Mint a tavaszi hóolvadás az Alpokban, ahogy a csordogáló ér sziklákat ledöntő erővé nő, úgy ért be Valter Attila munkája. Minden idők legjobb magyar országútikerékpáros-eredményét érte el az idei Giro d’Italia körversenyen, amikor magára ölthette az összetett éllovasának kijáró maglia rosát. Három napon át rózsaszín volt a világ Magyarországon, de teljesítményét a kerékpárosvilág élvonala is méltatja. Attila a hegyeket meghódító, végtelenbe vesző szerpentinek csendes megszállottja. Mentalitásával a legnagyobbak közé küzdötte magát.
Jön a rózsaszín trikós, jön a rózsaszín trikós! – kiáltozta az egyik legnagyobb hagyományú kerékpáros körverseny, a Giro d’Italia mezőnye, mikor Valter Attila az összetett verseny éllovasaként csapattársaival irányítása alá vonta a bojt. A versenytársak szétnyíltak, megadva a maglia rosa viselőjének mindig kijáró tiszteletet.
A huszonhárom éves Attila legnagyobb álma látszott teljesülni, amit néhány évvel korábban a Dobogó-kő szerpentinjein képzelt maga elé: a sportág nagy öregjei, Nibali és Caruso, valamint a világsztár Bernal vetélytársként tekint rá a világ legnehezebb versenyén. Pedig ő csak bringázni indult egykor a csömöri dombok között.
Mintha rugókon járna, Attila minden lépése könnyű szökkenés hatását kelti. Gesztusai előzékenységet mutatnak, modora joviális. Ha nem beszélgetnénk, azt érezném, az életben minden könnyű lehet neki, de Attila rókaszeméből süt, hogy milyen testi-lelki munka van e mögött.
„Gyakorlatilag munkanélküli vagyok” – értetlenkedik megkeresésünkön, miután igent mondott, és beszélgetni kezdünk. Az értetlenkedésnek azonban nem sok alapja van, Attila évtizedes tudatos edzésmunkája, kiegyensúlyozottságra törekvése és a kerékpározás iránti megszállottsága olyan magasságba emelte, ahol még nem láthattunk magyar profi kerékpárost. A következő pillanatban már huncut mosollyal teszi hozzá, hogy tényleg nem dolgozik, ez a szenvedélye.
De hogyan juthat el egy fiatal a hányattatott sorsú magyar kerékpárosközegből az egyik legnevesebb kerékpároscsapat, a francia Groupama-FDJ csapatába? Hogyan lehetséges, hogy ilyen fiatalon máris az összetett győzelemért versenyezhetett? A sors szerepe ebben csak elenyésző volt.
A trikó tisztelete A rózsaszín trikó, a maglia rosa tisztelete egy lapon említhető a Tour de France sárga vagy a spanyol Vuelta piros trikójával: évszázados hagyományú versenyek, három héten át tartó kemény tekerés. Bárki, aki felölthette akár csak egyetlen napra is ezeket a trikókat, örökre a sportág történelmének részese lesz, nagy elődök nyomdokaiban. Igaz, kevesen képesek egészen a célig jutni vele, de pusztán a viselése jelzi a sportolóról, hogy a legnagyobbak közé tartozik – ebbe a körbe lépett be Valter Attila is.
Klasszikusan öltözködő, konzervatív férfinak vallja magát, de ez nem biztonsági játék Málnay B. Levente részéről: szerinte bátorság kell ahhoz, hogy az ember letegye a garast valami markáns mellett.
Karrier „Igyekszem nem elszállni magamtól” – mondja Málnay B. Levente, és aki tudja, hogy magyar tévés szakember még nem jutott olyan magas pozícióba Európában, mint ő, érti, hogy miért nem elszállás már önmagában ez a kijelentés. Az AMC Networks International Közép- és Észak-Európáért felelős ügyvezető alelnöke, vezérigazgatója a nagy egókról elhíresült tévésszakmában az önkritikáját érzi az egyik legnagyobb erényének. „A kihívásokra tanulási lehetőségként tekintek, a tehetséges embereket pedig nem lenyomni, hanem motiválni szeretném, hogy még jobbak legyenek. Nem esik le a gyűrű az ujjamról, ha el kell ismernem, hogy valaki jobban ért valamihez nálam, inkább felkérem az illetőt adott feladatra.” Szakmai sikernek tartja, hogy jelenlegi munkahelyén a vezetői csapatából több mint tíz év alatt még soha senki sem mondott fel.
Stílus Az öltözködés nem tölt be központi szerepet az életében, mégis fontos. Műgyűjtő lévén (lásd Forbes 2018/6) frappáns hasonlattal szemlélteti, miért: „Ez olyan, mint egy képnél a keret. Nem mindegy, milyen az az öt százalék, ami körülveszi. Nem a legfontosabb, de az első benyomás gyakran azon áll vagy bukik.” Hogy mi az az öt százalék, ha a megjelenéséről van szó? Az ápoltság, a jó kiállás, az alkalomhoz illő öltözék és a kimagasló minőség. Ezeket elengedhetetlennek tartja.
„Nagyon boldog ember vagyok, aki jó ideje rendben van önmagával. Mindent a magam szórakoztatására és örömére teszek, ezalól az öltözködés sem kivétel.” Nem érdeklik például az ismert, akár státuszszimbólumnak is értelmezhető márkanevek, ahogy mondja, a legmagasabb minőséget keresi: Zegna, Larusmiani, Brioni ruhák és a Vass Cipő lábbelijei sorakoznak a gardróbban. „Tévésként egész életemben márkákat építettem. A márkákat fontosnak tartom, hiszen segítenek orientálódni, de ha öltözködésről van szó, ennél többet nem jelentenek. Nekem az a fontos, hogy mit garantál az adott név.”
Bohém burzsoá földszint
Málnay B. Levente életében minden területen jelen van egyfajta kettősség. Tizenkét évig zenetévéket vezetett, közben szenvedélyes operarajongó, konzervatív létére boldog házasságban él az övétől eltérő világnézetű feleségével (aki a korábbi televíziós újságíró, most az Unicef-et vezető Mészáros Antónia), az öltöny és a zakó mellett pedig a covid óta sokszor tárgyalásokra is piképólót és farmernadrágot húz. A kettősség az otthonában is megjelenik: az emelet az art deco jegyében lett berendezve, a földszintet a bohém burzsoá világ ihlette. „Ebben a két irányzatban így együtt van meg mindaz, ami vagyok. Az art deco elegáns, mégis modern irányzat, a bohém burzsoá pedig maga a szín, az életöröm és a játékosság” – magyarázza. A minimállal nem tudna azonosulni, „vizuális kockázatkerülésnek” érzi. „Bátorság, ha az ember úgy dönt, leteszi a garast valami markáns, például az art deco mellett.”
Relax Sport és kultúra nélkül nem tudná elképzelni az életét, és a kettősség itt is tetten érhető. Bevallása szerint borzasztóan teniszezik (de imádja), nem focizik (de meccsekre rendszeresen jár), és akkor a legboldogabb, ha múzeumba mehet (de kerüli a kiállításmegnyitókat). Amiben viszont nincs ellentmondás: szenvedélyes műgyűjtő, aki a képzőművészet mellett az operaművészetben is órákra el tud veszni, főleg, ha a 70-es évek előadóit hallgathatja.
Málnay B. Levente kedvncei1. Eb-jegy: Élete egyik legnagyobb közösségi élménye volt, amikor a magyar csapat 2-0-ra megverte az osztrákokat. 2. Borotva és borotvaecset: A villanyborotváját a karantén alatt cserélte klasszikusra. Már nem térne vissza a régihez. 3. Kitüntetés: Egy régi fotó tanúsága szerint az egyik felmenője hat kitüntetést is kapott európai uralkodóktól. Elhatározta, hogy összegyűjti őket ajándékul az édesapjának. Ez az egyik, amit már megszerzett. 4. Szivartartó: Hetente egyetlen szálat szív, ahhoz viszont szertartásosan ragaszkodik: nem indulhat el nélküle hétvége. 5. Rádió: Nagymamája hozta gyerekkorában egy ausztráliai látogatásról. Ma is működik. 6. Darth Vader-figura: A Csillagok háborúja bemutatójának évében, 1977-ben kapta ajándékba az édesapjától. A végtelenül boldog gyerekkor és a film iránti rajongás meghatározó az életében. 7. Fejhallgató:Bang & Olufsen. Az esetek 99 százalékában operát hallgat vele.
Ha nem változatunk az életmódunkon, 2030-ra az élelmiszer tehető majd felelőssé a legnagyobb arányú károsanyag-kibocsátásért. Pálinkás Zsolt, a Tesco vezérigazgatója az élelmiszeripar összes szereplőjét arra bíztatja, saját működésében tegyen a pazarlás ellen.
Nagyon ritka, hogy egy üzlet bő száz éve szinte ugyanazon a helyen működjön. A Központi Antikváriummal pont ez a helyzet, 1891 óta a Múzeum körúton működik – a tulajdonosi kör többször változott, a hangulata viszont semmit: áthatja a történelem és a régiségek szeretete. A mai tulajnak nincs rá annyi ideje, mint szeretné, de az üzlet szakmai vezetése igazi fanatikusok kezében van.
Hacsak nem jön az eddigieknél is súlyosabb járványhullám, a hazai ingatlanok tovább drágulnak – de még a járvány sem biztos, hogy megakasztja az eddigi trendeket. Az állami támogatások és a pénzügyi környezet is az ingatlanpiac felé tereli a tőkét, a lakossági hitelállományban is van még tér a növekedésre. A legsúlyosabb probléma az építőanyagok drágulása, az eddig bejelentett kormányzati intézkedések arra lehetnek csak elegendők, hogy az anyaghiány csillapodjon kicsit.
Puskás László és az Avidin nevét most kezdi megismerni az ország, de biotech körben aligha keltett meglepetést, hogy a világjárvány kipattanása óta pont az ő szegedi laborjukban hozták ki a legtöbb diagnosztikai újítást, és még egy covidoltás prototípusáig is eljutottak. Kivételesen kreatív kutatóénje mellett mostanra üzleti vénájával is bizonyított: ha van koronanyertes, aki megérdemelten nőtt tízszer akkorára a koronavírus évében, az Puskás László gyors reagálású gyógyszerkutató bázisa.
