Magyarországon a párok 15 százaléka (100–150 ezer pár) érintett meddőségi problémákban. Az, hogy csak 15 százalékról van szó, már önmagában azt jelenti, hogy sok mindenre képes az orvostudomány. A jelenséggel és az egyre későbbi gyerekvállalással azonban hosszú távon számolni kell – így megoldást is kell találni rá.
Bódis József és Kovács L. Gábor orvosprofesszorok évtizedek óta kutatják a fogamzás előtti, közbeni és a megtermékenyítés utáni akadályokat – az első magyar lombikprogramtól a legutóbbi magyar szabadalmakon át a jövő lehetőségeinek megteremtéséig ér a kezük.
Milyen eredmények láthatók ma Magyarországon a terméketlenség, a mesterséges megtermékenyítések és azok sikeressége kapcsán? Hogy állunk most? K. L. G.: Nagy átlagban a mesterséges megtermékenyítés sikerrátája a fejlett európai országokban harminc százalék körül van, és ez így van Magyarországon is. A fertilitás javítása érdekében új diagnosztikai, terápiás, műtéti eljárásokat szeretnénk megcélozni a jövőben. Ez nem egy lemaradó Magyarország felzárkóztató programja, ezzel kiállhatnánk akár a német vagy a francia társadalom elé is. Az itthoni fejlesztésekkel a hagyományos eszközökkel eddig el nem ért változásokat akarjuk kicsikarni az élettől, és azt kicsit jobbá tenni.
B. J.: Az egyes intézetekre rendszeres, kötelező adatszolgáltatás vonatkozik, de az adatgazdák látják, hogy eredményeiket nem ugyanolyan szempontok alapján állítják össze a különböző laboratóriumok, ezeket ezért validálni kell, hogy használhatók legyenek. Az adatok tehát tájékozódásra jók, de következtetések levonására nem. Abban bízunk, hogy egy most összeállítandó, új adatszolgáltatási rendszer ezeket a problémákat ki fogja szűrni.
Dr. Kovács L. Gábor
Hol zajlanak releváns kutatások ma ezzel kapcsolatban, és mennyire tudunk ezekkel kapcsolódni a nemzetközi keringésbe? K. L. G.: Tavaly létrejött a Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium (A tavaly az állam által 2,5 milliárd forintos támogatással létrehozott Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium azzal számol, hogy 300 ezer hiányzó gyermeken segíthet, ha a már zajló kutatásokat összefogja, és azok további fázisokba tudnak lépni.), de mi nem tegnap kezdtünk a munkát. A reprodukciókutatásnak Pécsett legalább hat évtizedes múltja van, és Bódis professzor úrral mi legalább ötven éve ismerjük egymást.
A startupvilágban ő az öltönyös arc, a bankárvilágban pedig a laza startupper. Ács Zoltán szinte mindig zakót visel, de 21. századi hozzáállással teszi.
Karrier Ács Zoltán nyolc évig volt a startupokat mentoráló, üzleti tehetséggondozással foglalkozó Design Terminál szakmai vezetője, ma az MKB Fintechlab innovációs vezetője. Az érdekli, hogy a vele dolgozó szervezetek hogyan működhetnének hatékonyabban és innovatívabban. Bár az elmúlt években a feladatai miatt határozottan eltolódott az érdeklődése a technológia irányába, egy másik szenvedélye az ellenkező irányba húzza. „Magánemberként kifejezetten analóg srác vagyok: nem szeretem az okosórákat, lemezjátszóm van, és kézi váltós autót vezetek.”
Stílus Zoli fiatalabb kora óta szinte mindig zakót visel, de rendszerint sportcipőt vesz fel hozzá – jelezve, hogy azért nem annyira formális ember. Szerinte a posztmodern korát éljük, amikor mindent lehet: ismer olyan huszonévest, aki öltönyben önazonos, és olyan ötvenest is, aki kapucnis pulcsiban az. Szerinte ma már nem csak az öltöny-nyakkendő jelentheti az eleganciát, de ő kifejezetten élvezi, ha kiöltözhet. „Engem kiröhögnek a barátaim, ha kirándulni megyünk: én vagyok az, aki szövetkabátban indul túrázni – meséli nevetve. – Olyan divatikonjaim vannak, mint Steve McQueen. Nagyon szeretem az általa képviselt klasszikus eleganciát, de nyilván nem öltöznék úgy, mint ő, hiszen azt meg kell bolondítani egy 21. századi hozzáállással.”
Feleségével a lakáshoz tartozó kis erkély az egyik kedvenc helyük
A letisztult, időtálló, klasszikus dolgok híve, sosem venne fel feliratos holmikat, szerinte a minőség mindent elmond, amit kell. Kiegészítőkből csak a legszükségesebbeket viseli: órát, jegygyűrűt és övet. Ruhatára vegyes: alapdarabokért fast fashion üzletbe is bemegy, cipőit előszeretettel vásárolja sportmárkáktól. Azért tervezői darabjai is vannak – ezekből szívesebben vásárolna gyakrabban, ha lenne rá lehetősége. „A férfiakat nem kényeztetik el a magyar tervezők” – indokolja, miért csak néhány Benus Danitól vásárolt ruha lóg a szekrényében.
Zoli nem osztja azt a véleményt, miszerint egy férfinak távolságot kell tartania a divattól, ha meg akarja őrizni mások előtt a komolyságát. „Sokat mozgok olyan közegben, ahol sokan azt hiszik, sérülhet a tekintélyük, ha kifejezetten divatosak. Ezzel én nem értek egyet: szerintem egy férfi pont attól válik igazán komollyá, ha a legutolsó részletig gondosan összerakja magát, majd a végén az egészet hanyagul elfelejti.”
Relax Minden reggel sportol, és minden este olvas – ez adja napjai keretét. Ha sport, akkor futás, tenisz és kondi. Ha könyvek, akkor angol nyelvű szakkönyvek, magyar nyelvű szépirodalom és társadalomtudományi kutatások. Ezenkívül a társaság és a közösségi élmények töltik fel igazán, ezért finoman fogalmazva sem volt elégedett az eltelt év szabadidős lehetőségeivel.
Ács Zoltán KEDVENCEI:1. Lemez: A feleségétől kapta ajándékba. Ez volt az első lemeze, azóta gyűjti őket. 2. Napszemüveg: Persol. Egy reptéren találta a biztonsági ellenőrzésnél. Hiába próbálta talált tárgyként odaadni a biztonsági őrnek, az állította, hogy a szemüveg Zolié. Ma már tényleg az övé. 3. Slusszkulcs: Egy 23 éves Saab boldog és büszke tulajdonosa, sohasem fogja eladni. 4. Teniszlabda: Minden reggel sportol, heti egyszer tenisszel indul a napja. 5. Whiskykő: Ritkán iszik alkoholt, de ha igen, akkor a minőség az első. Hogy a jó jó maradjon, jég helyett ezzel hűti. 6. Óra: Cartier Tank. A szögletes órákhoz vonzódik, ez a darab nagy álma volt, büszke rá, hogy a csuklóján viselheti.
Disznóságnak tartották, hogy itthon nem lehet finom ázsiai ételeket enni, ezért a rendszerváltás előtt elkezdtek külföldről Magyarországon még ismeretlen gyümölcsöket és ételalapanyagokat behozni. Egykori tizenhárom négyzetméteres boltjukat azóta 680 négyzetméterre cserélték a Vámház körút és a Pipa utca sarkán. A családi vállalkozásban működő Ázsia Bt. Taste the World üzlete azonban nőhet bármekkorára, az alapítók, Kerekes Zsuzsanna és Varga Sándor nem engednek kezdeti elgondolásukból: annyi finom dolog van a világban, miért ne kóstolnánk meg mindent?
Hogyan, hova és mennyiért utazhatunk a káosz közepén? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat, illetve válaszolunk a leggyakrabban felmerülő kérdésekre.
A hónap közepén startol a részben hazai rendezésű labdarúgó Európa-bajnokság, a részvétellel a magyar szövetség máris 9,25 millió eurót, 3,2 milliárd forintot kasszírozott. Összegyűjtöttük, hogy a részt vevő csapatok milyen díjazásban részesülnek, mennyit tehet zsebre a győztes. Ha az eredményt összevetjük a futballvilág pár referenciaösszegével, kiderül, hogy bagatell összegekkel dobálóznak a kontinenstornán.
