Ha nem változatunk az életmódunkon, 2030-ra az élelmiszer tehető majd felelőssé a legnagyobb arányú károsanyag-kibocsátásért. Pálinkás Zsolt, a Tesco vezérigazgatója az élelmiszeripar összes szereplőjét arra bíztatja, saját működésében tegyen a pazarlás ellen.
Az Európai Unió adatai szerint az élelmiszer-pazarlás feléért a háztartások felelősek, negyven százalékáért a termelő és a feldolgozóipar okolható. A kereskedők aránya a legkisebb, mégis a Tesco igyekszik a pazarlás elleni küzdelem élére állni.
Mert tudjuk, hogy nem csak felelősségünk, de lehetőségünkben is áll tenni a pazarlás ellen. A 2020/21-es pénzügyi évben 739 ezer tonna élelmiszert értékesítettünk a vásárlóinknak. Ekkora mennyiségnél óhatatlanul is keletkezik el nem adható felesleg és hulladék, még úgy is, hogy folyamatosan fejlesztjük előrejelzési, készletezési rendszereinket, és racionalizáljuk a választékot. A Tescónál ugyanebben az évben „csak” a kezelt élelmiszerek 0,64 százaléka lett hulladék, de számszerűsítve ez is közel 12 ezer tonnát jelent. Fontos viszont, hogy ez a szám csökkenthető. A 2016/17-es pénzügyi évhez viszonyítva kezdtük el mérni a nálunk keletkező élelmiszer-hulladék és -felesleg mennyiségét, azóta 59 százalékkal mérsékeltük a hulladékot, amivel 10 évvel a 2030-as céldátum előtt teljesítettük az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljainak élelmiszer-hulladék megfelezéséről szóló pontját.
Mi lett azzal a 12 ezer tonna élelmiszer-felesleggel?
Szabó Ágnest férje asztalosműhelyében csókolta homlokon a múzsa, és tizenöt év pályázatírói karrier után lézervágóra cserélte a szövegszerkesztőt. A bőr és fa összeboronálásából készülő alkalmi táskákat a vásárlók főleg ajándékba veszik, a vállalkozásba pedig egy vérbeli cápa is beszállt.
„A befektetésre kért alacsony összeg volt a csalim.” Szabó Ágnes Agni’s nevű márkájával ötmillió forintért pitchelt az RTL Klub Cápák között című műsorának legutóbbi évadjában, de nem a tőkebevonás volt az elsődleges célja. „Nem befektetőre volt szükségem, hanem üzleti partnerre, aki rendszeresen segít a tanácsaival.” A Vásárosnaményból irányított vállalkozásba végül a Bravogroup tulajdonosa, Lakatos István szállt be, ő azóta is segíti Ágnest.
A tévéshow előtt fél évvel, 2020-ban alapított márka sosem az alacsonyabb jövedelmű vevőket célozta, a táskák ára jellemzően negyven- és hetvenezer forint között mozog. A koronavírus-járvány okozta válság miatt azonban a vásárlók is meghúzták a nadrágszíjat. Az alkalmi táskákat amúgy sem volt hova viselni, mert a járványügyi korlátozások az eseményeket is eltörölték. A tévéműsor hozta hírverés aztán ismét megdobta az igényeket Ágnes különleges táskái iránt. Az ismertség, a megszerzett kapcsolatrendszer és a tapasztalt Lakatos segítsége nagyot lendített a márkán, a megrendelések azóta is nőnek. A vevők többsége meglepő módon férfi, ők ajándékba veszik nő ismerőseiknek az Agni’s táskákat.
A négydiplomás Ágnes előzőleg tizenöt éven át foglalkozott pályázatírással, és eszébe sem jutott kilépni a stresszes mókuskerékből. „Nem volt időm azon gondolkozni, hogy másba fogjak, de jól éreztem magam a munkámban” – mondja. Végül egy betegség és a karantén hatására kezdett gondolkozni, hogy korábbi pörgős életét mivel tudná helyettesíteni. A megoldást végül férje asztalosműhelyében találta meg. Táblaképeket és fényképeket gravírozott, három hét múlva pedig már az első táskán dolgozott. „Ha összehasonlítom az első prototípust a mostani táskáinkkal, csak mosolyogni tudok. Akkor viszont a szenzációt jelentette nekem, jött is az aha! érzés.”
A végeredmény a környezetének is tetszett, így elkezdett gondolkozni a saját márkán. A magyar piacon még nem volt hasonló, bőr és fa kombinációjából készített táska, Ágnes piaci résre tapintott rá. Pályázatírói tapasztalatait felhasználva úgy döntött, most nem másoknak fog pénzt keresni tudásával, hanem magának. Autodidakta módon egyre ügyesebben kezelte a gépeket, és megtanulta a szabásmintákhoz szükséges vektoros szerkesztőprogram használatát is.
Rubint Rékának is megtetszettek az Agni’s táskák, és hamar a márka egyik nagykövete lett. Ágnes olyan influenszert keresett, aki masszív követőbázist tud megmozgatni. Azóta létezik külön Réka kollekció is, a híresség pedig az interneten, a közösségi eseményeken és az edzőtáborokban is népszerűsíti a táskákat.
A már négyfős cégbe Ágnes eddig húszmillió forintot tett bele, nagyrészt marketingre és eszközökre fordította. A magyar beszerzőktől vásárolt alapanyagokat maguk dolgozzák fel, egy táskán körülbelül hatvanszázalékos az árrés. Miután tavaly ősszel megkapták a formatervezési és védjegyoltalmat, elindították a webshopot, de terveznek viszonteladókkal is dolgozni.
A táskák belső része jellemzően marhabőr, de borjú-, juh- és ritkábban kecskebőrrel is dolgoznak. A külső borítás többnyire mahagóni-, cseresznye-, dió- és tölgylemezekből készül. Legújabban – hasonló kombinációval – pénztárcákkal és telefontokokkal bővítették a kínálatot.
Agnis Kft.
Alapítás éve: 2021 Tulajdonosok: Szabó Ágnes, Lakatos István Árbevétel (millió forint) 2020* 1 2021 30 (előzetes becslés) Adózott eredmény (millió forint) 2020* n. a. 2021 3 (előzetes becslés) * A táskák ekkor még Ágnes férjének egyéni vállalkozásában készültek. Forrás: cégközlés
Néhány fővárosi srác gondolt egyet, és elkezdte hazai termelők portékáiból készített ételekkel kényeztetni a budapestieket, így próbálva szorosabbra fűzni a vidék-város kapcsot. Majd miután kiderült, hogy ezzel a koncepcióval egyelőre lehetetlen Magyarországon a hipszteretető kategóriánál nagyobbra törni, átálltak gyümölcslé-palackozásra – naná, hogy vidéken. A zöld álom így üzleti szintre lépett, és a Funky Forest márkájú préselt leveket és smoothie-kat hamar megszerették a specialty kávézók vendégei – Budapesten.
NEM ÚJDONSÁG, HOGY A DIGITÁLISAN ÉRETTEBB VÁLLALATOK JOBBAN TELJESÍTENEK. A KPMG évente végez világszintű felső vezetői felmérést, és ebből évről évre az látszik, hogy a digitális transzformációban élen járó cégek CEOinak körében legalább kétszer annyian gondolják azt, hogy vállalatuk kiemelkedően jól teljesít ügyfélélmény, működési hatékonyság, az új termékek piaci bevezetésének ideje és az ügyfelek bizalma tekintetében, mint a digitálisan kevésbé érett vállalatok vezetői.
Ha angol vagy német nyelvterületen lepottyantanák egy tárgyalóterembe, valószínűleg ugyanúgy feltalálná magát, mint egy magyar bíróságon. Jádi Németh Andrea a világ legjobb iskoláival és nagy nemzetközi rutinnal tizenöt éve vezeti ügyvédi irodáját, és élvezi, hogy van egy terület, ahol rendezett és strukturált lehet. Mert egyébként ezer más dolog érdekli a vonósoktól az egykori harvardi diáktársakig. Ha nincs a világjárvány, lehet, hogy most éppen az Antarktiszon számolgatná a pingvineket, helyette alapított egy londoni vállalkozást (is).
