Tíz dolog a család jövőjéről (nahát, jelenéről)
Bánlaki D. Stella Bánlaki D. Stella
2021 Június Next Bánlaki D. Stella

Tíz dolog a család jövőjéről (nahát, jelenéről)

Biztos, hogy a jövőben jobban megértjük majd a termékenységgel, a terméketlenséggel, a ciklussal és a várandóssággal kapcsolatos folyamatokat és kölcsönhatásokat, és hogy ez a megértés korszakalkotó innovációkhoz vezet majd. A termékenységgel foglalkozó startupok befektetései 2014 óta megnégyszereződtek, tavaly elérték az összesen 2,2 milliárd dollárt, és az átlagos befektetési összeg is megduplázódott. És akkor még nem beszéltünk azokról az államokról, amelyek kiemelten kezelik népesedési politikájukat, és nagy összegeket fordítanak a kapcsolódó kutatásokra. A következő innovációk, trendek már a sarkon várnak, és bár ma még elképesztőnek tűnnek, néhány év múlva már ugyanúgy gondolunk majd rájuk, mint a lombikra: mint elérhető gyermekvállalási lehetőségekre.

1. Mindennapos lesz a petesejt- és a spermahibernáció
Arra nem lehet számítani, hogy a gyermekvállalás időszaka ismét korábbra tolódik, a szülők biológiai szempontból optimális, kora húszas életéveire, arra viszont lehet, hogy a legjobb időben levett petesejtek és spermiumok egyre többször fagyasztva várhatnak majd, amíg eljön az idejük. 2012-ig erre nem lett volna lehetőség, azóta azonban károsodás nélkül tudják fagyasztani az emberi test legnagyobb sejtjét, azaz a petesejtet, noha jelentős része víz.

A mélyfagyasztást ma az úgynevezett vitrifikációval végzik. Az embriókat fagyvédő oldatban inkubálják, majd folyékony nitrogénba merítik. Így a minták annyira gyorsan érik el a −196,5 °C-os tárolási hőmérsékletet, hogy a sejtben lévő víznek nincs ideje jégkristályokká alakulni, és azok így nem tudnak kárt okozni. A mintákat tárolás közben riasztóval ellátott mikroprocesszor védi.

Miközben ez lehetőség azoknak, akik onkológiai kezelést vesznek igénybe, és fennáll a veszély, hogy terméketlenné válnak, van már szó arra is, ha valaki pusztán magánéleti okokból vagy például karrierje miatt tolná későbbre a gyermekvállalást: ez a social freezing. Az érzéstelenítés mellett végzett beavatkozás orvosi javallat esetén akár ingyen is elérhető Magyarországon, az önkéntes fagyasztás pedig kb. 300 ezer forint.
A petesejtek éves tárolása kb. harmincezer forint, kiolvasztás 150 ezer forintos költséget jelenthet. A férfiak esetén az ondóminta vizsgálata, levétele és fagyasztása ennél olcsóbb.

2. Gyakoribbá válik a petefészekszövet és a hereszövet lefagyasztása
Azoknak a nőknek és férfiaknak, akiknek nincs lehetőségük petesejt- vagy hímivarsejt-fagyasztásra (például mert pubertáskor előtt kapnak onkológiai kezelést), a szövetfagyasztás lehet a megoldás a későbbi gyermekvállalásra, sőt a hormontermelést is segítheti a későbbiekben, nőknél akár a menopauza idején is.



A módszer már húsz éve létezik, de sokat fejlődött az utóbbi tíz évben, és egyre kedvezőbbek az ezzel kapcsolatos tapasztalatok. Ugyanakkor egyelőre kísérletinek tekinthető, hiszen a legtöbb szövetminta még arra vár, hogy szükség legyen rá, kiolvasszák és visszaültessék. Itthon egyébként kb. százezer forintért érhető el a hereszövetfagyasztás (kriopreservatio).
A laparoszkópos műtéttel végzett petefészekszövet-levételt 2014 óta végzik Magyarországon. Még nem gyakori eljárás, de komoly szükség esetén akár ingyen is elérhető lehet.

Ajánlott cikkek

Kis Judit Kis Judit
2021 Június start Kis Judit

A Havanna-lakótelepről a legsikeresebb brazil ingatlanportálig

Pencz Máté a Harvardon szerzett közgazdászdiplomával a zsebében alapított céget másodmagával Brazíliában. Övék volt a legnagyobb brazil online nyomda, Loft nevű ingatlanos cégük pedig az ország legsikeresebb startupja lett. Az alapító exkluzív interjút adott a Forbes.hu-nak, ebből közlünk részleteket.

1988-ban egy kétéves, középszőke hajú kisfiú lépkedett édesanyja mellett a budapesti Havanna-lakótelep egyik zöldségese előtt. A kisfiú kedvencéért álltak be a meglehetősen hosszú sorba, de türelmesen vártak, igazi ünnep volt a fiúnak, ha egy kis kubai vagy ecuadori banánhoz jutottak – így emlékszik vissza bő harminc évvel később a legsikeresebb brazil startup társalapítója.

Pencz Máté (balra):  „Nem sokat alszom, nagyon élem a cégeimet.” A São Paulóban született Florian Hagenbuch (jobbra) Frankfurtban ismerte meg Mátét.

Máté a nyomdai szolgáltatásokkal foglalkozó Printi és a húszezer lakásos adatbázissal rendelkező ingatlanportál, a Loft társalapítója. A Loftba eddig 800 millió dollárnyi tőkét vontak be, a legutóbbi körben csaknem hárommilliárd dolláros értékelés mellett kaptak finanszírozást. Közben ő és társa, Florian Hagenbuch viszik a Canaryt, Dél-Amerika legnagyobb, korai fázisú cégekbe fektető kockázatitőke-alapját is.

A Loft csaknem hárommilliárd dolláros értékelés mellett kapott finanszírozást.


Máté hároméves volt, amikor 1989-ben szülei eldöntötték, hogy kivándorolnak Nyugat-Németországba. „Még állt a berlini fal, nem tudtuk, mi lesz, visszatérhetünk-e, így elbúcsúztunk a családtól.” Németországban nőtt fel, két-három évente jártak haza, és ma is Magyarországot látja igazi hazájának. Brazíliába is vitet Erős Pistát, Piros aranyat és kolbászt is, „ezek az emlékek és ízek mindig bennem maradtak” – nevet.

Hagenbuchhal 2008-ban Frankfurtban, a Goldman Sachsnál gyakornokoskodva találkoztak és lettek barátok, majd eldöntötték, hogy Dél-Amerikában kezdenek vállalkozásba. Mindketten Brazíliába költöztek, 2012-ben megalapították Printi nevű nyomdacégüket. A vállalkozás többségi részét 2017-ben eladták az amerikai Cimpressnek, a Printi ma is a legnagyobb online nyomda Dél-Amerikában, saját üzemekkel. A Printi után jött a 2018-ban alapított Loft, ahol egyrészt tudatosan célba vették az ingatlanpiacot, másrészt, ahogy Máté mondja, „a fejemben volt, amit nagyapámtól és apámtól tanultam”.

Máté édesapja és nagyapja az 1980-as, 90-es években hétvégi házakat vettek a Balatonnál, és felújítás után kiadták őket. „Apámék nem csináltak belőle céget, és sosem vettek több ingatlant egyszerre, lassan csepegtették.”

Ossza meg ismerőseivel:
Topolay Gábor Topolay Gábor
2021 Június start Topolay Gábor

Hárommilliárdot már megkerestünk

A hónap közepén startol a részben hazai rendezésű labdarúgó Európa-bajnokság, a részvétellel a magyar szövetség máris 9,25 millió eurót, 3,2 milliárd forintot kasszírozott. Összegyűjtöttük, hogy a részt vevő csapatok milyen díjazásban részesülnek, mennyit tehet zsebre a győztes. Ha az eredményt összevetjük a futballvilág pár referenciaösszegével, kiderül, hogy bagatell összegekkel dobálóznak a kontinenstornán.

Szedlák Ádám Szedlák Ádám
2021 Június Üzlet Szedlák Ádám

Izraelbe kivit adott el, Angliába kódot

1983 januárjában minden magyar újság egy frissen megalakuló részvénytársaságról írt. A Novotrade-et három bank alapította, és az volt a különlegessége, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően nem volt külföldi tulajdonostárs a cégben. Részvényeit magánszemélyek nem jegyezhették. Eleve nagyon kevés részvényt bocsátott ki, sőt már az is sajtóhírnek számított, ha elkelt két Novotrade-papír. De a cég így is nagy pezsgést keltett, általa lett világhírű a magyar szoftverfejlesztés.

Digitális átalakulás a Növekedési Kötvényprogrammal 
MNB MNB
2021 Június Támogatói tartalom MNB

Digitális átalakulás a Növekedési Kötvényprogrammal 

A Magyar Telekom hálózatfejlesztésre fordítja a jegybanki finanszírozást

A Magyar Telekom egyik legfőbb célkitűzése, hogy segítse Magyarország digitális átalakulását, amihez elengedhetetlen a korszerű hálózati infrastruktúra és a minőségi szolgáltatás. Ezen célok megvalósításában jelentős mérföldkő volt a csatlakozás a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Növekedési Kötvényprogramjához (NKP), ami a megszokott banki hitelek mellett alternatív forrást biztosít a cég fejlesztési terveihez. A programmal kapcsolatos tapasztalatairól, az eddigi eredményekről és a vállalat terveiről kérdeztük Pandi Zoltánt, a Magyar Telekom befektetői kapcsolatokért felelős vezetőjét.