„Mi nem a következő 2-3-4 évre tervezünk, hanem 20–30–40 éves városi stratégiában gondolkodunk. Nem egy-egy utca, intézmény, vagy gazdasági szegmens fejlesztését, hanem a város strukturált fejlődését tervezzük” – fogalmaz határozottan és ambiciózusan Dr. Dézsi Csaba András professzor, Győr 1,5 éve megválasztott polgármestere. 2021 fontos év a város életében, hiszen idén ünnepli 750 éves fennállását. Ebből az alkalomból ültünk le egy áttekintésre a polgármesterrel, hogy Győr régiós szerepéről és a jövőbeli tervekről beszélgessünk.
„A SZISZTEMATIKUS GONDOLKODÁS és a kemény munka nem új a győriek számára, generációkra visszamenőleg látszik a város gyarapodásán. Ezért is fontos számunkra az évforduló. Ez jó alkalom arra, hogy számot vessünk az eddig elért eredményekkel és új tervekbe fogjunk bele” – fogalmaz Dr. Dézsi Csaba András, mikor a „győriség”, a lokálpatriotizmus szóba kerül, hiszen az idetartozás alapértéknek számít.
NYITOTT GYŐR, VÁROSI KÖZÖSSÉGEK
Dr. Dézsi beiktatása után nem sokkal bevezette a Nyitott Városháza fogalmát. „Orvosként hozzá vagyok szokva – mondja –, hogy megkérdezem a betegeket, hogyan érzik magukat, milyen panasszal fordulnak hozzám. Ezt a hozzáállást ültettük át a polgármesteri hivatalba. A városháza képviselői, az alpolgármesterek és én is minden héten szánunk arra időt, hogy az egyes körzeteket meglátogatva feltegyük a városlakóknak azt a kérdést: hogyan segíthetünk, hogy jobb legyen Győrben élni.” A lakossági fórumokat már a kampányidőszakban elkezdte Dézsi, és ezek azóta is fontos elemei a város jövőjével kapcsolatos terveinek és a fejlődésnek.
Az elmúlt években robbanásszerűen növekedett a vasúti áruszállítás Európa és Kína között, ennek eredményeképpen pedig egyes csomópontokon akár 3-4 napig is állnak a határon a tehervonatok. Az európai és a transzázsiai vasúti vonal eltérésének kezelése – megnövekedett áruforgalom esetén főleg – nagy kihívás, erre Magyarországon Záhonynál van lehetőség. Az ottani átrakó terminálból aztán egyenes út vezet egészen Madridig – hazánk tehát ideális útvonal és belépési pont az e-kereskedelmi áruk Európába szállításához. Kapacitásai viszont messze nincsenek kihasználva.
A nemrég megalakult CELIZ konzorcium (Central European Logistics and Industrial Zone), melynek tagjai a MÁV-REC Railway Engineering Corporation Kft., a Záhony Port Zrt., valamint a kínai CECZ Közép-Európai Kft. egy kelet-európai ipari és logisztikai zóna fejlesztését tűzte ki céljául. „A CELIZ most a legfontosabb projektünk. A feladatunk, hogy megvizsgáljuk az Európai Unió és Kína közötti vasúti ellátási láncot és kereskedelmi forgalmat, felmérjük a kínai árualapot és megteremtsük annak a lehetőségét, hogy minél több kínai áru érkezhessen Záhonyon keresztül Európába” – fogalmaz Csomós Norbert, a MÁV-REC Railway Engineering Corporation Kft. ügyvezető igazgatója.
KULCSFONTOSSÁGÚ SZEREP
„A CELIZ projekt kezdeményező szerepet visz abban, hogy a távol-keleti áruk minél nagyobb hányada Magyarországon át jusson el Nyugat-Európába” – mondja Horváth László, a L.A.C. Holding elnök-vezérigazgatója és a MÁV-REC Railway Engineering Corporation Kft. többségi tulajdonosa, aki szerint a jövőben Magyarország kulcsfontosságú szerepet kap a keletről érkező e-kereskedelmi áruk Nyugat-Európába szállításában.
Nem ez az első kísérlet a záhonyi vasúti forgalom fellendítésére, a jelenlegi beruházás lehetőségét viszont Magyarország és Kína is stratégiai kérdésként kezeli. „Az európai és a transzázsiai vasúti nyomtáv eltér egymástól, így az Európai Unió határán mindenképpen szükség van az áruk megfogására, a konténerek átrakására” – folytatja Csomós Norbert. Magyarországon egyetlen egy ilyen belépési pont van, Záhony. A záhonyi átrakókörzetben egyelőre túlnyomó többségben van az ömlesztett áru, viszont drasztikus növekedést várnak a konténeres áruszállításban. Emiatt a projekt fő fókusza a konténerátrakás, de nem az egyetlen fókusza. „Nemcsak az áruforgalom növekedésére törekszünk, hanem olyan kínai vállalatokkal is felvesszük a kapcsolatot, amelyek számára érdekes lehet egy speciális, jó vasúti összeköttetéssel rendelkező ipari park Kelet-Magyarországon. Jelenleg 60 különböző céggel folytatunk tárgyalásokat” – vázolja Csomós Norbert ügyvezető igazgató a lépéseket. A cél: visszakapcsolódni a vasúti vérkeringésbe és kihasználni a lehetőségeinket.
EGY ÖVEZET, EGY ÚT – KÍNA, KAZAHSZTÁN, OROSZORSZÁG ÉS UKRAJNA
Az ukrán–magyar határra tervezett ipari és logisztikai központ a Ganzhou Nemzetközi Szárazkikötő és Budapest e-kereskedelmi útvonal európai uniós belépési pontja lesz, és egyúttal integrálódhat az „Egy övezet, új út” kezdeményezésbe. A fejlesztés előkészítő szakasza hamarosan lezárul, de a partnerek már a fejlesztések elkezdése előtt számos sikert könyvelhetnek el. „A tavalyi évben összesen 30 konténeres tehervonat érkezett Záhonyba, ezt a számot idén már átléptük. A következő 3 évre 1000 konténervonat fogadására kötöttünk szerződést kínai partnerünkkel” – sorolja a számokat Csomós Norbert. A CELIZ projektnek köszönhetően a következő években fontos és megkerülhetetlen szereplői lehetünk a vasúti kereskedelmi útvonalaknak.
A lakóautó a gazdag német nyugdíjasok járgánya – ez az ősi sztereotípia megdőlni látszik. A 2010-es évek közepén itthon is berobbant a lakóautóhájp, a koronavírus-járvány és a karantén miatt pedig most még többekben van ott a mehetnék. A lakóautózás ráadásul az egyik legbiztonságosabb utazási forma, és Kertész Gábort idézve: „nagyon szabad tud lenni”. Ő nemcsak gyártó és a Biwak Kft. ügyvezetője, de a Magyar Lakóautóklub alapítója is, tapasztalatból mondja, hogy ma már minden korosztályból vannak ügyfelek, és egyre többen ismerik fel a lakóautózás adta szabadságot.
De az elmúlt években nemcsak a kereslet, hanem a kínálat is nagyot nőtt, a magyar piacon is egyre többen foglalkoznak forgalmazással és bérbeadással, és akad, aki a magánkézben lévő lakóautókat gyűjti össze és adja ki. Összeállításunkban három vállalkozás, három különböző üzleti modell: a Biwak kizárólag egyedi lakóautókat, a Wanderer 66 miniszériákat gyárt, a Vanlife Hungary pedig kiadásra szánja átalakított, dizájnos furgonjait. Közös bennük, hogy a gyártás mindhárom cégnél házon belül folyik, és alapítóikat egyszer, valahol elvarázsolta az életérzés.
Biztos, hogy a jövőben jobban megértjük majd a termékenységgel, a terméketlenséggel, a ciklussal és a várandóssággal kapcsolatos folyamatokat és kölcsönhatásokat, és hogy ez a megértés korszakalkotó innovációkhoz vezet majd. A termékenységgel foglalkozó startupok befektetései 2014 óta megnégyszereződtek, tavaly elérték az összesen 2,2 milliárd dollárt, és az átlagos befektetési összeg is megduplázódott. És akkor még nem beszéltünk azokról az államokról, amelyek kiemelten kezelik népesedési politikájukat, és nagy összegeket fordítanak a kapcsolódó kutatásokra. A következő innovációk, trendek már a sarkon várnak, és bár ma még elképesztőnek tűnnek, néhány év múlva már ugyanúgy gondolunk majd rájuk, mint a lombikra: mint elérhető gyermekvállalási lehetőségekre.
Hogyan, hova és mennyiért utazhatunk a káosz közepén? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat, illetve válaszolunk a leggyakrabban felmerülő kérdésekre.
