Hacsak nem jön az eddigieknél is súlyosabb járványhullám, a hazai ingatlanok tovább drágulnak – de még a járvány sem biztos, hogy megakasztja az eddigi trendeket. Az állami támogatások és a pénzügyi környezet is az ingatlanpiac felé tereli a tőkét, a lakossági hitelállományban is van még tér a növekedésre. A legsúlyosabb probléma az építőanyagok drágulása, az eddig bejelentett kormányzati intézkedések arra lehetnek csak elegendők, hogy az anyaghiány csillapodjon kicsit.
Csaba, az asztalos kíméletlenül vágta az arcomba az igazságot áprilisban, a konyhám közepén állva: „A munkadíjban megegyezhetünk, de az alapanyagok árára nem tudok mit mondani. Lehet, hogy októberben kétszer annyiba kerül a bútorlap, mint most.” Épp az új konyhabútoromat tervezgettük, korábban, még december körül számoltam át a várható költségeket, majd elemi erővel jött szembe a valóság: olyan brutális ütemben drágulnak az építőipari alapanyagok és termékek, hogy a végösszeg legalább másfélszer annyi lesz, mint korábban gondoltam.
A probléma persze nemcsak az én konyhámat érinti, hanem a teljes hazai, sőt a globális építőipar jelentős részét is. Majdnem mindegyik nyersanyag, a fa- és fémáruk, a műanyagok, a cement, a beton vagy a szigetelőanyagok is drasztikusan, húsz és száz százalék közti mértékben drágultak az elmúlt egy évben főleg a járvány után csak lassan magára találó termelés, az építőipar felpattanása, a nemzetközi kereskedelmi feszültségek miatt.
Több helyen alakult ki akut nyersanyaghiány, ami már nemcsak fékezi, de lassan leállítja a beruházásokat. Csaba azt mondja: a megrendelőknek is nagyon kellemetlen, hogy legfeljebb egy hétre tudnak árajánlatot adni, mert utána úgyis nő az anyag ára. „De van olyan fával és fémmel foglalkozó hely, ahol legfeljebb napi árat tudnak megadni.” Az ellátási lánc minden részére kiterjed a hiány és a késedelem. „A lapszabászat régebben egy-két hétre vállalta a munkát, most nyolcra vállalja.”
Az állam is rászáll Ugyan a teljes hazai ingatlanpiac rendkívül túlfűtötté vált az elmúlt két évben, az idei tavasz és nyár az egekbe szökő anyagköltségekről és az átárazott szerződésekről szól. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) már májusban a kormányhoz fordult segítségért, és az nem is késlekedett: az állam a rendszerváltozás óta szinte példátlan módon nyúlt bele a piac működésébe.
Egyes termékek exportjára regisztrációs kötelezettséget írtak elő, októbertől korlátozhatják több termék kivitelét (ha az Európai Unió is jóváhagyja), több alapanyag esetében extraprofit-adót vet ki az állam, ha a cégek egy központilag meghatározott ár felett értékesítik azokat, valamint kormánybiztost is kapott a terület. És még a verseny- (GVH) és adóhivatalt (NAV) is ráeresztik az ágazatra.
A lapszabászat régebben egy-két hétre vállalta a munkát, most nyolcra vállalja.
Akartuk vagy sem, a járvány ösztönzően hatott a vállalkozói szellemre. De hogyan őrizzük meg ezt a lendületet úgy, hogy közben arra is figyelünk, hogy mindenki, aki szeretné megvalósítani az amerikai álmot, meg is tehesse? Az Egyesült Államoknak először lett ázsiai-afroamerikai nő az alelnöke, és neki már vannak erre vonatkozó tervei. Meg is írta őket az amerikai Forbesban.
Írta: Kamala Harris // Fordította: Haverinen-Varga Katalin
A kaliforniai Oaklandben voltam 1989 októberében, amikor a Loma Prieta földrengés tönkretette a Bay Bridge híd egy részét. Az akkori vezetőknek választaniuk kellett, helyreállítják-e a hidat úgy, ahogy volt, vagy újratervezik és megerősítik a tartószerkezetet, hogy az rezzenéstelenül állja a sarat. Utóbbit választották.
Majdnem kétmillió nő szorult ki a munkaerőpiacról, és családok millióinak okozott nehézségeket a mindennapi élelmiszer-vásárlás és a lakbérfizetés.
Ahogy kifelé tartunk a járványból, Amerika hasonló döntés előtt áll – annyi különbséggel, hogy most gazdaságunk és vállalkozásaink forognak kockán, azon belül is a kisvállalkozások és a startupok. A járvány rámutatott az amerikai gazdaság hiányosságaira és repedéseire. Minden harmadik kisvállalkozás kénytelen volt bezárni, majdnem kétmillió nő szorult ki a munkaerőpiacról, és családok millióinak okozott nehézségeket a mindennapi élelmiszer-vásárlás és a lakbérfizetés. Éppen ezért nekünk most nem toldozni-foldozni, hanem újratervezni kell. A kisvállalkozások megsegítésére kiutalt hatvanmilliárd dolláros mentőcsomag mellett azt is lehetővé kell tennünk, hogy az amerikai vállalkozók könnyen jussanak tőkéhez, és el kell távolítanunk minden akadályt a sikerük útjából. Kezdjük a tőkével. Nemrég megismertem Lorena Cantarovicit, egy kézműves spanyol töltött tésztabatyut (empanadát) készítő coloradói cég tulajdonosát. Mint sokan mások, ő is a konyhájából indította el vállalkozását. Majd amikor kölcsönt szeretett volna felvenni a növekedéshez, a bankok sorra elutasították, mondván, nem hitelképes. Lorena kemény munkával bebizonyította, hogy tévedtek, vállalkozása azóta több alkalmazottal és új helyszínekkel is bővült.
A hatalom csarnokai: Kamala Harris alelnöki irodája előtt, az Eisenhower-irodaházban
Ismerjük az ilyen történeteket. A hagyományos bankok és a kockázatitőke-társaságok nem mindig vették komolyan a vállalkozó nők vagy a színesbőrű vállalkozók álmait. A közösségi hitelezők épp arra jöttek létre, hogy az ezekben az álmokban rejtőző lehetőségeket meglássák. A közösségi hitelezők tudják, mennyire fontos az elérhető tőke kis jövedelmű, illetve színesbőrű rétegeknek – és ezzel nem csupán ezeket a közösségeket támogatják, hanem egész Amerikának értéket teremtenek. Az Egyesült Államok Szenátusában azon dolgoztam, hogy további tizenkétmilliárd dollárt adjunk a közösségi hitelezőknek. Erre a befektetésre építve most együtt kell lehetővé tennünk, hogy minden amerikai vállalkozó hozzájuthasson az álmai megvalósításához szükséges tőkéhez.
De akadnak másfajta nehézségek is. Danielle Romanetti egy kis fonalboltot üzemeltet Virginiában, pár hónapja beszélgettem vele és az alkalmazottaival. Elmondták, milyen nehéz volt nőként is, vállalkozóként is gyermekfelügyelet nélkül túlélni a járványt. Akadtak, akiknek gyerekkel az autóban kellett kiszállítaniuk a megrendelt árut a vevőhöz, mások kénytelenek voltak bevinni a gyereküket a munkahelyükre.
Az elképzelhetetlennel szembesülve, Amerika vállalkozói úgy döntöttek, hogy újratervezik vállalkozásaikat. Hogy vevőiket megtartsák, a Danielléhez hasonló boltoknak nagyon gyorsan át kellett állniuk az online üzemmódra. Ezzel egy olyan keresletet elégítenek ki, ami minden bizonnyal örökre velünk marad. Hogy ugyanezt elérjék, a Lorenáéhoz hasonló éttermek kerthelyiséget létesítettek. Közben lelkes innovátorok a lehető legkülönfélébb területekről új termékekkel rukkoltak elő, hogy kiszolgálják a pillanatnyi szükségleteket.
A mi feladatunk most újratervezni az Egyesült Államok gazdaságát, hogy minden amerikainak esélye lehessen egy vállalkozás elindítására és felvirágoztatására. Ez az újratervezés a záloga, hogy versenyképesek maradjunk – és hogy a járványból erősebben jöjjünk ki, mint valaha voltunk.
Kisemberek a Biden-kabinetben
A Biden-kormány nettó összvagyona csupán töredéke a Trump- és az Obama-kormányokénak.
Joe Biden kormánya sok mindenben elüt a Trump-féle felállástól: több nő, több színesbőrű, több liberális – és sokkal kevesebb pénz van benne. De nem arról van szó, hogy az új kormány emberei szegények lennének. Mióta távozott az alelnökségből 2017-ben, Biden nyolcmillió dolláros nettó vagyont halmozott fel, javarészt egy könyv publikálásával és előadásokkal. Kamala Harris alelnök körülbelül hétmillió dolláros vagyonát részben jól kereső ügyvéd férjének köszönheti. Két kivétellel mind a tizenöt kormánytag dollármilliomos, vagyonuk összesen 118 millió dollárra rúg. Ami nem rossz teljesítmény, de a Trump-kabinet 6,2 milliárd dolláros, illetve a második Obama-kormány 2,8 milliárdos összvagyonától olyan messze van, mint Makó Jeruzsálemtől.
Janet Yellen • Pénzügyminiszter Miután 2018-ban lemondott az amerikai jegybank elnöki pozíciójáról, Yellen több mint hétmillió dollárt keresett bankoknak és más vállalatoknak tartott előadásaival. Vagyontárgyai között van egy legalább 15 ezer dollárt érő bélyeggyűjtemény is.
Merrick Garland • Igazságügyi miniszter Garland, akit Obama 2016-ban a Legfelsőbb Bíróság főbírójának jelölt – sikertelenül –, egy New York-i ingatlan tulajdonosa, amit állítólag a felesége szüleitől örökölt, ezzel is gyarapítva az Arnold & Porter nevű rangos ügyvédi irodában partnerként összekeresett vagyonát.
Tom Vilsack • Mezőgazdasági miniszter Obama volt mezőgazdasági államtitkára a Trump korszak idején elhagyta a Fehér Házat, de azután is jól keresett. Tavaly 150 ezer dollárt nyert az Iowa állami lottón, és az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának különböző pályázatain hívott le pénzt a farmjának.
Marty Walsh • Munkaügyi miniszter Boston korábbi polgármestere három nyugdíjjal állt hivatalba, összegük 800 ezer dollárra rúg. A nyugdíjak közül kettőt az általa korábban vezetett szakszervezettől kapja.
Pete Buttigieg • Közlekedési miniszter Az Indiana állambeli South Bend volt polgármestere viszonylag vagyontalan volt, míg el nem indult a 2020-as amerikai elnökválasztáson. Az amerikai Forbes becslései szerint 2019-ben és 2020-ban egymillió dollár fölött keresett, javarészt könyveladásokból.
Deb Haaland • Belügyminiszter Amerika első indián származású minisztere, aki állítólag a hajléktalanságból tört ki, 2018-ban Új-Mexikó államban kongresszusi képviselőnő volt. Ennek ellenére vagyonnyilatkozata csak egy évi 175 dolláros törzsi fizetést és egy 15 ezer dolláros diákhitelt említ.
Merrick Garland 68 Igazságügyi miniszter Nettó vagyon: 20 millió dollár Janet Yellen 74 Pénzügyminiszter 20 millió Antony Blinken 59 Külügyminiszter 10 millió Gina Raimondo 50 Kereskedelmi miniszter 10 millió Joe Biden 78 Elnök 8 millió Jennifer Granholm 62 Energiaügyi miniszter 8 millió Alejandro Mayorkas 61 Belbiztonsági miniszter 8 millió Lloyd Austin 67 Védelmi miniszter 7 millió Xavier Becerra 63 Egészségügyi miniszter 7 millió Kamala Harris 56 Alelnök 7 millió Tom Vilsack 70 Mezőgazdasági miniszter 4 millió Denis McDonough 51 Veteránügyi miniszter 3 millió Marty Walsh 54 Munkaügyi miniszter 2,5 millió Marcia Fudge 68 Lakásügyi és városfejlesztési miniszter 2 millió Miguel Cardona 45 Oktatási miniszter 1 millió Pete Buttigieg 39 Közlekedési miniszter 750 ezer Deb Haaland 60 Belügyminiszter 0
Motiváltabbak lettek a gyerekek, meglódult a tanárok kreativitása, így mindenki jobban érezte magát az amúgy elátkozott digitális oktatás alatt. Legalábbis azokban az iskolákban, ahol a pedagógusok bevezették a Hashtag.school videójátékokban megszokott, gamification jellegű digitális értékelési módszerét vagy a tananyagszerkesztő programját, amiben játékos feladatokat állíthattak össze a gyerekeknek.
Meghódította az okosórák piacát a Garmin. Míg a sportórák között régóta az övék a vezető szerep, mára a mindennapi használatra tervezett okosórák, illetve az okos-multisport órák mezőnyében is erősödött a szerepe, olyannyira, hogy jelenleg ezen a piacon is a második legnagyobb a részesedése. Nem véletlen, hiszen a márkalojalitást az egész Garmin-ökoszisztéma és számos tevékenységspecifikus applikáció támogatja. Selmeczi Dániel ügyvezetőnél jártunk a bemutatóteremben, ahol a Garmin jelenlegi piaci helyzetéről is beszélgettünk.
Tavaly márciusban a járvány agyoncsapta az európai turizmust, így a légi forgalmat is. Idén márciustól viszont a legtöbb európai országban már éledezik az ágazat, visszatérnek a turisták, bár országonként eltérő, milyen szabályokkal lehet beutazni. A Budapest Airport friss adatai érdekes átrendezőségeket mutatnak Európában: néhány korábbi slágerország (például az Egyesült Királyság) a járvány miatt hátrébb sodródott, más országok, mint Törökország, Olaszország vagy Németország viszont népszerűbbé váltak a Budapestről indulók körében. Térképen az egyes országokba induló repülőjáratok kapacitásai, és elég jól jelzik, hova készült (vagy tudott utazni) a legtöbb ember 2020 áprilisa és júniusa között, és hova akart repülni idén ugyanekkor.
Néhány fővárosi srác gondolt egyet, és elkezdte hazai termelők portékáiból készített ételekkel kényeztetni a budapestieket, így próbálva szorosabbra fűzni a vidék-város kapcsot. Majd miután kiderült, hogy ezzel a koncepcióval egyelőre lehetetlen Magyarországon a hipszteretető kategóriánál nagyobbra törni, átálltak gyümölcslé-palackozásra – naná, hogy vidéken. A zöld álom így üzleti szintre lépett, és a Funky Forest márkájú préselt leveket és smoothie-kat hamar megszerették a specialty kávézók vendégei – Budapesten.
