A nagymama csipketerítőjéből menyasszonyi ruha, óceáni hulladékból fürdőruha, elnyűtt bőrkabátból divatos táska, a viharkárokból megmentett fából ékszer, jógamatracból és kávészsákból papucs. Bemutatunk öt alkotót, akik az up- és recycling jegyében, a fast fashionnel szembemenve időtálló ruhákat és kiegészítőket készítenek. Merthogy a divat alapvetően nagyon környezetterhelő iparág, de odafigyeléssel igenis lehet transzparensen, az ökológiai lábnyomunk minimalizálásával is ténykedni benne. Manapság egyre több dizájner választja ezt a missziót, és sokan közülük már szezonális kollekcióra sem pazarolják az erőforrásokat, mert nem szeretnék, hogy a raktárban álljanak a ruhák és a divattárgyak. Sőt még a gyártás során keletkező hulladékot is újrahasznosítják.
Írta: G. Tóth Ilda, Kis Judit
Bálint Sára Bridal
Bálint Sára szereti a régi csipkéket, mert majdnem mind tiszta pamut, így kicsit rusztikus a karakterük. Egyedi esküvői ruháiért bolondulnak a fiatal lányok, főleg azok, akik kedvelik a kissé bohém vonalat.
Ha már megvetted, csak jelentkezz be!
Ha nem változatunk az életmódunkon, 2030-ra az élelmiszer tehető majd felelőssé a legnagyobb arányú károsanyag-kibocsátásért. Pálinkás Zsolt, a Tesco vezérigazgatója az élelmiszeripar összes szereplőjét arra bíztatja, saját működésében tegyen a pazarlás ellen.
Az Európai Unió adatai szerint az élelmiszer-pazarlás feléért a háztartások felelősek, negyven százalékáért a termelő és a feldolgozóipar okolható. A kereskedők aránya a legkisebb, mégis a Tesco igyekszik a pazarlás elleni küzdelem élére állni.
Mert tudjuk, hogy nem csak felelősségünk, de lehetőségünkben is áll tenni a pazarlás ellen. A 2020/21-es pénzügyi évben 739 ezer tonna élelmiszert értékesítettünk a vásárlóinknak. Ekkora mennyiségnél óhatatlanul is keletkezik el nem adható felesleg és hulladék, még úgy is, hogy folyamatosan fejlesztjük előrejelzési, készletezési rendszereinket, és racionalizáljuk a választékot. A Tescónál ugyanebben az évben „csak” a kezelt élelmiszerek 0,64 százaléka lett hulladék, de számszerűsítve ez is közel 12 ezer tonnát jelent. Fontos viszont, hogy ez a szám csökkenthető. A 2016/17-es pénzügyi évhez viszonyítva kezdtük el mérni a nálunk keletkező élelmiszer-hulladék és -felesleg mennyiségét, azóta 59 százalékkal mérsékeltük a hulladékot, amivel 10 évvel a 2030-as céldátum előtt teljesítettük az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljainak élelmiszer-hulladék megfelezéséről szóló pontját.
Mi lett azzal a 12 ezer tonna élelmiszer-felesleggel?
Amennyit csak tudtunk, adományként ajánlottunk fel a Magyar Élelmiszerbank Egyesületnek. A megelőző pénzügyi évben a felesleg 83 százalékát adományoztuk nagyobb részt nekik, kisebb részt állatmenhelyeknek. Az élelmiszermentést a járvány legnehezebb napjaiban sem hagytuk abba, így folyamatosan tudtuk segíteni a nehéz helyzetbe került embereket.
Méréseink kezdete óta egyébként 28 ezer tonna élelmiszert mentettünk meg a kidobástól, ezzel pedig több mint 89 ezer tonnával mérsékeltük a működésünkből fakadó károsanyag-kibocsátást.
Hogyan számszerűsíthető az élelmiszer-felesleg károsanyag-kibocsátásként?
Az élelmiszeripar felelős a károsanyag-kibocsátás mintegy negyedéért, a pazarlásból származó kibocsátás pedig magasabb, mint bármelyik országban, kivéve az Egyesült Államokat és Kínát. Az élelmiszerellátási lánc minden pontján történik károsanyag-kibocsátás. A haszonnövények locsolásától és az állatok takarmányozásától kezdve a feldolgozáson át egészen odáig, hogy az élelmiszert az üzletekbe szállítják, majd az otthonokba kerül. Mi a FoodCloud átváltási rátáját használjuk, ami szerint minden kilogramm kidobott étel 3,2 kilogramm CO2-kibocsátásnak felel meg.
Mit tehetnek akkor az élelmiszer-ipar szereplői?
Egyetlen vállalat nem képes megoldani az élelmiszer-pazarlás problémáját, ez a küzdelem mindenki felelőssége, ezt muszáj tudatosítani a szektorban. Ezért ezúton is sürgetném az iparág összes szereplőjét, hogy aki még nem tette meg, kezdje el mérni, mennyit pazarol, tűzzön ki célokat, és minél hamarabb tegyen lépéseket a pazarlás ellen, mert az utolsó órában vagyunk.
A számítástechnika története többnyire számítógépekről és egyéb hardverelemekről szól. Most elindulunk a legkisebb elképzelhető elemtől, a villogó visszajelző lámpától, ami egy egész korszakot meghatározott.
Markáns változás: beütött az infláció, a jegybank hirtelen szigorú lett, a kormány viszont vadul szórni akarja a pénzt a választás előtt. Negyedéves makrogazdasági összefoglaló.
Szeretjük a világunkat nagy ellentétekre felépíteni. Fekete és fehér, város és vidék, nyugat és kelet – utóbbi helyén korábban az USA és a Szovjetunió voltak –, szív és elme. A sor a végtelenségig folytatható. A számítógépeknél a központi egység és a perifériák felosztásban jelenik meg ez a gondolat. Igaz, nem ellentétről van szó, de a periféria a jó, ha van kategória, minden más pedig olyasmi, ami nélkül nem megy a gép. Most ezt a gondolatot fogjuk szétszedni.
Már illatgyertyából is választhatunk ökotudatosan, hogy az üvegtől a kanócig minden fenntartható forrásból származzon. Tokaji Márti és German Juraj az Andyourstories szójagyertyákkal a valóságukból akart kiszakadni – mára alig tudják tartani a lépést vegán gyertyát követelő követőtáborukkal.