Milyen eredmények láthatók ma Magyarországon a terméketlenség, a mesterséges megtermékenyítések és azok sikeressége kapcsán? Hogy állunk most?
K. L. G.: Nagy átlagban a mesterséges megtermékenyítés sikerrátája a fejlett európai országokban harminc százalék körül van, és ez így van Magyarországon is. A fertilitás javítása érdekében új diagnosztikai, terápiás, műtéti eljárásokat szeretnénk megcélozni a jövőben. Ez nem egy lemaradó Magyarország felzárkóztató programja, ezzel kiállhatnánk akár a német vagy a francia társadalom elé is. Az itthoni fejlesztésekkel a hagyományos eszközökkel eddig el nem ért változásokat akarjuk kicsikarni az élettől, és azt kicsit jobbá tenni.

B. J.: Az egyes intézetekre rendszeres, kötelező adatszolgáltatás vonatkozik, de az adatgazdák látják, hogy eredményeiket nem ugyanolyan szempontok alapján állítják össze a különböző laboratóriumok, ezeket ezért validálni kell, hogy használhatók legyenek. Az adatok tehát tájékozódásra jók, de következtetések levonására nem. Abban bízunk, hogy egy most összeállítandó, új adatszolgáltatási rendszer ezeket a problémákat ki fogja szűrni.

[caption id="attachment_296851" align="alignnone" width="427"] Dr. Kovács L. Gábor[/caption]

Hol zajlanak releváns kutatások ma ezzel kapcsolatban, és mennyire tudunk ezekkel kapcsolódni a nemzetközi keringésbe?
K. L. G.: Tavaly létrejött a Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium (A tavaly az állam által 2,5 milliárd forintos támogatással létrehozott Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium azzal számol, hogy 300 ezer hiányzó gyermeken segíthet, ha a már zajló kutatásokat összefogja, és azok további fázisokba tudnak lépni.), de mi nem tegnap kezdtünk a munkát. A reprodukciókutatásnak Pécsett legalább hat évtizedes múltja van, és Bódis professzor úrral mi legalább ötven éve ismerjük egymást.

Minden százaléknyi javulás százezrekben mérhető új életet jelentene Európában.