A lakóautó a gazdag német nyugdíjasok járgánya – ez az ősi sztereotípia megdőlni látszik. A 2010-es évek közepén itthon is berobbant a lakóautóhájp, a koronavírus-járvány és a karantén miatt pedig most még többekben van ott a mehetnék. A lakóautózás ráadásul az egyik legbiztonságosabb utazási forma, és Kertész Gábort idézve: „nagyon szabad tud lenni”. Ő nemcsak gyártó és a Biwak Kft. ügyvezetője, de a Magyar Lakóautóklub alapítója is, tapasztalatból mondja, hogy ma már minden korosztályból vannak ügyfelek, és egyre többen ismerik fel a lakóautózás adta szabadságot.
De az elmúlt években nemcsak a kereslet, hanem a kínálat is nagyot nőtt, a magyar piacon is egyre többen foglalkoznak forgalmazással és bérbeadással, és akad, aki a magánkézben lévő lakóautókat gyűjti össze és adja ki. Összeállításunkban három vállalkozás, három különböző üzleti modell: a Biwak kizárólag egyedi lakóautókat, a Wanderer 66 miniszériákat gyárt, a Vanlife Hungary pedig kiadásra szánja átalakított, dizájnos furgonjait. Közös bennük, hogy a gyártás mindhárom cégnél házon belül folyik, és alapítóikat egyszer, valahol elvarázsolta az életérzés.
Vanlife Hungary
Elkapja a generáció korszellemét: be free, menj szabadon! Erre a jól eladható életérzésre építette fel négy barát a Vanlife Hungaryt, ami két, általuk átalakított lakóautó kiadásával foglalkozik. A bohém stílusú Duxy és Foxy nevű autóikért a koronavírus-járvány óta még több bérlő toporog.
A két párból álló csapat a lakóautóhájp magyarországi berobbanásakor, 2017-ben álmodozott arról, hogy közösen kéne venni egy használt furgont, amit aztán ízlésük szerint átalakítanának. „Sokat beszélgettünk, hogy egy olyan lakóautót akarunk építeni, amivel néha mi is tudunk utazni, de kisebb időszakokra, Airbnb-szerűen ki is tudjuk adni. Végül fordított arányban történtek a dolgok, és sokkal többször adtuk bérbe, mint ahányszor használtuk” – mondja Sztaniszláv András. Ő és Goretity Milán a pénzügyeket és a beszerzést intézik, András párja, Lator Anna az ügyfélkapcsolatokkal és a marketinggel foglalkozik, míg Milán felesége, Bakó Zsófia építész az autók átalakításáért felel.
A Magyar Telekom hálózatfejlesztésre fordítja a jegybanki finanszírozást
A Magyar Telekom egyik legfőbb célkitűzése, hogy segítse Magyarország digitális átalakulását, amihez elengedhetetlen a korszerű hálózati infrastruktúra és a minőségi szolgáltatás. Ezen célok megvalósításában jelentős mérföldkő volt a csatlakozás a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Növekedési Kötvényprogramjához (NKP), ami a megszokott banki hitelek mellett alternatív forrást biztosít a cég fejlesztési terveihez. A programmal kapcsolatos tapasztalatairól, az eddigi eredményekről és a vállalat terveiről kérdeztük Pandi Zoltánt, a Magyar Telekom befektetői kapcsolatokért felelős vezetőjét.
Miért döntöttek úgy, hogy részt vesznek a Növekedési Kötvényprogramban? Milyen előnyeit látták ennek más típusú forrásbevonáshoz képest?
A Társaság folyamatosan monitorozza a külső finanszírozási struktúráját, és ennek keretében döntött az NKP-ban való részvételéről annak érdekében, hogy diverzifikálja és javítsa a hitelportfóliójának lejárati szerkezetét. Emellett az is fontos volt, hogy az így kibocsátott kötvényeken keresztül forintalapú finanszírozáshoz jutottunk hozzá.
Mik voltak a tapasztalataik a programhoz való csatlakozás és a forrásbevonás gyakorlati oldalával kapcsolatban?
Mind a hitelminősítés, mind a kibocsátást megelőző előkészületek gördülékenyen zajlottak, a kötvényprogram számára jól definiált keretrendszert sikerült kialakítania a jegybanknak.
Milyen fejlesztéseket, egyéb intézkedéseket sikerült megvalósítaniuk a kötvénykibocsátás óta?
Az NKP révén bevont forrásokat befektetések megvalósítására, a vezetékes és mobil hálózataink bővítésére és fejlesztésére használtuk fel. Többek között ennek is köszönhető, hogy 2020 során, a pandémia ellenére, minden korábbi évnél több, összesen 377 ezer új optikai elérést építettünk, valamint további 117 ezer kábeles elérési pontot is gigabites képességűvé fejlesztettünk. Így már több mint 2,6 millió otthonban és vállalkozásban kínálunk gigabites sebességet, vagyis a hálózatunkban lefedett pontok 61 százaléka már képes az elméleti gigabites sebességre.
Mindemellett elindítottuk mobilhálózatunk átfogó modernizációs programját, ami egyrészt növeli a hálózaton elérhető kapacitást, másrészt lehetővé teszi az 5G szolgáltatást is. Büszkék vagyunk arra, hogy ezen fejlesztéseinknek is köszönhetően a járvány következtében bevezetett korlátozások nyomán megnövekedett hálózati terhelést is jól állja a Telekom hálózata. Ennek legjobb bizonyítéka, hogy ügyfeleink velünk szembeni elégedettsége folyamatoson emelkedik, illetve nagy örömünkre mobilhálózatunk nemrég kiemelkedő értékelést kapott egy felhasználói élmény terén készült független szakértői tanulmányban.
Kínált-e Önöknek egyéb hasznokat, előnyöket a Növekedési Kötvényprogram?
Számunkra a program egyfajta visszatérést jelentett a kötvénypiacra. Mindenképpen jó hír, hogy 12 év után ismét befektetésre ajánlott hitelminősítői besorolást kapott a Magyar Telekom.
Milyen célokat lát még a cég előtt, amelyek eléréséhez fontos állomás volt a kötvényprogram?
A Magyar Telekom egyik legfőbb célkitűzése, hogy segítse Magyarország digitális átalakulását, legyen szó akár az egyéni boldogulásról, akár a családok, közösségek, vállalkozások sikeréről. Ehhez pedig elengedhetetlen a korszerű hálózati infrastruktúra és az ott nyújtott minőségi szolgáltatások. Folyamatosan fejlesztjük vezetékes és mobil infrastruktúránkat, szeretnénk mindenkihez eljuttatni a gigabit-képes hálózatunkat. Ezen cél megvalósításában nagyon fontos mérföldkő volt a 2020-as év és a kötvénykibocsátás során bevont forrás.
Miért ajánlaná más vállalatoknak a Növekedési Kötvényprogramot?
A program a megszokott banki hitelek mellett alternatív forrást biztosít, és versenyképes feltételekkel teszi lehetővé hosszú távú, külső, de forintalapú finanszírozás bevonását, így nagyban hozzájárulhat jelentős beruházások, fejlesztések megvalósításához.
A 21. század egyik legnagyobb kérdése a környezetvédelem és a rendelkezésünkre álló erőforrásokkal való takarékos és felelős gazdálkodás. Ide tartozik továbbá az emberek által termelt hulladék mennyiségének és újrahasznosításának kérdése is. Ma a világon másodpercenként 20 ezer műanyagpalack fogy, melyek lebomlási ideje 450 év.
