnak javítani. Kanalaik már a CPLA nevű alapanyagból fognak készülni – ez abban különbözik a PLA-tól, hogy gyártásának utolsó lépésében kristályosítják, így anyagszerkezete megváltozik, és csak 85 fok felett lesz érzékeny a hőre. Az ebből készülő evőeszközökkel forró levest is lehet majd enni.

Az EIT programban összesen húszezer eurót nyertek, és tavaly ősszel a Startup Plastic Surgery 2020 program fődíját is begyűjtötték – egy Hiventures-befektetés volt. (A Startup Plastic Surgery a Klímainnovációs Közösség által szervezett, a műanyagok újragondolására indított program.) Ezután hívták meg őket A Cápák között című tévés üzleti showműsorba, és ugyan nem nyerték el a befektetők bizalmát, de bekerülhettek a Spar Hungaricool programjába. Az Intersparokba összesen 140 ezer evőeszközt és nagyjából ugyanennyi szívószálat szállítottak már.

Csakhogy éppen a Spar-ügylet előtt derült ki, hogy egy tízéves szabályozás miatt a az Európai Unióban nem lehet kender élelmiszerrel érintkező termékekben, ezért a kenderrostokat időközben farostra cserélték. Az evőeszközök legyártása nem volt zökkenőmentes. A Vilhemphez időközben csatlakozó harmadik tag, Szűts Gergely teljes baráti köre dolgozott azon, hogy a villák és kések becsomagolva, idejében eljussanak a hipermarketekbe.

Gergely a koronavírus-járvány előtt a légi közlekedésben dolgozott, de elvesztette a munkáját. Barátai cégtársnak invitálták, és ettől fogva ő felügyelte a három helyszínen, Tiszaújvárosban, Budafokon és Debrecenben zajló magyarországi gyártást. „Épp most jelentkezett be egy mozilánc, hogy szeretne évente hétmillió szívószálat rendelni. Jó lenne a bevásárlóközpontokat is elérni, ahogy a rendezvények és fesztiválok szervezőit is. Szívószálból akár két–hárommilliót is tudunk gyártani havonta, most 150 ezret szállítunk a Sparnak” – mondja Gergely.
A Vilhemp sztori az Oxo Labs érdeklődését is felkeltette, az inkubátorház a tervek szerint első körben százezer euróval szállna be a cégbe Start­up Factory programjának keretében. (A Startup Factory a kezdő, de gyors növekedési fázisban lévő innovatív startupokat támogatja.)

„Őszintén szólva illúzió az induló vállalkozásokkal kapcsolatban, hogy a siker azon múlik, mennyire jó az ötlet. Ez egyáltalán nem így van. Hiszen alig van olyan ötlet, amit ne talált volna ki három másik vállalkozó is. Sokkal fontosabb, hogy kik alkotják a csapatot, és mi úgy látjuk, ez a társaság alkalmas rá, hogy sikerre vigye a vállalkozást” – mondja Oszkó Péter, az Oxo alapítója és ügyvezetője.

Szerinte ezen a várhatóan jelentősen és gyorsan növekvő piacon a Vilhemp érdekes termékkínálattal jelent meg. „Sok piaci szereplő van ebben a szegmensben, de az a fajta termékkínálat és anyaghasználat, amit ők kitaláltak, nagyon újszerű.”

Vilhemp Kft.

Alapítás:
2020. december
Tulajdonosok:
Fülöp Villő, Rédey Soma,
Szűts Gergely, Kutatás-Fejlesztési és Innovációs Állami Tőkealap
Hiventures kockázatitőke-befektetés
(2020. december, 100 milliós cégértéken):
15 millió Ft
OXO-labs (tervezett) kockázatitőke-befektetés
(2021. június, 200 milliós cégértéken):
100 ezer euró, azaz 35 millió Ft
Tervezett árbevétel
(millió forint):
2021
29
2022
97
2023
145
Tervezett Adózás előtti eredmény
(millió forint):
2021
−2
2022
2
2023
13