Kiss Tibor Noé:
Beláthatatlan táj
(2020, Magvető, 3699 forint)
Miről szól? Négy ember sorsa kapcsolódik össze egy szerencsétlen autóbaleset miatt, ami így vagy úgy mindannyiuk életét gyökeresen megváltoztatja. A baleset elszenvedője, a huszonéves Dorka kómában fekszik a kórházban, ám folyton halljuk a gondolatait – a kissé zavaros emlékfoszlányok lírai keretet adnak a könyvnek. Apja, az 53 éves elvált történelemtanár szinte minden éjszakáját lánya ágyánál tölti, elmélkedéseiből megtudjuk, hogyan csúszott lassan vakvágányra a magánélete, miként égett ki a tanításban látva, hogy „a legtöbb szülő pszichopata vagy idióta”.
A másik két szereplő egy testvérpár, akik szegényes körülmények közt élnek az agglomerációban. A fiú próbál jó lenni, de valahogy mindig a rossz oldalon áll, például veszélyes kihívásokba keveredik drogos barátaival az autópálya környékén, a lány pánikrohamok közt keresi önmagát. Mind a négyen egyes szám első személyben mesélnek – ezzel még súlyosabban érzi az olvasó, mennyire céltalan tud lenni egy emberélet ebben az értékvesztett világban, ahol egyre kevesebben mantrázzák, hogy „a legfontosabb az önzetlenség és a szolidaritás”. (G. Tóth Ilda)
Kinek ajánljuk? Aki bírja a drámai, mély élettörténeteket, és nem zavarja az sem, hogy az elején picit frusztrálja a szöveg, mert nem derül ki azonnal, hogy kik a szereplők, mi köztük és az események között a kapocs – az egész egy beláthatatlan táj. Aztán persze az író profin adagolja az információmorzsákat.
Szalai András:
Kis magyar snassz és neociki
(2021, Magánkiadás, 13 500 forint)
Miről szól? Egy könyv, aminek a képanyaga lehangoló, a szövege pedig borzalmasan szórakoztató. Szalai András építész, művészettörténész több évtizede gyűjti és dokumentálja a minket körülvevő anyagi kultúrát, legyen az „szerzett” anyagokból buherált kerítés, gusztustalan tipográfia, félresikerült reklámtábla vagy gipszoroszlános-balusztrádkorlátos családi ház. A modernkori magyar népművészet dokumentumai ezek, 850 kép, rajta giccs, rossz ízlés, tákolás, gányolás és buhera minden mennyiségben, és olyan szövegek kísérik, hogy a felismerés kínjában sokszor hangosan felnevet az ember. (Csak egy példa: fészekrakásra is alkalmas búvótérrel rendelkező erkélyek.) A BME-n oktató szerzőt Fábry Sándor jobb standuposnak tartja, mint magát, és nem érdemtelenül. (Bagi László)
Kinek ajánljuk? Olyan dizájnérzékeny szemeknek, akik észreveszik és kinevetik a gagyit.
E. Foley – B. Coates:
Mit tenne Frida Kahlo?
(2021, Athenaeum, 4299 forint)
Miről szól? Kivételes nőkről, akik nem ismertek akadályt. Mert amikor már azt hittük, hogy az alapvető jogokban mindent elértünk, akkor jött a Weinstein-botrány, Donald Trump és a Pussygate, valamint számos más, a kedélyeket borzoló igaz történet. Ezért vették elő a szerzők ismét – merthogy ebben a témában az elmúlt években már volt pár válogatás – a nő példaképeket. Akiknek jóval nehezebb volt egyébként a dolguk, ha harcolni akartak a patriarchális elnyomás alatt.
Rosa Parks például már 1955-ben szembeszállt az állami kormányzás rasszista működésmódjával, az 1500-as években élt Gráinne Ní Miháille kalózként próbálta megteremteni a család-karrier egyensúlyt. Szapphó, korának celeb költője időszámításunk előtt több száz évvel arra tanított, hogyan fogadjuk el magunkat a gyengeségeinkkel és a hibáinkkal együtt, Frida Kahlo pedig – értékes festményein túl – arról is híres lett, hogy a divaton keresztül alkotta meg személyiségét. Az eredeti könyv kibővült négy magyar példamutató nő történetével: Telkes Máriáéval, Orczy Emmáéval, Elek Ilonáéval és Hugonnai Vilmáéval. (G. Tóth Ilda)
Kinek ajánljuk? Mindenkinek, aki szereti az inspiráló történeteket.
Háy János:
A cégvezető
(2020, Európa, 3999 forint)
Miről szól? A férfi sikeres, gazdag, régóta fut vele a szekér, sosem hibázik, és most éppen otthagyta a feleségét és a gyerekeit, hogy új életet kezdjen a titkárnőjével. Az alapszitu szándékosan a létező legsablonosabb, mint ahogy a cégvezető egész élete az – a regény főhőséé, akinek a szerző nevet sem adott, ellenben egyes szám 2. személyben kommunikál vele, hiszen az az olvasók közül szinte bárki lehet. Bár a regény klasszikus értelemben vett cselekménye röviden leírható, a cégvezető korábbi döntésein keresztül újraélünk a rendszerváltás óta eltelt harminc évben mindent, privatizációt, egyesek meggazdagodását, mások lecsúszását, a mindenkinek ismerős kiskapukat.
Közben hol szórakozunk, hol bólogatva bosszankodunk, és legszívesebben kijegyzetelnénk az olyan mondatokat, mint amilyen ez is: „Az őskeresztények nem hittek olyan mélyen Krisztusban, ahogyan egy cégvezető hisz abban, hogy az élete egyedi és autentikus, és semmit nem lát abból, hogy a másiké is éppolyan vagy majdnem olyan, tehát az egyediség csak az önmagunktól való elragadtatás terméke, s még véletlen sem a valóság.” (Fekete Emese)
Kinek ajánljuk? Aki szereti, ha tükröt tartanak elé vagy a környezete elé, és nem bánja, ha egy regényben nem a cselekmények, hanem a gondolatok sodorják.
Dekameron projekt – 29 új novella a járvány idejéből
(2021, Athenaeum, 4499 forint)
Miről szól? A kötet ötletét az adta, hogy a koronavírus-járvány kitörésekor tömegek vették le a könyvespolcról többek között Gabriel García Márquez Szerelem a kolera idején című regényét, Albert Camus A pestisét, vagy éppen Boccaccio Dekameronját. Utóbbiban az 1348-as pestisjárvány idején egy csapat fiatal történetekkel szórakoztatja egymást egy Firenze melletti kastélyba menekülve. A The New York Times Magazine tavaly ebből a sztoriból inspirálódva kért fel világhírű alkotókat, hogy írjanak novellákat a covid sújtotta világról.
A történetek jórésze a bezártságról szól, mindjárt a legelső, Victor LaValle Felismerés című novellája például olyan embereket mutat be, akik szinte egyedül maradtak egy nagy New York-i társasházban, miután a tehetősebbek vidékre menekültek a járvány elől. David Mitchell Ha a kívánság ló vóna című történetében egy szürreális kényszerkaranténról olvashatunk, Margaret Atwood Türelmetlen Griseldájában pedig egy távoli bolygóról érkező lény szórakoztatja a bezárt földlakókat.
(G. Tóth Ilda)
Kinek ajánljuk? Aki szereti az abszurdot, és tud nevetni magán – cserébe azt érezheti, hogy ebben a nyomorult járványhelyzetben nincs egyedül a mindennapos gondjaival.
Omar Hatamleh, Tilesch György:
Mesterség és intelligencia
(2021, Libri, 3799 forint)
Miről szól? A mesterséges intelligenciáról (MI) szóló diskurzus és híradások között nehéz olyat találni, ami ne esne túlzásokba. Egyik oldalon a technooptimisták által felrajzolt, megváltást hozó MI áll, a másikon a pesszimisták vannak, akik terminátorok és emberek néhány év múlva bekövetkező apokaliptikus összecsapását vizionálják. Ebbe a nagyotmondási versenybe nem hajlandó beszállni a magyarul áprilisban megjelent könyvében Tilesch György Szilícium-völgyben élő magyar MI-szakértő szerzőtársával, a NASA korábbi innovációs vezetőjével, Omar Hatamlehhel.
Ehelyett a sci-fi forgatókönyvek lódításainak mellőzésével, izgalmasan mutatják be, hogyan alakította át életünket már most a mesterséges intelligencia, ezzel késztetve gondolkodásra az olvasókat. Közben éppen arra döbbenhetünk rá, hogy a tudományos fantasztikum már régen ránk rúgta az ajtót. Itt van világszerte a 21 milliárd IoT-eszközben, a telefonhasználatunk alapján megbízhatóságunkat mérlegelő alkalmazásban vagy a sakk- és gozseniket móresre tanító számítógépekben. A jövőben élni könnyű, de ha a jövőt felkészülten akarjuk várni, a jelenünket kell ismernünk. A terminátoroknál sokkal hétköznapibb veszélyek, a földi mennyországnál könnyebben elérhető pozitív változások várhatnak ránk. (Galavits Patrik)
Kinek ajánljuk? Mindenkinek, aki tudatosan akar készülni az előtte álló feladatokra.
Spaces of Intensity: 3h architects
(Szerk.: Claus Käpplinger, 2020, Birkhäuser, 14 990 forint)
Miről szól? Kortárs magyar építészirodáról ritkán jelenik meg könyv, külföldi kiadónál pedig szinte soha, Makovecz Imrén kívül ez eddig nem is sikerült senkinek. A Csillag Katalin és Gunther Zsolt által alapított, győri kötődésű, de tizenöt éve budapesti 3h építésziroda munkáiban mindig törekszik az új kontextusok keresésére, a tér és fény harmonikus, dramaturgiailag átgondolt szerkesztésére, valamint a múlt és jelen közötti párbeszédes narratíva megteremtésére. Nem hagyományos építészeti monográfia ez, az egyes fejezeteket egy kép- és egy szövegesszé vezeti be. A kötet négy fő témára – kontextus és tipológia, köztes tér, tér és fény, valamint díszítés – összpontosít, ezen belül pedig kilenc elkészült épületet és öt tervet mutat be. (Bagi László)
Kinek ajánljuk? A Danyi Balázs fotóival kísért, rendkívül igényes tipográfiájú kötet nemzetközi jelentőségét jól mutatja, hogy a kiadó tájékoztatása szerint Ázsiában és Nyugat-Európában értékesítették a legtöbb példányt – már csak ezért is ott a helye itthon is a minőségi kortárs építészetet értékelők polcán.
