1983 januárjában minden magyar újság egy frissen megalakuló részvénytársaságról írt. A Novotrade-et három bank alapította, és az volt a különlegessége, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően nem volt külföldi tulajdonostárs a cégben. Részvényeit magánszemélyek nem jegyezhették. Eleve nagyon kevés részvényt bocsátott ki, sőt már az is sajtóhírnek számított, ha elkelt két Novotrade-papír. De a cég így is nagy pezsgést keltett, általa lett világhírű a magyar szoftverfejlesztés.
A Rényi Gábor és Szilágyi József által alapított Novotrade eredeti célja bármely olyan magyar innováció exportálása volt, amiért valutában fizetnek nyugaton, esetleg délen vagy keleten. A lényeg a valuta volt. Ezt a bevételt használta fel egyrészt Magyarországon hiánycikknek számító javak importálására, másrészt valuta felhalmozására. Mivel a Novotrade-et minden érdekelte, amit akár kis tételben is exportálni lehetett, egészen lenyűgöző híreket közölt róla a korabeli sajtó. A könnyűszerkezetes téeszépülettől az Izraelnek szállított kivicsemetékig terjedt a termékek listája. Igen, Magyarország exportált kivit, erre varrjon gombot, aki tud.
Gyorsan kiderül azonban, hogy a cég egyik fő profilja a számítógép- és szoftverkereskedelem lesz. Az üzletnek előbb az importlába alakult ki. A számítógépek behozatala már korábban megkezdődött, még ha ezt a valutakeretük, az innen-onnan összemaszekolt dugipénzük terhére tették is az emberek. A Valóság című folyóirat 1984-es 2. számában Kozák Gyula számolgat egy sort, ebből tudjuk meg, hogy egy alapkiépítésű személyi számítógépet 150–2000 nyugatnémet márkáért lehetett beszerezni. A Commmodore 64 ára 600 márkára rúgott, ami az NSZK-ban negyven munkaórányi bérnek felelt meg.
Magyarországon a legolcsóbb gépet is – ami a valuta átváltásával 3400 forint lett volna akkoriban – a vámon húszezer forintra értékelték, ez után kellett fizetni. Összehasonlításképp: a húszezer forint egy kezdő tanár féléves fizetése volt. A cikk által hozott rémtörténet szerint húszdollárnyi, azaz egy doboz floppylemezre 4300 forint vámot állapítottak meg. Kozák azt is hozzáteszi, hogy egy házaspár valutakeretébe az fért bele, hogy egy olcsó, két-háromszáz márkás gépet megvegyenek, ha a nyaralás alatt sátoroztak, és otthonról vitt élelmiszert fogyasztottak.
Novotrade-szervíz korabeli számítógépekkel Fotó: Fortepan
„Mi nem a következő 2-3-4 évre tervezünk, hanem 20–30–40 éves városi stratégiában gondolkodunk. Nem egy-egy utca, intézmény, vagy gazdasági szegmens fejlesztését, hanem a város strukturált fejlődését tervezzük” – fogalmaz határozottan és ambiciózusan Dr. Dézsi Csaba András professzor, Győr 1,5 éve megválasztott polgármestere. 2021 fontos év a város életében, hiszen idén ünnepli 750 éves fennállását. Ebből az alkalomból ültünk le egy áttekintésre a polgármesterrel, hogy Győr régiós szerepéről és a jövőbeli tervekről beszélgessünk.
„A SZISZTEMATIKUS GONDOLKODÁS és a kemény munka nem új a győriek számára, generációkra visszamenőleg látszik a város gyarapodásán. Ezért is fontos számunkra az évforduló. Ez jó alkalom arra, hogy számot vessünk az eddig elért eredményekkel és új tervekbe fogjunk bele” – fogalmaz Dr. Dézsi Csaba András, mikor a „győriség”, a lokálpatriotizmus szóba kerül, hiszen az idetartozás alapértéknek számít.
NYITOTT GYŐR, VÁROSI KÖZÖSSÉGEK
Dr. Dézsi beiktatása után nem sokkal bevezette a Nyitott Városháza fogalmát. „Orvosként hozzá vagyok szokva – mondja –, hogy megkérdezem a betegeket, hogyan érzik magukat, milyen panasszal fordulnak hozzám. Ezt a hozzáállást ültettük át a polgármesteri hivatalba. A városháza képviselői, az alpolgármesterek és én is minden héten szánunk arra időt, hogy az egyes körzeteket meglátogatva feltegyük a városlakóknak azt a kérdést: hogyan segíthetünk, hogy jobb legyen Győrben élni.” A lakossági fórumokat már a kampányidőszakban elkezdte Dézsi, és ezek azóta is fontos elemei a város jövőjével kapcsolatos terveinek és a fejlődésnek.
A polgármester filozófiája szerint a közösségek tartják életben a várost, viszont a pandémia alatt hajlamosak voltak elkényelmesedni az emberek. Pedig a megoldandó feladatokból nem lett kevesebb, sőt a vírushelyzet rávilágított néhány korábban elhanyagolt területre. Az elmúlt időszaknak nemcsak gazdasági, hanem lelki hatása is van a társadalomra, amit a győriek összefogással tudnak ellensúlyozni. Míg a legtöbb ember az Audi gyárat és a kézilabdacsapatot hozza fel Győrrel kapcsolatban, addig a polgármester a város történelmére és lakóira a legbüszkébb.
A KÖZÖSSÉG MAGA AZ ÉRTÉK
„Győr sokak által irigyelt, gazdagnak mondott város, szerintem viszont az igazi értékünk a kultúránkban és a közösségünkben van” – fogalmaz a polgármester. Ezért is fektet nagy hangsúlyt az önkormányzat a közösségi terek és a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére. „Azt a fantasztikus adottságot, hogy négy folyó ölel körül minket, nem használjuk ki sem a városi terek, sem a közlekedés kapcsán eléggé” – mondja a polgármester, utalva a jövőbeli tervekre is.
A városfejlesztés egyik legnagyszabásúbb terve a volt Rába-gyár területén egy új városrész, egy kulturális központ megépítése. „Egy olyan kulturális negyedet álmodtuk meg a folyóparton, amely a belváros meghosszabbításában a jelenleg is színvonalas győri kultúrát európai léptékűvé emeli, az itt élőknek és a hozzánk látogatóknak is különleges miliőt biztosít a kulturális feltöltődésre, valamint a művészeknek is új távlatokat nyit. Többek között színházat, balett-, koncert- és konferenciatermet, valamint egy nagy ifjúsági közösségi teret is tervezünk ide” – folytatja Dr. Dézsi Csaba András. A kulturális központ a tervek szerint nem egy „nyitvatartási idővel” rendelkező elszigetelt negyed, hanem a város vérkeringésébe jól illeszkedő használati tér lesz. A környezetében új lakóparkokat, városi sétányokat és megújuló közlekedési infrastruktúrát is tervez az önkormányzat.
MEGNÖVEKEDETT FELELŐSSÉG
„Győr messze túlhaladta azt a szerepkörét, hogy a város tábláin belül gondoskodjon az emberekről” – fogalmaz a polgármester. Több más régiós központhoz hasonlóan, Győrben is megfordult a közlekedés iránya. A kertvárosokba, közeli falvakba költöző családok már nem a város adófizető polgárai, mégis Győr útjait, tömegközlekedését, iskoláit használják. És nagyrészt győrinek is vallják magukat. „Miattuk is fontos régióban gondolkodnunk. Lehetőséget kell teremtenünk arra, hogy ezek az emberek kényelmesen és gyorsan tudjanak eljutni a munkahelyükre, iskolába, napi ügyeiket intézni. Mindig azt mondom, hogy a munkának egy titka van: csinálni kell. Ha a dugóban ülnek az emberek, vagy parkolóhelyek után kutatnak a belvárosban, akkor nem tudják a munkájukat végezni. Pedig anélkül nem tudunk fejlődést elérni” – mondja a polgármester.
A kertvárosiasodás miatt is gondolja úgy a városháza, hogy nem a bicikliutak építése fogja megoldani Győr közlekedési problémáit, hanem az egyéni és a tömegközlekedés teljes átalakítására van szükség. A legjobb alternatívát a kötöttpályás közlekedés és az elővárosi vasút építésében látják. Egy olyan sínpálya-hálózati tervet alkottak meg, ami több kört és útvonalat is bejárhatna a városközponttól az ipari parkig. A Győrt felszabdaló folyók komoly mérnöki kihívást jelentenek, de lehetőséget is adnak az innovatív megoldásokra és a különböző városrészek összekapcsolására. Ugyanakkor a várost középen kettészelő vasutat szeretné levinni a föld alá. „Győrt az emberek, a generációk kötik össze. Ezért sem mindegy, hogy milyen várost hagyunk magunk után. A vízióink már megvannak, most az a feladatunk, hogy azokat meg is megvalósítsuk” – mutat rá Dr. Dézsi Csaba András.
Új fizetőeszköz: a 750 forintos
A Magyar Nemzeti Bank az évforduló alkalmából 750 forintos érmét ad ki, ami hivatalos fizetőeszközként is használható lesz. Az ünnepi programsorozat keretein belül minden 20 év alatti győri lakos – több mint 25 ezer fő – kap majd egy jubileumi érmét.
A startupvilágban ő az öltönyös arc, a bankárvilágban pedig a laza startupper. Ács Zoltán szinte mindig zakót visel, de 21. századi hozzáállással teszi.
Az elmúlt években robbanásszerűen növekedett a vasúti áruszállítás Európa és Kína között, ennek eredményeképpen pedig egyes csomópontokon akár 3-4 napig is állnak a határon a tehervonatok. Az európai és a transzázsiai vasúti vonal eltérésének kezelése – megnövekedett áruforgalom esetén főleg – nagy kihívás, erre Magyarországon Záhonynál van lehetőség. Az ottani átrakó terminálból aztán egyenes út vezet egészen Madridig – hazánk tehát ideális útvonal és belépési pont az e-kereskedelmi áruk Európába szállításához. Kapacitásai viszont messze nincsenek kihasználva.
A számítógépem szerint 45 százalék az eső esélye, a telefonom többnyire napos időt jósol, és képeket mutogat arról, hogy milyen jó lehet a szél miatt nyolc foknak érződő tizenkét fokban narancslevet inni a medence mellett. Közben egy másik időjárási widget tornyosuló viharfelhőkkel riogat. Ahogy a vicc szerint csak az tudja a pontos időt, akinek egynél nincs több órája, az időjárás is ilyen információ. Mivel megázni senki sem szeret, megpróbáltuk kideríteni, mikor lesz olyan az idő, amilyet a meteorológia jósol.