A saját szemünkkel is láthatjuk, hogy évről évre nő a napelemes rendszerek népszerűsége
Egyre több családi ház tetején pillanthatók meg a klasszikus, fekete panelek; egyre több vállalkozás csökkenti költségeit a segítségükkel. A technológia iránti kereslet meredeken emelkedik, az idén pedig az elérhető támogatások és hitelek miatt minden továbbinál nagyobb lehet a növekedés – mondta a Forbesnak Tóth András István, az E.ON Hungária Csoport megoldásértékesítési igazgatója, akit a napelemes piacon várható trendekről kérdeztünk.
Idén év eleje óta lehet pályázni az otthonfelújítási támogatásra, amit akár napelemes rendszer telepítésére is fel lehet használni. Mekkora a fellendülés ennek köszönhetően? Mi a tapasztalatuk?
Számítottunk rá, hogy népszerű lesz a támogatás, de a kereslet valóban döbbenetes: az elmúlt időszakban minden második megrendelésünk az otthonfelújítási támogatás kapcsán érkezett, ráadásul földrajzilag is átalakult némileg a piac. Az elmúlt években ugyanis Közép-Magyarországon mérsékeltebb volt a felfutás, mint az ország többi részén, mivel ebben a régióban nem volt elérhető az ügyfelek számára kedvezményes hitel vagy támogatás a fejlesztésekhez. Az otthonfelújítási támogatásnál azonban ilyen megkötés nincs, így most pont az előző években kissé lemaradó közép-magyarországi térségben a legnagyobb az érdeklődés.
Végtelen hosszan lehetne sorolni, mi mindent vett el tőlünk a világjárvány. Ami a Forbes első Legyél jobb! melléklete szempontjából a legfontosabb: elvette a munkakedvünket.
Nem feltétlenül drága vagy bonyolult megoldásokat kell keresni: segíthet a beszélgetés vagy annak elfogadása, hogy nem tudunk mindenre felkészülni, és nem biztos, hogy adott pillanatban mindent meg tudunk változtatni.
Akin a covid miatt vagy alatt nőttek a terhek, azért, aki elveszítette az állását, azért fásult, aki pedig több mint egy éve home office-ból végzi ugyanazt a munkát, az meg azért mutatja a kiégés egy vagy több tünetét. Ha egyedül ülünk otthon, az a baj, ha az egész család is folyton velünk van, akkor meg az. A józan eszünkön túl ezt mondják a friss felmérések, sőt klinikai kutatások is. A munkáltatók és vezetők felelőssége pedig nyilván most is túlmutat saját jóllétükön. Sőt: a téma szakértői szerint a munkavállalók kimerültsége, cinizmusa és csökkent hatékonysága vagy az azok nyomán megjelenő tünetek, mint a különböző fájdalmak, betegségek és addikciók (utóbbiba a krónikus maratonfutás is belefér) elsősorban a munkahely, esetleg teljesítményfókuszú világunk problémája, és nem az egyéné.
Ebben a mellékletben a kiégés témájában sok különböző szál felvillan. F. Várkonyi Zsuzsáé, aki Magyarországon elsőként ásott a coachszakma mélyére, és akinek munkája nyomán ma fejlesztők olyan terápiás mélységekben tudnak dolgozni, ami ügyfeleik személyiségfejlődését is szolgálja. Vagy Csatlós Csilláé, aki tudatosan lépett ki a budapesti topmenedzserlétből, és költözött egy vidéki domb tetejére, hogy vezető coachként és a burnout szindróma egyik legnagyobb tapasztalattal rendelkező hazai szakértőjeként egy lassabb élettempóból kinézve nyilatkozhasson.
Coachingülésekből kiragadott párbeszédeinkből a másik oldalról is képet kapunk: oldalainkon három vezető legnagyobb aktuális dilemmáit vesézi ki coachával. Hogyan tud érdekes maradni egy munkahelyi Zoom-meeting 2021-ben, hogyan lehet online felépíteni egy új csapatot, és mi az irodába való visszatérés lehető legjobb módja? A válaszok persze sokfélék ezekben a beszélgetésekben is, és jó esetben nem egyenesen a coach adja meg őket.
Azt mindenesetre előre elárulom: a tényleges kiégésre nem megoldás a munkakör- vagy munkahelyváltás. Segít viszont a pihenés és annak átgondolása, nincs-e szükségünk életünk alapvető átstrukturálására – már amennyire arra a ki tudja, hányadik járványhullám lehetőséget ad. Segít, ha a magánéletünkön alakítunk, hiszen akkor lesz miből töltődnünk a munkánkban. Nem feltétlenül drága vagy bonyolult megoldásokat kell keresni: segíthet az egyszerű beszélgetés is, vagy annak elfogadása, hogy nem tudunk mindenre felkészülni, és nem biztos, hogy adott pillanatban mindent meg tudunk változtatni. Illetve segít az is, ha képesek vagyunk segítséget kérni és elfogadni. Érkezzen az családtagtól, munkatárstól, vezetőtől vagy coachtól, pszichológustól. Vagy egy könyvtől, vagy egy olyan, önsegítésre is alkalmas melléklettől, mint a Legyél jobb!, esetleg a Forbes évek óta azonos címen futó rendezvényétől, a 2021-ben május végére időzített Legyél jobb! Naptól. Az önfejlesztés pedig majd ráér ezután.
„Nem tudom, hogy gyógyír-e, de vigasznak vigasz” – felelte az egyik szépíró, akit felkértem, hogy írjon recenziót egy könyvről, amit a pandémiában azért olvasott el, hogy a lelkét gyógyítsa. Volt, aki régi hindu regét elevenített föl, más egy új Káin és Ábel parafrázist, miután öröknek hitt klasszikusokhoz sem talált utat a nehéz helyzetben, és akadt, aki szenvedélyt és messziséget keresett a bezártságban, így Márquezt vette újra kézbe (bár nem a Szerelem a kolera idején című regényét). Könyvajánló kortárs íróktól – karanténban megfáradt olvasóknak.
Látszólag nem csökkennek a bérek, de az emberek mást tapasztalnak
A 2020 márciusában nálunk is megjelenő koronavírus-járvány olyan válsághelyzetet hozott magával, ami – közvetve vagy közvetlenül – súlyosan érintett több gazdasági ágazatot is. Eleinte mély gazdasági válságtól, a fizetések drasztikus visszaesésétől, komoly mértékű munkanélküliségtől kezdtünk félni.
Tizenöt év után megújul a magas presztízsű Mastercard – Év Bankja díj. A független elismeréssel nemcsak a kereskedelmi bankok innovatív munkáját honorálják, hanem társadalmilag értékes tevékenységeiket is megismertetik az ügyfelekkel, miközben transzparens platformot biztosítanak a szakmai együttgondolkodásra.
A Munch applikációja kidobandó ételeket ment meg, a This is Redy menstruációs bugyija egészségügyi hulladékot állít meg, a SEON fintech megoldása pénzügyi csalásokat akadályoz meg. Alapítóik huszonévesek, sikeresek, hajtanak, de már megtanulták, hogy ne hajtsák túl magukat. Nem azzal foglalkoznak, hogy mit lehet és mit nem, csak látják a problémákat, van egy megoldásuk, és csinálják. Molnár Dórával, Wettstein Alberttel és Jendruszák Bencével a nem létező országhatárokról, egy fenntarthatóbb kapitalizmusról, az egyetem értelméről, ügyekről és pénzről beszélgettünk. De esett szó steakről és vegán kolbászról is.
