A 21. század egyik legnagyobb kérdése a környezetvédelem és a rendelkezésünkre álló erőforrásokkal való takarékos és felelős gazdálkodás. Ide tartozik továbbá az emberek által termelt hulladék mennyiségének és újrahasznosításának kérdése is. Ma a világon másodpercenként 20 ezer műanyagpalack fogy, melyek lebomlási ideje 450 év.
A GRHOE felelős vállalatként zászlajára tűzte nem csak a termelés fentarthatóbbá alakítását, de termékei révén a fogyasztók életének zöldebbé tételét is.
GROHE WATERCARE®
A GROHE WaterCare® egy ígéret, amelyet a vállalat ügyfeleivel együtt vállal ennek az értékes természeti erőforrásnak, a víznek a jövőbeni biztosítására. A cél elérése érdekében a GROHE számos intézkedést hozott. Termékei biztosítják a víz és az energia gazdaságos felhasználását, a kényelem feláldozása nélkül.
Adott három lelkes apa, akik elitképzést akarnak a gyerekeiknek. Majd a három gyerekből az egyik korosztályos válogatott, a másik felnőtt válogatott, a harmadik potenciális világklasszis lesz. A Főnix Gold modellje elvileg könnyen másolható, csupán maximalizmus, szigor, következetesség és rengeteg munka kell hozzá – csupa olyasmi, ami a hazai futballközegre kevéssé jellemző.
„Ez nem demokrácia. Ez diktatúra, és én diktálok” – mondja mosolyogva Szoboszlai Zsolt, ahogy a székesfehérvári Főnix Gold FC csarnokának tribünjén üldögélünk. A Főnix központja nem szép, inkább funkcionális. Nagy, szürke csarnok Fehérvár külső részén, a laktanyák mellett, pár kiegészítő épülettel. A központ szinte alig változott az elmúlt 14 évben, kapott ugyan egy külső, műfüves pályát, de látszik rajta: itt nem a dizájn számít. Bent büfé, előtér, két puritán öltöző, a csarnokban két műfüves kispálya.
A Főnixet három lelkes atya, Szoboszlai Zsolt, Molnár Csaba és Bolla László alapították 2007-ben, mert úgy látták, a hazai utánpótlás-nevelés képtelen megadni gyerekeiknek azt az elitképzést, amit elképzeltek nekik. A három apa három fián, Szoboszlai Dominikon, Molnár Dominikon és Bolla Bendegúzon már kiskorukban is látszott, hogy tehetségesek, a szülők Szoboszlai Zsolt módszereivel akarták képezni őket.
Zsolt bő húsz éve labdarúgó-utánpótlásedző, kiforrott elvei vannak, hogyan kell fejleszteni a gyerekeket. Ő a Főnix szakmai vezetője, edzéseibe nem hagy beleszólást alapítótársainak, a gyerekek szüleinek meg pláne nem. „Nem kell megértenie a gyereknek, hogy mit miért csinálunk, csak meg kell csinálnia. Majd fél év múlva a meccsen megérti, hogy miért kellett.” Módszerei két nagy kivételtől eltekintve nem különböznek a hazai akadémiai rendszertől – ez a két kivétel az, ami a három fiúból az egyiket korosztályos válogatottá, a másikat felnőtt válogatottá (Fabrizio Romano szerint gyenge volt a magyar válogatott az U21-es Eb-n. A neves olasz szakújságíró egy játékost emelt ki a keretből, Bolla Bendegúzt. Ő is főnixes volt.), a harmadikat potenciális világklasszissá tette.
Munka, szigor, következetesség – ez az egyik fő különbség. Zsolt már egészen kicsi korukban elvárja játékosaitól a motivációt és a rengeteg munkát. „Profi focistát csak így lehet nevelni, muszáj minden edzésen szinte meghalniuk.” Szerinte a hazai futballközeg csupán az elégségesre tör a lehető legjobb helyett, a gyerekek nem tanulnak kellő munkamorált ahhoz, hogy külföldön is helytálljanak.
A másik, hogy már hatéves koruktól szinte kizárólag a technikai képzettségre helyezik a hangsúlyt. Az edzéseken a kicsik vég nélkül gyakorolják a labdakezelést, hogy 14 éves korukra, amikor felkerülhetnek az akadémiákra, már a lehető legmagasabb szintű technikai tudásuk legyen. Ez a Főnix szűk lehetőségeiből (Egész más pályán játszanak, mint a nagy futballakadémiák. A Felcsúti Utánpótlás Nevelésért Alapítvány csak tavaly 9,2 milliárd forintból gazdálkodhatott.) is adódott – az induláskor nem volt nagyméretű pályájuk, kispályán kellett elsajátítani a rövid, de sok passzból álló játékstílust, ami a lehető legjobb labdakezelést igényli. Szoboszlai Dominik is megerősíti ennek hasznát: „A korosztályos tornákon minden csapat pont ugyanazt a játékot játszotta, kivéve mi, a Főnix rövid passzos játékát senki más nem tudta ezen a szinten.”
A magánegyesület nyögvenyelősen és rengeteg önfeláldozással indult. Sok székesfehérvári cégnél kilincseltek, hogy gyűjtsenek az induláshoz, végül a Korona Kereskedelmi Zrt. nyújtott támogatást. Tőlük bérlik a fehérvári telephelyet, részben a cég finanszírozta a csarnok felépítését, és ahogy Madarász László vezérigazgató mondja, ma is „méltányos” a bérleti díj. „Mi is az elvégzett munkában hiszünk, megláttuk Zsoltékban az elkötelezettséget” – mondja Madarász. Üzleti titok, hogy pontosan mekkora beruházás volt a Főnix központja, de a vezérigazgató nem számított gyors megtérülésre.
Az alapítók a magánvagyonukból is mind áldoztak a Főnixre, a csarnok felépítésén is dolgoztak. „Laci hegesztett, én asztaloskodtam, mindent, amit el tudtunk magunk végezni, azt elvégeztük” – mondja Molnár Csaba. Mivel a műhely pénzügyileg még most sem önállátó, az alapítók is beszállnak a finanszírozásba, de ennek részleteit szintén nem árulják el. Az egyesület bevételei a szponzori támogatások, a cégektől érkező taotámogatás, a gyerekek havi tízezer forintos tagdíja, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) által folyósított alaptámogatás és a produktivitási díj, valamint a volt főnixesek igazolásai után járó működési költségtérítés. Ezen felül nem kötelező, de elvárják a volt főnixesektől, hogy szponzorálják alma materüket. Szoboszlai Dominik, valamint Esterházy Mátyás cége, az EM Sports Consulting Kft. is rendszeresen támogatja az egyesületet.
A 240 főnixes gyerekkel a műhely tíz edzője foglalkozik. Zsoltot nem különösebben érdekli az edzők képesítése, (a C licence mindenkinek megvan, de Pro licence senkinek sincs (A C licences vizsgát a gyermekekkel foglalkozó és a tömegsport területén tevékenykedő edzők teszik le, a Pro licenc az UEFA legmagasabb szintű edzői képesítése).) csak a mentalitásuk. „Egyszer egy étteremben ülve láttam, hogy az udvaron egy srác kisgyerekeknek tart egyéni képzést. Nagyon tetszett, amit csinált, beszélgetni kezdtünk, és nemsokára idehoztam edzőnek.”
A Főnix modellje nagyon könnyen másolható, nem igényel semmilyen extra edzői szakértelmet vagy infrastruktúrát. Csupán hinni kell az elvégzett munkában, keményen, szigorúan és célirányosan kell nevelni a gyerekeket, hogy profikká válhassanak. Emellett már egészen kis korukban le kell rakni a technikai alapokat, hiszen az akadémiákra csak 14 évesen kerülhetnek, akkor pedig már rég késő megtanulni a labdakezelést. „Ha egy gyerek csak 14 évesen megy általános iskolába, felnőttként mit fog tudni? Gyakorlatilag mi vagyunk a hazai akadémiák óvodája.”
„Nekünk ez nem üzlet, mindent a gyerekeinkért csináltunk” – Molnár Csaba, Szoboszlai Zsolt és Bolla László.
A lelkes apák mára rendkívül bizakodóvá váltak, másfél évtized után kezd beérni a munka gyümölcse. Szoboszlai Dominik húszévesen képzettebb, mint a hazai futballisták bármelyike, ő is mindig elmondja: mindent az apjának és a Főnixnek köszönhet – és ő még csak az első főnixes korosztály tagja. Az alapítók már látják a fényt az alagút végén, ha még pár játékosukat elviszik külföldre, a műhely önfenntartóvá válhat. „Nekünk ez nem üzlet, mindent a gyerekeinkért csináltunk – mondja erről Bolla László. – Most, hogy kezdenek révbe érni, eljöhet az idő, hogy a munkából és a szakmai eredményekből profitálni is tudjunk.”
A közösségi finanszírozás legnépszerűbb platformja, a Kickstarter az utóbbi években a társasjáték-kedvelők találkozási pontja lett. A pártfogók a projektek támogatásáért egyedi jutalmakat kaphatnak, a kiadók pedig a pénzgyűjtés mellett még megjelenés előtt tesztelhetik játékuk sikerét. Nagy előny, hogy bárki, bárhonnan részt vehet egy kampányban – így magyar sikereknek sem vagyunk híján. Ezek közül gyűjtöttük ki a legnagyobb bevételt elérő, kiemelkedő társasjátékos projekteket.
Kilőtte a magyar válogatottat az Európa-bajnokságra, a legértékesebb magyar labdarúgóvá vált, itthon sztár, de már a nemzetközi futballvilágban is rég vágyott magasságokban jegyzik. Pedig csak az van benne – igaz, extra adagban –, amit egy potenciális világklasszis élsportolóról gondolunk: tehetség, győzni akarás és őrült elszántság. No, meg elképesztő munka, katonai fegyelemmel viselt kiképzés, és egy apa, aki nem hagyja, hogy elengedje az álmát. Szoboszlai Dominik a sikerekre éhes magyar foci legnagyobb aktuális reménysége, még csak húszéves, az út elején jár, sok fontos dátumot akar még a testére varratni.
Biztos, hogy a jövőben jobban megértjük majd a termékenységgel, a terméketlenséggel, a ciklussal és a várandóssággal kapcsolatos folyamatokat és kölcsönhatásokat, és hogy ez a megértés korszakalkotó innovációkhoz vezet majd. A termékenységgel foglalkozó startupok befektetései 2014 óta megnégyszereződtek, tavaly elérték az összesen 2,2 milliárd dollárt, és az átlagos befektetési összeg is megduplázódott. És akkor még nem beszéltünk azokról az államokról, amelyek kiemelten kezelik népesedési politikájukat, és nagy összegeket fordítanak a kapcsolódó kutatásokra. A következő innovációk, trendek már a sarkon várnak, és bár ma még elképesztőnek tűnnek, néhány év múlva már ugyanúgy gondolunk majd rájuk, mint a lombikra: mint elérhető gyermekvállalási lehetőségekre.