Csaba, az asztalos kíméletlenül vágta az arcomba az igazságot áprilisban, a konyhám közepén állva: „A munkadíjban megegyezhetünk, de az alapanyagok árára nem tudok mit mondani. Lehet, hogy októberben kétszer annyiba kerül a bútorlap, mint most.” Épp az új konyhabútoromat tervezgettük, korábban, még december körül számoltam át a várható költségeket, majd elemi erővel jött szembe a valóság: olyan brutális ütemben drágulnak az építőipari alapanyagok és termékek, hogy a végösszeg legalább másfélszer annyi lesz, mint korábban gondoltam.



A probléma persze nemcsak az én konyhámat érinti, hanem a teljes hazai, sőt a globális építőipar jelentős részét is. Majdnem mindegyik nyersanyag, a fa- és fémáruk, a műanyagok, a cement, a beton vagy a szigetelőanyagok is drasztikusan, húsz és száz százalék közti mértékben drágultak az elmúlt egy évben főleg a járvány után csak lassan magára találó termelés, az építőipar felpattanása, a nemzetközi kereskedelmi feszültségek miatt.

Több helyen alakult ki akut nyersanyaghiány, ami már nemcsak fékezi, de lassan leállítja a beruházásokat. Csaba azt mondja: a megrendelőknek is nagyon kellemetlen, hogy legfeljebb egy hétre tudnak árajánlatot adni, mert utána úgyis nő az anyag ára. „De van olyan fával és fémmel foglalkozó hely, ahol legfeljebb napi árat tudnak megadni.” Az ellátási lánc minden részére kiterjed a hiány és a késedelem. „A lapszabászat régebben egy-két hétre vállalta a munkát, most nyolcra vállalja.”

Az állam is rászáll
Ugyan a teljes hazai ingatlanpiac rendkívül túlfűtötté vált az elmúlt két évben, az idei tavasz és nyár az egekbe szökő anyagköltségekről és az átárazott szerződésekről szól. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) már májusban a kormányhoz fordult segítségért, és az nem is késlekedett: az állam a rendszerváltozás óta szinte példátlan módon nyúlt bele a piac működésébe.

Egyes termékek exportjára regisztrációs kötelezettséget írtak elő, októbertől korlátozhatják több termék kivitelét (ha az Európai Unió is jóváhagyja), több alapanyag esetében extraprofit-adót vet ki az állam, ha a cégek egy központilag meghatározott ár felett értékesítik azokat, valamint kormánybiztost is kapott a terület. És még a verseny- (GVH) és adóhivatalt (NAV) is ráeresztik az ágazatra.

A lapszabászat régebben egy-két hétre vállalta a munkát, most nyolcra vállalja.