Az elmúlt években robbanásszerűen növekedett a vasúti áruszállítás Európa és Kína között, ennek eredményeképpen pedig egyes csomópontokon akár 3-4 napig is állnak a határon a tehervonatok. Az európai és a transzázsiai vasúti vonal eltérésének kezelése – megnövekedett áruforgalom esetén főleg – nagy kihívás, erre Magyarországon Záhonynál van lehetőség. Az ottani átrakó terminálból aztán egyenes út vezet egészen Madridig – hazánk tehát ideális útvonal és belépési pont az e-kereskedelmi áruk Európába szállításához. Kapacitásai viszont messze nincsenek kihasználva.
A nemrég megalakult CELIZ konzorcium (Central European Logistics and Industrial Zone), melynek tagjai a MÁV-REC Railway Engineering Corporation Kft., a Záhony Port Zrt., valamint a kínai CECZ Közép-Európai Kft. egy kelet-európai ipari és logisztikai zóna fejlesztését tűzte ki céljául. „A CELIZ most a legfontosabb projektünk. A feladatunk, hogy megvizsgáljuk az Európai Unió és Kína közötti vasúti ellátási láncot és kereskedelmi forgalmat, felmérjük a kínai árualapot és megteremtsük annak a lehetőségét, hogy minél több kínai áru érkezhessen Záhonyon keresztül Európába” – fogalmaz Csomós Norbert, a MÁV-REC Railway Engineering Corporation Kft. ügyvezető igazgatója.
KULCSFONTOSSÁGÚ SZEREP
„A CELIZ projekt kezdeményező szerepet visz abban, hogy a távol-keleti áruk minél nagyobb hányada Magyarországon át jusson el Nyugat-Európába” – mondja Horváth László, a L.A.C. Holding elnök-vezérigazgatója és a MÁV-REC Railway Engineering Corporation Kft. többségi tulajdonosa, aki szerint a jövőben Magyarország kulcsfontosságú szerepet kap a keletről érkező e-kereskedelmi áruk Nyugat-Európába szállításában.
A Magyar Telekom hálózatfejlesztésre fordítja a jegybanki finanszírozást
A Magyar Telekom egyik legfőbb célkitűzése, hogy segítse Magyarország digitális átalakulását, amihez elengedhetetlen a korszerű hálózati infrastruktúra és a minőségi szolgáltatás. Ezen célok megvalósításában jelentős mérföldkő volt a csatlakozás a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Növekedési Kötvényprogramjához (NKP), ami a megszokott banki hitelek mellett alternatív forrást biztosít a cég fejlesztési terveihez. A programmal kapcsolatos tapasztalatairól, az eddigi eredményekről és a vállalat terveiről kérdeztük Pandi Zoltánt, a Magyar Telekom befektetői kapcsolatokért felelős vezetőjét.
Miért döntöttek úgy, hogy részt vesznek a Növekedési Kötvényprogramban? Milyen előnyeit látták ennek más típusú forrásbevonáshoz képest?
A Társaság folyamatosan monitorozza a külső finanszírozási struktúráját, és ennek keretében döntött az NKP-ban való részvételéről annak érdekében, hogy diverzifikálja és javítsa a hitelportfóliójának lejárati szerkezetét. Emellett az is fontos volt, hogy az így kibocsátott kötvényeken keresztül forintalapú finanszírozáshoz jutottunk hozzá.
Mik voltak a tapasztalataik a programhoz való csatlakozás és a forrásbevonás gyakorlati oldalával kapcsolatban?
Mind a hitelminősítés, mind a kibocsátást megelőző előkészületek gördülékenyen zajlottak, a kötvényprogram számára jól definiált keretrendszert sikerült kialakítania a jegybanknak.
Milyen fejlesztéseket, egyéb intézkedéseket sikerült megvalósítaniuk a kötvénykibocsátás óta?
Az NKP révén bevont forrásokat befektetések megvalósítására, a vezetékes és mobil hálózataink bővítésére és fejlesztésére használtuk fel. Többek között ennek is köszönhető, hogy 2020 során, a pandémia ellenére, minden korábbi évnél több, összesen 377 ezer új optikai elérést építettünk, valamint további 117 ezer kábeles elérési pontot is gigabites képességűvé fejlesztettünk. Így már több mint 2,6 millió otthonban és vállalkozásban kínálunk gigabites sebességet, vagyis a hálózatunkban lefedett pontok 61 százaléka már képes az elméleti gigabites sebességre.
Mindemellett elindítottuk mobilhálózatunk átfogó modernizációs programját, ami egyrészt növeli a hálózaton elérhető kapacitást, másrészt lehetővé teszi az 5G szolgáltatást is. Büszkék vagyunk arra, hogy ezen fejlesztéseinknek is köszönhetően a járvány következtében bevezetett korlátozások nyomán megnövekedett hálózati terhelést is jól állja a Telekom hálózata. Ennek legjobb bizonyítéka, hogy ügyfeleink velünk szembeni elégedettsége folyamatoson emelkedik, illetve nagy örömünkre mobilhálózatunk nemrég kiemelkedő értékelést kapott egy felhasználói élmény terén készült független szakértői tanulmányban.
Kínált-e Önöknek egyéb hasznokat, előnyöket a Növekedési Kötvényprogram?
Számunkra a program egyfajta visszatérést jelentett a kötvénypiacra. Mindenképpen jó hír, hogy 12 év után ismét befektetésre ajánlott hitelminősítői besorolást kapott a Magyar Telekom.
Milyen célokat lát még a cég előtt, amelyek eléréséhez fontos állomás volt a kötvényprogram?
A Magyar Telekom egyik legfőbb célkitűzése, hogy segítse Magyarország digitális átalakulását, legyen szó akár az egyéni boldogulásról, akár a családok, közösségek, vállalkozások sikeréről. Ehhez pedig elengedhetetlen a korszerű hálózati infrastruktúra és az ott nyújtott minőségi szolgáltatások. Folyamatosan fejlesztjük vezetékes és mobil infrastruktúránkat, szeretnénk mindenkihez eljuttatni a gigabit-képes hálózatunkat. Ezen cél megvalósításában nagyon fontos mérföldkő volt a 2020-as év és a kötvénykibocsátás során bevont forrás.
Miért ajánlaná más vállalatoknak a Növekedési Kötvényprogramot?
A program a megszokott banki hitelek mellett alternatív forrást biztosít, és versenyképes feltételekkel teszi lehetővé hosszú távú, külső, de forintalapú finanszírozás bevonását, így nagyban hozzájárulhat jelentős beruházások, fejlesztések megvalósításához.
„Mi nem a következő 2-3-4 évre tervezünk, hanem 20–30–40 éves városi stratégiában gondolkodunk. Nem egy-egy utca, intézmény, vagy gazdasági szegmens fejlesztését, hanem a város strukturált fejlődését tervezzük” – fogalmaz határozottan és ambiciózusan Dr. Dézsi Csaba András professzor, Győr 1,5 éve megválasztott polgármestere. 2021 fontos év a város életében, hiszen idén ünnepli 750 éves fennállását. Ebből az alkalomból ültünk le egy áttekintésre a polgármesterrel, hogy Győr régiós szerepéről és a jövőbeli tervekről beszélgessünk.
Adott három lelkes apa, akik elitképzést akarnak a gyerekeiknek. Majd a három gyerekből az egyik korosztályos válogatott, a másik felnőtt válogatott, a harmadik potenciális világklasszis lesz. A Főnix Gold modellje elvileg könnyen másolható, csupán maximalizmus, szigor, következetesség és rengeteg munka kell hozzá – csupa olyasmi, ami a hazai futballközegre kevéssé jellemző.
A Fortély-sátor Alapítvány szétszerelhető szabadulószobák formájában viszi el a sikerélményt a hátrányos helyzetű fiataloknak. A nonprofit tevékenységet a céges csapatépítőkből fedezik, ötletük van elég a jövőre, csak forrás kellene még hozzá.
