A Magyar Telekom hálózatfejlesztésre fordítja a jegybanki finanszírozást
A Magyar Telekom egyik legfőbb célkitűzése, hogy segítse Magyarország digitális átalakulását, amihez elengedhetetlen a korszerű hálózati infrastruktúra és a minőségi szolgáltatás. Ezen célok megvalósításában jelentős mérföldkő volt a csatlakozás a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Növekedési Kötvényprogramjához (NKP), ami a megszokott banki hitelek mellett alternatív forrást biztosít a cég fejlesztési terveihez. A programmal kapcsolatos tapasztalatairól, az eddigi eredményekről és a vállalat terveiről kérdeztük Pandi Zoltánt, a Magyar Telekom befektetői kapcsolatokért felelős vezetőjét.
Miért döntöttek úgy, hogy részt vesznek a Növekedési Kötvényprogramban? Milyen előnyeit látták ennek más típusú forrásbevonáshoz képest?
A Társaság folyamatosan monitorozza a külső finanszírozási struktúráját, és ennek keretében döntött az NKP-ban való részvételéről annak érdekében, hogy diverzifikálja és javítsa a hitelportfóliójának lejárati szerkezetét. Emellett az is fontos volt, hogy az így kibocsátott kötvényeken keresztül forintalapú finanszírozáshoz jutottunk hozzá.
Mik voltak a tapasztalataik a programhoz való csatlakozás és a forrásbevonás gyakorlati oldalával kapcsolatban?
A Nudli működik kiszállítós tésztás helyként is, de fizikai étteremként bizonyára azon fog múlni a sorsa, hogy ősszel visszatérnek-e a turisták, és ráhangolódnak-e a feltétekkel kikerekített magyar tésztaételekre.
Az olaszoknak meg az összes délkelet-ázsiai ország konyhájának sikerült tésztaételek hátán bevennie a világot, nekünk legalább a saját belvárosunkat sikerüljön – gondolhatta Gerendai Károly és Jókuti Világevő András, amikor magyar tésztákra építve ötöltek ki egy gyorséttermet a Bazilikától egy pöccintésnyire (talán a sikeres tésztakarmát bevonzandó, pont egy Padthai meg egy TG Italiano között). A tésztagondolatba való kapaszkodás annyira erős volt, hogy egy árva saláta, főzelék vagy krémleves nem került az étlapra, ott integet a decens mennyiségű szénhidrát minden fogásban – nincs például lecsó sem, csak a cigány konyhából átemelt lecsós nudli. Vannak viszont a Nudli ajtaján kívül nem létező ételek, hogy legyenek összetettebb (itt: fullos) fogások, amelyekről mindjárt bővebben.
Egyrészt dicséretes ez a koherencia, nincs miben összezavarodni, másrészt azért sejthetően komoly korlátot is jelent majd körülbelül ettől a pillanattól, amikor is egy 60 székes belteret kéne naponta többször megtölteni úgy, hogy azok az asztaltársaságok, ahol legalább egyvalaki diétázik, kapásból kiestek. A többiek pultnál rendelős, aztán képernyőn sorszámot nézős szisztémával fognak találkozni, látványkonyhával, és emellett annyira diszkrét fényekkel, mintha a világítás tervezőjét kifejezetten egy gyorsétterem ellentétére briefelték volna.
A magyaros alaptészták (túrós csusza, káposztás vagy krumplis tészta) étlapra írása után jöhetett a gondolat, hogy összetettebb ételeket is kellene innoválni belőlük. Például az írott történelem legnagyobb pirított nudlijaira pakolt káposztás, füstös tépett kacsát, ami minden bizonnyal a legjobb étel a házban – őrületes mennyiségű olvadt kacsazsírban úszik, folyik is a doboz eresztékein, de hadd folyjon. Számtalan részletben tudtuk csak megenni, aki egymaga betol egy ilyet a péntek estéje elején, szerintem utána napfelkeltéig büntetlenül túrázhat a közeli bulinegyedben. A paprikás csirkét nokedlivel mintha csak a péntek délutáni Ryanairrel érkező brit csajokra kalibrálták volna: mellkockák jelentik a húst, a finnyás nyugatiak sem fognak csontokra meg porcogókra bukkanni, de van íze a szósznak – itt érezhető és érthető legjobban az alapkoncepció. Nem gondoltam, hogy külön mondat jut majd a kísérő uborkasalátának, de az viszont nem sikerült: a só, a fokhagyma meg az ecet jelenléte is csak egy távoli utalás, leginkább vizes uborka ez tejföllel, és semmiképpen sem savanyú.
Csirkepaprikás + tejfölös uborkasaláta
Somlói galuska
Kacsás nudli
Szombatos rakott bárány
Az étlap bennszülött szemmel legígéretesebben hangzó étele, a szombatos rakott bárány történelmi import Kövi Pál híres erdélyi receptkönyvéből: mentás, juhtúrós darált bárány szélesmetélten, összesütve. A menta és a juhtúró kifejezetten jó barátok, viszont az olvadt juhtúró annyira áthatóan terít be mindent, hogy a bárány íze semennyire nem érvényesül, bármilyen kevésbé jellegzetes vörös hús lenne odaírva, azt is elhinném. Pont ehhez a fogáshoz nem ad semmit a tészta jelenléte sem, szerintem csak jobb lenne attól, ha a rakottétel-univerzum bármelyik zöldsége és annak állaga lenne a helyén, de itt lehet, hogy már Kövi Pállal vagy a múlt erdélyi zsidóival van vitám. Ennek a dobozán az áll: vigyázat, addiktív – vigyázat, túlzó marketingszövegek.
Apropó, doboz: a kényszerű vagy bátor karanténba belenyitás kellemes következménye, hogy szépen át lett gondolva az elvitel, a Nudli ételei jól bírják a zötykölődést, dobozba tálalva vagy fóliatálcán sütve is csinosak. Az egyetlen kivétel a desszertnek választott somlóink, annak nem tett jót a szállítás, de ez itt dicséret, mert azt jelenti, bőven volt elég rumos-csokis szósz, amiben elázzon. Hála a rengeteg jólesően ropogó diónak a piskótában, így is maradt benne tartás arra a pár percre, ami alatt eltűnt. A szerző a Kreatív főszerkesztője.
Kilőtte a magyar válogatottat az Európa-bajnokságra, a legértékesebb magyar labdarúgóvá vált, itthon sztár, de már a nemzetközi futballvilágban is rég vágyott magasságokban jegyzik. Pedig csak az van benne – igaz, extra adagban –, amit egy potenciális világklasszis élsportolóról gondolunk: tehetség, győzni akarás és őrült elszántság. No, meg elképesztő munka, katonai fegyelemmel viselt kiképzés, és egy apa, aki nem hagyja, hogy elengedje az álmát. Szoboszlai Dominik a sikerekre éhes magyar foci legnagyobb aktuális reménysége, még csak húszéves, az út elején jár, sok fontos dátumot akar még a testére varratni.
A startupvilágban ő az öltönyös arc, a bankárvilágban pedig a laza startupper. Ács Zoltán szinte mindig zakót visel, de 21. századi hozzáállással teszi.
1983 januárjában minden magyar újság egy frissen megalakuló részvénytársaságról írt. A Novotrade-et három bank alapította, és az volt a különlegessége, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően nem volt külföldi tulajdonostárs a cégben. Részvényeit magánszemélyek nem jegyezhették. Eleve nagyon kevés részvényt bocsátott ki, sőt már az is sajtóhírnek számított, ha elkelt két Novotrade-papír. De a cég így is nagy pezsgést keltett, általa lett világhírű a magyar szoftverfejlesztés.
Kelen Anna beleszületett a művészetek világába. Már kilencéves korában árveréseken segédkezett édesanyja, Virág Judit mellett, idén pedig végleg átvette tőle az aukciós kalapácsot. A családi galéria működése és az árverések száma a koronavírus miatt átalakul, és a reformokat már főként Anna irányítja.
