„Mi nem a következő 2-3-4 évre tervezünk, hanem 20–30–40 éves városi stratégiában gondolkodunk. Nem egy-egy utca, intézmény, vagy gazdasági szegmens fejlesztését, hanem a város strukturált fejlődését tervezzük” – fogalmaz határozottan és ambiciózusan Dr. Dézsi Csaba András professzor, Győr 1,5 éve megválasztott polgármestere. 2021 fontos év a város életében, hiszen idén ünnepli 750 éves fennállását. Ebből az alkalomból ültünk le egy áttekintésre a polgármesterrel, hogy Győr régiós szerepéről és a jövőbeli tervekről beszélgessünk.
„A SZISZTEMATIKUS GONDOLKODÁS és a kemény munka nem új a győriek számára, generációkra visszamenőleg látszik a város gyarapodásán. Ezért is fontos számunkra az évforduló. Ez jó alkalom arra, hogy számot vessünk az eddig elért eredményekkel és új tervekbe fogjunk bele” – fogalmaz Dr. Dézsi Csaba András, mikor a „győriség”, a lokálpatriotizmus szóba kerül, hiszen az idetartozás alapértéknek számít.
NYITOTT GYŐR, VÁROSI KÖZÖSSÉGEK
Dr. Dézsi beiktatása után nem sokkal bevezette a Nyitott Városháza fogalmát. „Orvosként hozzá vagyok szokva – mondja –, hogy megkérdezem a betegeket, hogyan érzik magukat, milyen panasszal fordulnak hozzám. Ezt a hozzáállást ültettük át a polgármesteri hivatalba. A városháza képviselői, az alpolgármesterek és én is minden héten szánunk arra időt, hogy az egyes körzeteket meglátogatva feltegyük a városlakóknak azt a kérdést: hogyan segíthetünk, hogy jobb legyen Győrben élni.” A lakossági fórumokat már a kampányidőszakban elkezdte Dézsi, és ezek azóta is fontos elemei a város jövőjével kapcsolatos terveinek és a fejlődésnek.
A Magyar Telekom hálózatfejlesztésre fordítja a jegybanki finanszírozást
A Magyar Telekom egyik legfőbb célkitűzése, hogy segítse Magyarország digitális átalakulását, amihez elengedhetetlen a korszerű hálózati infrastruktúra és a minőségi szolgáltatás. Ezen célok megvalósításában jelentős mérföldkő volt a csatlakozás a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Növekedési Kötvényprogramjához (NKP), ami a megszokott banki hitelek mellett alternatív forrást biztosít a cég fejlesztési terveihez. A programmal kapcsolatos tapasztalatairól, az eddigi eredményekről és a vállalat terveiről kérdeztük Pandi Zoltánt, a Magyar Telekom befektetői kapcsolatokért felelős vezetőjét.
Miért döntöttek úgy, hogy részt vesznek a Növekedési Kötvényprogramban? Milyen előnyeit látták ennek más típusú forrásbevonáshoz képest?
A Társaság folyamatosan monitorozza a külső finanszírozási struktúráját, és ennek keretében döntött az NKP-ban való részvételéről annak érdekében, hogy diverzifikálja és javítsa a hitelportfóliójának lejárati szerkezetét. Emellett az is fontos volt, hogy az így kibocsátott kötvényeken keresztül forintalapú finanszírozáshoz jutottunk hozzá.
Mik voltak a tapasztalataik a programhoz való csatlakozás és a forrásbevonás gyakorlati oldalával kapcsolatban?
Mind a hitelminősítés, mind a kibocsátást megelőző előkészületek gördülékenyen zajlottak, a kötvényprogram számára jól definiált keretrendszert sikerült kialakítania a jegybanknak.
Milyen fejlesztéseket, egyéb intézkedéseket sikerült megvalósítaniuk a kötvénykibocsátás óta?
Az NKP révén bevont forrásokat befektetések megvalósítására, a vezetékes és mobil hálózataink bővítésére és fejlesztésére használtuk fel. Többek között ennek is köszönhető, hogy 2020 során, a pandémia ellenére, minden korábbi évnél több, összesen 377 ezer új optikai elérést építettünk, valamint további 117 ezer kábeles elérési pontot is gigabites képességűvé fejlesztettünk. Így már több mint 2,6 millió otthonban és vállalkozásban kínálunk gigabites sebességet, vagyis a hálózatunkban lefedett pontok 61 százaléka már képes az elméleti gigabites sebességre.
Mindemellett elindítottuk mobilhálózatunk átfogó modernizációs programját, ami egyrészt növeli a hálózaton elérhető kapacitást, másrészt lehetővé teszi az 5G szolgáltatást is. Büszkék vagyunk arra, hogy ezen fejlesztéseinknek is köszönhetően a járvány következtében bevezetett korlátozások nyomán megnövekedett hálózati terhelést is jól állja a Telekom hálózata. Ennek legjobb bizonyítéka, hogy ügyfeleink velünk szembeni elégedettsége folyamatoson emelkedik, illetve nagy örömünkre mobilhálózatunk nemrég kiemelkedő értékelést kapott egy felhasználói élmény terén készült független szakértői tanulmányban.
Kínált-e Önöknek egyéb hasznokat, előnyöket a Növekedési Kötvényprogram?
Számunkra a program egyfajta visszatérést jelentett a kötvénypiacra. Mindenképpen jó hír, hogy 12 év után ismét befektetésre ajánlott hitelminősítői besorolást kapott a Magyar Telekom.
Milyen célokat lát még a cég előtt, amelyek eléréséhez fontos állomás volt a kötvényprogram?
A Magyar Telekom egyik legfőbb célkitűzése, hogy segítse Magyarország digitális átalakulását, legyen szó akár az egyéni boldogulásról, akár a családok, közösségek, vállalkozások sikeréről. Ehhez pedig elengedhetetlen a korszerű hálózati infrastruktúra és az ott nyújtott minőségi szolgáltatások. Folyamatosan fejlesztjük vezetékes és mobil infrastruktúránkat, szeretnénk mindenkihez eljuttatni a gigabit-képes hálózatunkat. Ezen cél megvalósításában nagyon fontos mérföldkő volt a 2020-as év és a kötvénykibocsátás során bevont forrás.
Miért ajánlaná más vállalatoknak a Növekedési Kötvényprogramot?
A program a megszokott banki hitelek mellett alternatív forrást biztosít, és versenyképes feltételekkel teszi lehetővé hosszú távú, külső, de forintalapú finanszírozás bevonását, így nagyban hozzájárulhat jelentős beruházások, fejlesztések megvalósításához.
Tavaly több mint száz százalékos hozamot produkált, a májusi nagy beszakadást viszont kivédte az első Magyarországról kezelt kriptoalap. Szabó Dávidot, a CryptoPosition Investment Fund vezetőjét a lufipukkanás utáni piaci kilátásokról és az alap működéséről is kérdeztük.
Kelen Anna beleszületett a művészetek világába. Már kilencéves korában árveréseken segédkezett édesanyja, Virág Judit mellett, idén pedig végleg átvette tőle az aukciós kalapácsot. A családi galéria működése és az árverések száma a koronavírus miatt átalakul, és a reformokat már főként Anna irányítja.
