A sport digitális átalakulása megállíthatatlan. Az adatelemzés értékét már mindenki felismerte, várhatóan a közeljövőben megváltozik a sportolók teljesítményadatainak gyűjtése és feldolgozása is, ez pedig új bevételi lehetőségeket kínál az iparágnak.
Az adatgyűjtés az okos eszközöktől a videós technológián át a konditerem különböző gépein is megjelenik. A testben lévő és a testen kívüli mutatók mérése egyaránt lehetséges, a biometrikus, illetve biomechanikai adatok több száz új mérőszámmal segítik a sportolók felkészülését. A felhőalapú megoldások, a gépi tanulási algoritmusok lehetővé teszik az adatok valós idejű begyűjtését, kezelését és elemzését, ezáltal a még jobb döntések meghozatalát.
Kiégtél? Teljesen rendben van, és nem is vagy egyedül. A gyors tempó, a szakadatlan teljesítés velejárója a kiégés, és a koronaév után még nagyobb erővel támad. Egész nap erről beszélgettünk a Forbes – Legyél jobb! napon. Coachok és trénerek magyarázták el a jelenség szakmai hátterét, üzletemberek, hírességek személyes történeteiket osztották meg velünk – és több mint 600 fős közönségünkkel.
Galambos Márton főszerkesztő elmélyülten várja, hogy elinduljon a szezon utolsó nagy rendezvénye.
Csatlós Csilla coach, a kiégés nagy szakértője szerint a kiégés ölni tud, de legyőzhető. Mellette Vavrek Balázs szövegíró és Sárik Péter jazz-zenész mesélte el, hogyan küzdöttek meg a problémával.
Magyarországon százezer embernek segített a Grow with Google program, mondta el Bíró Pál, a Google magyarországi vezetője.
Tari Annamária pszichoterapeuta szerint, akinek az önértékelése a helyén van, az mer önmagával kettesben lenni, azaz akár unatkozni is.
Al Ghaoui Hesna riporter online beszélgetés-sorozatot indított a Telenorral közösen Krízisből erő – Az újranyitás lélektana címmel a Youtube-on. Erről is kérdeztük.
Balogh Levente, a Szentkirályi tulajdonosa jól felhúzta magát a PET-palackokra vonatkozó kérdésen, Balogh Petya angyalbefektető a változás éve után a változás évére számít.
Balog Gyöngyvér, az Impact Design társalapítója, Molnár Dóra, a This is Redy alapítója és Nemes Orsolya generációkutató a fiatalkori kiégésről beszélgetett Galavits Patrikkal.
Gál Kristóf, az ORFK szóvivője a legfurcsább karrierváltó: színészből lett rendőr, végül összekapcsolta a két szakmát.
Szlávik János főorvos, Baji Anikó betegosztályozó és Spányik András, a Medspot Alapítvány kuratóriumi elnöke. Szlávik szerint az orvosi szakma macsó szakma, igyekszik maga megoldani a gondjait. „Nem tudok mit mondani, én is ilyen vagyok.”
„Utálatos szakasz volt. Nagyon tanulságos, nem bánom, hogy volt, de azt igen, hogy nem egy hónapig tartott” – mondta Mácsai Pál az üres nézőterekről.
Bánlaki D. Stella az utolsó instrukciókat kapja az élő adás előtt, a technikai pultban egész nap folyt a munka.
Szabó Ágnest férje asztalosműhelyében csókolta homlokon a múzsa, és tizenöt év pályázatírói karrier után lézervágóra cserélte a szövegszerkesztőt. A bőr és fa összeboronálásából készülő alkalmi táskákat a vásárlók főleg ajándékba veszik, a vállalkozásba pedig egy vérbeli cápa is beszállt.
Puskás Ferenc óta Hanga Ádám kosárlabdázó az első magyar, aki magára öltheti a spanyol királyi gárda mezét a legmagasabb szinten. Az ide vezető út hátrányokkal, kudarcokkal volt kikövezve, de Ádámot hajtotta a szenvedély, sérülései nem hegeket hagytak, hanem csiszolták a jellemét.
Mire ez a lapszámunk megjelenik, a Föld tartalékai kimerültek volna, ha az egész világ úgy élne, mint mi. Magyarországon ugyanis idén június 8-ára esett a túlfogyasztás napja. A WWF Léptem appjával a szerkesztőségben kiszámoltuk az ökolábnyomunkat, és kiderült, hogy még mindig sok húst eszünk, sokat autózunk, sok cipőt veszünk. Ács Gábor kollégánk pedig el sem merte árulni az eredményt, annyit repül. (Három fölött lett neki.)
Az Őrség megőrizte elszigeteltségét, természetének érintetlenségét és aprócska falvait. Ami változott: haszonállatokat már szinte senki sem tart, és a néhány lakott ház többségében nem őrségi dinasztiák élnek. A nyugodt tájra legtöbben szabadságra jönnek, viszont akikről most írunk, ők szabadságért jöttek – és itt is maradtak. Gyüttmentek – ahogy a betelepülőket nevezni szokták –, nagyvárosi magyarok és távolból jött külföldiek adják az itt élők többségét, és bebizonyították, hogy ekként is autentikus értéket tudnak teremteni.
