Adam Wyden hedge fund menedzser csiszolatlan tőzsdegyémántokkal megtizenegyszerezte befektetői vagyonát az elmúlt tíz évben, és maga is bezsebelt százmillió dollárt. A legnagyobb aggodalma most az, hogy apja, Ron Wyden oregoni demokrata szenátor halálba adóztatja nyereségeit.
Írta: Antoine Gara , Fordította: Knittel Martin
A napsütötte, sikkes miami enklávéban, a Bay Harbor Islanden bérelt házában Adam Wyden dühödten nézi a Bloomberg terminálján átfutó híreket. Április 22-ét írjuk, és a piac éppen beszakadóban Joe Biden megszellőztetett intézkedése miatt: az amerikai elnök 39,6 százalékra növelné az árfolyamnyereség-adót azoknak, akik legalább egymillió dollárt keresnek. „Ez anti-amerikai – fújtat Wyden. – Nagyon csalódott vagyok a jelenlegi amerikai kormányzás miatt. Szerinted tudja bárki közülük egyáltalán, hogy mit csinál?”
A válaszért nem kéne messzire mennie: megkérdezhetné apját, Ron Wydent is, Oregon demokrata szenátorát, a szenátus nagy hatalmú pénzügyi bizottságának elnökét. Az idősebb Wyden az adóztassuk a gazdagokat igazi bajnokaként Trump vállalati adóreformját is „partizán adóátverésnek” nevezte. A fia azonban nem tagja egyik pártnak sem, helyette a befektetőlegenda, Benjamin Graham zászlóvivőjeként keresi odaadóan az alulértékelt részvényeket. Az eddigi eredményei pedig egészen megdöbbentőek.
Részvényvadászat A most 37 éves Wyden az elmúlt tíz évben a zsebpénzét és megtakarításait (ideértve a barmicvójára kapott pénzét is) 350 millió dolláros hedge funddá hizlalta, saját részvényeinek értékét pedig százmillió dollárra növelte. A Miamiban székelő ADW Capital Partners segítségével Wyden bebizonyította a rátermettségét az alulértékelt vállalatok kiválasztásában. Az S&P 500-tól messze eső piacokon vadászik, az elemzők és más nagy hedge fundok figyelmét elkerülő mikro- és kis kapitalizációjú részvényeket részesíti előnyben. Az ADW 2011. januári alapítása óta a költségek levonása után majdnem 28 százalékos évesített hozamot ért el, így tizenegyszeresére növelte befektetői pénzét. Ez körülbelül az S&P 500 index duplája.
Wyden nem bújik az anyja szoknyája mögé, ha nagy tétekkel kell játszani. Befektetési alapja a legnagyobb részvényese a több mint negyven sztriptízbárt és éjszakai klubot működtető houstoni RCI Hospitalitynek. Most tízszázalékos tulajdonrészét tavaly áprilisban kezdte el építeni, amikor a koronavírus elhitette a befektetőkkel, hogy a maszkok és a távolságtartás korszakában a részeges legénybúcsúkra és öltáncokra épülő vállalatnak kampec. De Wyden arra számított, hogy a járvány csitulásával az addig visszafojtott kereslet újult erővel fogja látogatni az RCI – többnyire floridai és texasi – klubjait, és azok gyorsan ki is nyitnak. Még egy pozitívum: egyre nehezebb egy sztriptízbár nyitásához engedélyeket szerezni, ez pedig jó mély vizesárokként védi az üzletét.
Rafał Brzoska öt éve még a csőd szélén állt. A lengyel csomagkirály ma viszont már ott van a milliárdosok listáján, miután arra fogadott, hogy az e-kereskedelem jövője nem a házhoz szállítás – derül ki az amerikai Forbes cikkéből.
Írta: Iain Martin // Fordította: Knittel Martin
2016 nyarán egyre szűkült Rafał Brzoska mozgástere. Az akkor 38 éves lengyel vállalkozónak majdnem két évtizedes munkája volt abban, hogy 120 millió dolláros biznisszé hizlalta a szupermarketek kuponjait terjesztő – egykor egy kollégiumi szobából elinduló – InPostot. De a kényszerű verseny az állami postával megviselte a céget, így Brzoska 65 millió dolláros hitellel a nyakában, a behajtók elől fejvesztve menekülve próbált új befektetőket meggyőzni.
„Az volt az egyik fő célom, hogy visszafizessem az összes hitelemet a bankoknak és mindenkinek, aki csak kölcsönadott nekünk – emlékszik vissza az idén 43 éves Brzoska. – A befektetők nem értették, hogy erre mi szükség van, mire azt mondtam nekik: ebben az országban szeretnék élni, és csak egy nevem, egy arcom van.”
A befektetőket nem Brzoska haldokló postai szolgáltatása, hanem az e-kereskedelmet kiszolgáló csomagautomata-spinoff érdekelte, amit a vállalkozó 2010-ben alapított. A húszezer dolláros installációs díjú, hűtőszekrény méretű utcai automatákba az Amazon és egyéb online kereskedők szállítanak. Különösen azért népszerűek, mert – az USA-val ellentétben – Európában a postások nem hagyják őrizetlenül, az ajtó előtt a csomagokat. Ez a gyakorlat megálljt parancsol a csomaglopásoknak (az amerikaiak 54 százalékát károsították már meg így), csakhogy aki lemarad a futárról, az mehet a postára sorba állni.
A csőd szélén táncoló Brzoska 2016 nyarán leállította levélkézbesítő üzletágát, még azelőtt, hogy tárgyalni kezdett későbbi megmentőjével, az Advent Internationallel. A bostoni székhelyű magántőke-befektető csoport a következő év áprilisában vásárolta fel az InPost részvényeit a tőzsdén. A 110 millió dolláros befektetés kiváltotta a vállalat hiteleit, és további 125 millió dollárral segítette Brzoskát, hogy egy év alatt megduplázza, azaz 4400 darabosra növelje a csomagautomata-hálózatát.
Kedves, de ravasz díl volt. A lengyelek nyugati társaikhoz képest később kezdték igazán elfogadni az e-kereskedelmet, de 2017-ben már egyenletes, 20,4 százalékos éves növekedéssel lehetett számolni. Aztán jött a járvány, és az online vásárlások 36 százalékot ugrottak egyetlen év alatt, tavaly az InPost bevételei 677 millió dollárra nőttek, és Brzoska automatái ma Lengyelország csomagszállítmányainak 36 százalékát kezelik.
„Sok érv szólt a befektetés ellen, és sokan nemet is mondtak” – mondja Paul Atefi, a KKR vezérigazgatója. A befektetőcég 2018-ban 145 millió dollárt adott az InPost további csomagautomata-installációira. Brzoskának most 11 734 automatája van Lengyelországban, 1100 az Egyesült Királyságban, és további pár száz Olaszországban. „Amikor automatánként néztük az üzletet, elég meggyőző volt. Néha az automaták megtérülése mindössze másfél év… Szeretjük ezt a céget.”
Az árrések is irigylésre méltóak. Brzoska két dollárt kér egy átvételért, miközben költségei megállnak az installáció és a helybérlés díjainál, valamint a munkabéreknél. 2020-ban az InPost 97 millió dolláros profitot ért el. „A csomagautomatáink évről évre megduplázzák a bevételeinket” – mondja Brzoska. „Lengyelországban több mint ötvenszázalékos EBITDA-marzs a cél – mondja David Kerstens, a Jefferies International elemzője. – Ez a hagyományos postai szolgáltatóknál általában egy számjegyű.”
Igazán az tett jót az üzletnek, mondja Marek Różycki, az Advent-InPost befektetés egyik tanácsadója, hogy a cég „papucstávolságra” helyezte el az automatáit a vásárlók otthonától és az irodáktól. „Nem túl vonzó, ha esőben kilométereket kell megtenned a legközelebbi automatáig, de Lengyelországban a legközelebbi mindössze 350 méterre van. Ez már majdnem olyan, mint a házhoz szállítás, csak még kényelmesebb.”
A „papucsszabály” felismerése nem jött könnyen: az Advent Brzoska ambiciózus, négy kontinensre való terjeszkedésére mondott nemet, mert a távolságok növelésével túlfeszítette volna az automatahálózatot. „Tipikus példája volt annak, amikor egy karizmatikus, nagyon vállalkozó szellemiségű ember irányít egy nagyon gyorsan növekvő üzletet – mondja Różycki. – De túl nagy projekt lett volna, túl kevés erőforrással.”
Szerencsekarkötő Az InPost januárban ismét tőzsdére lépett Amszterdamban, 9,7 milliárd dolláros vállalati értékelés mellett, Brzoska részvénycsomagja jelenleg 1,1 milliárd dollárt ér. A befektetőket azzal győzte meg, hogy automatái olcsóbbak az Európa-szerte cikázó futároknál, és környezetkímélőbb alternatívát nyújtanak. Egy automata huszonnégy futárt vált ki, mondja Brzoska.
Amíg ő a csomagautomata-üzletét tökéletesítette, Európa postai szolgáltatói, a UPS és az Amazon a házhozszállítási kapacitásaikat növelték, és sarki boltok ezreit vonták be átvételi pontnak. Ez olcsó és gyors alternatíva volt, de a járványban robbanásszerűen növekvő e-kereskedelem Berlintől Bilbaóig a boltokat csomagokkal, valamint a visszaküldést intéző sorokkal torlaszolta el. „A kisboltok nem túl kényelmesek a csomagátvételre, különösen a járvány alatt” – mondja Kerstens.
Aztán jött a járvány, és az online vásárlások 36 százalékot ugrottak egyetlen év alatt.
Brzoska terve az, hogy ezeket a hosszú sorokat Európa-szerte csökkentse. Márciusban bejelentette, hogy 675 millió dollárért felvásárolja a Mondial Relayt, és az óriás futárszolgáltató egész Franciaországot lefedő hálózatának legforgalmasabb pontjainál állítja fel automatáit. Az impresszív eredmények nem maradtak észrevétlenek:
az Alibaba és a lengyel e-kereskedelmi nagyágyú, az Allegro is automatákat telepít Lengyelországban, és Európa postaóriásai – például a Deutsche Post – is az automatákra fogadnak.
Már nem Brzoska a kispályás, és nem is riad vissza a küzdelemtől. A csillagjegyének és (méretre szabott öltönyével összeegyeztethetetlen) szerencsekarkötőjének tulajdonítja, hogy cége a viadal előző köreiben túlélte a postaóriások támadásait. „Megmondtam a csapatomnak: skorpió vagyok. Túlélek, és ti is túl fogjátok élni velem, mert a skorpiók mindig ilyenek – a végsőkig harcolnak.”
Húst aligha fogunk sokkal többet enni, vegán húspótlókat annál inkább, csak az a kérdés, mennyivel. Meglepően sok hazai cég vágott bele növényi húshelyettesítők készítésébe. Van a piacon felbukkanók között, amelyik eleve vegetárius vagy vegán, de megjelentek a boltok polcain a hagyományos húsfeldolgozók növényi termékei is. A Pápai Húsnál és a Vegán-Manufaktúránál is azt látják, hogy ezeket egyelőre főleg az egészségtudatos, negyven alatti nők veszik.
Motiváltabbak lettek a gyerekek, meglódult a tanárok kreativitása, így mindenki jobban érezte magát az amúgy elátkozott digitális oktatás alatt. Legalábbis azokban az iskolákban, ahol a pedagógusok bevezették a Hashtag.school videójátékokban megszokott, gamification jellegű digitális értékelési módszerét vagy a tananyagszerkesztő programját, amiben játékos feladatokat állíthattak össze a gyerekeknek.
Pál mindig vállalkozó volt, kerülte a kötöttségeket. Gyakorlott üzletember, és sokáig nem szerette, hogy munkája és felesége miatt sok rajta a reflektorfény. Nóra kezdettől alkalmazott volt, de korábban is kikacsintott a vállalkozói létbe, és a jövőre nézve is ilyen tervei vannak. Tizenkilenc éves kora óta rutinosan mozog a nyilvánosság előtt, itthon az ő arcával adják el a legtöbb terméket. Közös márkájuknál most összeadódik az eddigi tudás.
Pénztermelő képesség, tartalom, profizmus, közösségimédia-jelenlét. Idén, nyolcadszor is ezt a négy fő szempontot tartottuk szem előtt a legértékesebb magyar celebek listájának elkészítésekor. Ami nem változott: a top 20-ba még mindig leginkább csak azok tudnak bekerülni, akik állandóan a vezető tévécsatornák képernyőjén vannak főműsoridőben. Ami változott: médiagazda-, hirdetői és tartalomfogyasztói szemmel is észre kell már venni azokat a self-made online sztárokat, akik a jól ismert Facebook–Instagram–Youtube-háromszögből és a TikTokról törekednek a mainstream felé. Noha a négy fő szempont mindegyike többségüknél még nem érvényesül, a kevés kivételt 2021-ben radarra vettük.
