Sikernek érzik, ha egy sokáig magába forduló kamasz elkezd például a testvérével kommunikálni, újra bejár az iskolába..
„A járvány első hullámában a legmeghatóbb pillanatok azok voltak, amikor az online terápián elértük, hogy olyan kamaszok arcát is érje a levegő, akik hetek óta be voltak zárkózva a szobájukba. Hatalmas sikerélmény látni, amint a szociális izolációból kilép egy fiatal a szabadba egy pillanatra, és megérinti a szél az arcát” – mondja Pap Erika, a Pro Juventa Alapítvány programfelelőse és a Murmo Terápiás Központ alapító klinikai szakpszichológusa. Tapasztalatai szerint a kamaszok sokféle választ adnak a krízishelyzetekre, vannak, akik teljesen begubóztak a pandémiában, mások viszont egyáltalán nem tartják be a szabályokat, buliról bulira mennek.
ADAKOZOL? Minden hónapban írunk egy szervezetről, amit szerintünk érdemes támogatni. Miért teszünk így? Mert Magyarországon kevesen élnek jól (a jól élők közül sokan olvassák a Forbest), de nagyon sokan küzdenek mindennap. Ez így igazságtalan, és mindenkinek van egy kis felelőssége benne.
Erika és pszichológus, valamint pszichiáter munkatársai a legnehezebb helyzetben lévő gyerekeket és családjaikat támogatják, a megszokott terápiás módszereken túl képzőművészeti és zeneterápiás eszközökkel, pszichodrámával, fejlesztő és prevenciós csoportfoglalkozásokkal. „Van, amikor a problémák verbális szinten nem is fejezhetők ki, nonverbálisan jobban ki tudják mutatni az érzéseiket és gondolataikat. Ha valaki telesatíroz egy lapot feketével, vagy csak mindent lávával elöntő vulkánokat fest, akkor nem is kell mondani semmit. Akadt, aki hónapokig csak házakat rajzolt, mert nem volt meg az alapvető biztonságérzete, és még a lakhatása sem.”
A foglalkozás elején mindig megkérdezik a gyerekeket, milyen belső képet hoztak magukkal. „Előfordul, hogy valakinek hónapokig tart, mire végre nemcsak annyit mond, hogy villamossal jöttem, hanem olyasmit, hogy olyan álmos vagyok, mintha a dunna még a fejemen lenne, és az alól kukucskálnék ki” – meséli Erika a szimbólumterápiás képekkel való munkáról. A rajzoláshoz széles eszköztárat tesznek a gyerekek elé: olajpasztellel, porpasztellel, temperával, szénnel, akvarellel vagy akrilfestékkel, különféle rajzlapokon dolgozhatnak. A lélektani munka a cél, nem az, hogy művészet szülessen – bár néha az is születik. A képeket időnként zenei effektekkel egészítik ki a csoportfoglalkozásokon, ehhez komoly zeneterápiás hangszerparkot működtetnek. „Elmagyarázzuk, mit és menyire kell ütni vagy rázni – de azért van amortizáció rendesen” – nevet Erika.
Lassított tudatos séta, éber meditáció a természetben – az erdőfürdő több holmi erdei kirándulgatásnál. A sinrin-joku műfaja Japánból ered, és ma már Magyarországon is egyre népszerűbb. Nemcsak a stresszt csökkenti, de a kutatások szerint az immunrendszerre is jó hatással van. Csinálos János csoportjaival legtöbbször a Hármashatár-hegyen mártózik meg a zöldben.
„A városi lét rengeteg stresszhelyzetet generál. Ezek elől nem menekülni kell, hanem megoldásokat kell rájuk találni. Az egyik ilyen a sinrin-joku” – mondja János, az erdőfürdőzés egyik hazai szakértője. Huszonhét éve foglalkozik meditációval, hét éve gyakorolja a tibeti jógát, kirándulni mindig is szeretett. Három hobbija tökéletesen kiteljesedhet az erdőfürdőzésben, amiben különösen fontos szerepet kapnak a légző- és meditációs gyakorlatok.
Jánost először Mijazaki Josifumi Sinrin-joku című könyve csigázta fel a téma iránt. További szakirodalomi művek olvasása után úgy döntött, képzett erdőfürdő-vezető lesz. A manchesteri iskola kurzusát online végezte el. Képzések többek között Belgiumban vagy Szlovéniában is indulnak, és ugyan apróbb különbségek vannak az egyes iskolák között, alapvetően nagy átfedésekről beszélünk. „Egyiknél sem az erdőben megtett távolság vagy a társaság a lényeg – mondja János –, hanem az, hogy tudatosítsuk a jelenlétet és a mozgást. Figyeljünk az érzékelésre, és stimuláljuk az érzékszerveinket, amiket a mindennapi életben elhanyagolunk.”
A sinrin-joku kifejezést 1982-ben Japán akkori erdészeti és halászati minisztere, Akijama Tomohide találta ki marketing céllal. A fő motiváció az volt, hogy népszerűsítsék magát a természetjárást. A mozgalom sikeres volt, és ezzel párhuzamosan az erdőfürdőzés egészségügyi hatásait is kutatni kezdték. „Egyre több tudományos kutatás igazolta, hogy az erdő és a természet az erdőfürdőn alkalmazott gyakorlatokkal párosítva nemcsak a testre, de a mentális egészségre is jó hatással vannak.” János éber meditációnak hívja az erdőfürdőt, és közben ő is gyakran használ meditációs elemeket és légzőgyakorlatokat.
[caption id="attachment_289171" align="alignnone" width="480"] „Ha tudatosan vagy jelen az erdőben, és nem azon gondolkozol, hogy be tudod-e fizetni a csekket, csak jót tesz az egészségednek.”[/caption]
Van, ahol már receptre írják fel „Bizonyított tény, hogy az őskor óta egészen a 20. század elejéig az emberek többsége leginkább a természetben lakott. Nekünk az a természetes, a város pedig a mesterséges közegünk, az épített környezet ezért elég sok stresszhelyzetet teremt.” János szerint a városban, ebben az evolúciós szempontból idegen környezetben, percről percre stresszhelyzeteknek vagyunk kitéve, és mivel „nem tanították meg ezeket a helyzetet kezelni, ösztönösen viselkedünk". Azért, hogy megbirkózzon a feszültséggel, a szervezet folyton kortizolt szabadít fel, ám a magas kortizolszint csökkenti az ellenállóképességet, és hajlamosabbak leszünk a betegségre is.
Mióta elkezdődött a bezártság, az emberekben felerősödött a természet iránti igény. Ez nekünk is segít, egyre több szolgáltató és szálloda keresett meg engem is.
Japán orvoskutatók bebizonyították, hogy a növények termelte, fitoncidoknak nevezett vegyületek – amik a mikroorganizmusok által okozott rothadástól és erjedéstől védik a növényt – az emberi szervezetre is pozitívan hatnak, és növelik az ellenállóképességet bizonyos betegségekkel szemben. „Ez az anyag, amit séta közben állandóan belélegzünk” – mondja János. A természetterápiával kapcsolatos kutatások következtében az erdőfürdő az egészségügyi szakemberek körében is figyelmet kapott, mint a stressz és a hozzá kapcsolódó betegségek ellenszere.
A módszer a nemzetközi porondon, különösen a skandináv és az angolszász országokban már annyira népszerű, hogy sokan a jóga utódját látják benne. János szerint kevésbé veszélyes, bárki megtanulhatja, és hasonlóan a mindfulness, azaz a tudatos jelenlét mozgalomhoz, az erdőfürdőzést egyedül is lehet gyakorolni. „Vannak olyan országok – mondja János –, ahol a sinrin-jokut receptre írják fel az orvosok, Finnországban pedig államilag támogatják. Sokkal olcsóbb a kormányoknak egészséges embereket eltartaniuk, mint betegeket.”
Magyarországon még nagyon messze vagyunk ettől, ugyanakkor a turizmus nagyobb szereplői egyre inkább érdeklődnek az erdőfürdő iránt. „Mióta elkezdődött a bezártság, az emberekben felerősödött a természet iránti igény. Ez nekünk is segít, egyre több szolgáltató és szálloda keresett meg engem is. Ők is rájöttek, hogy szolgáltatásaiknak nemcsak a wellness, azaz a testi, hanem a mentális része is ugyanannyira fontos.”
Az egyre nagyobb érdeklődés ellenére, János egyelőre inkább hobbinak tartja a vezetett erdőfürdőt. Mielőtt elindította turnusait, egy évig barátain tesztelte a módszereket, és kutatott a témában. Szerinte az a legfontosabb, hogy lelassuljunk, és minél inkább figyeljünk az érzékelésünkre. (Éppen ezért az egyik első lépés az, hogy a séta előtt a résztvevők kikapcsolják telefonjukat.)
Az erdőfürdő attól népszerű, hogy nagyon egyszerűek a gyakorlatok. Az egyik állandó elem egy légzőgyakorlattal kombinált mozgásforma. Az erdőfürdőzők rongybaba módjára végigrázzák a testüket, majd harminc másodperc múlva ezt mély, lassú légzéssel kombinálják. Két perc után megállnak, befele fókuszálnak, és figyelik, mi zajlik a testükben.
Mire figyeljünk erdőfürdőzés közben? Hányan? Az erdőfürdőzést egyedül is lehet csinálni, de János szerint a csoportdinamika erősíti az erdei meditációt még akkor is, ha elsősorban magunkra kell figyelnünk. A maximum tízszemélyes csoportos séták cikkünk írásakor a koronavírus-járvány miatt szünetelnek. Hol? A szakember szerint Magyarországon bármely erdő alkalmas a sinrin-jokura. A fák különböző illóolajokat bocsátanak ki, ennek alapján akár tematikus erdősétákat is lehet csinálni. Jó, ha a választott erdőben van víz, nem túl sötét, és nincs benne sokféle növény. Persze, ha nincs a közelünkben erdő, a közeli park eldugottabb része is megfelel a relaxációhoz. Mikor? Erdőfürdőzni minden évszakban lehet, János szerint az a lényeg, hogy az ember komfortosan érezze magát. Ne legyen túlöltözve, ne fázzon, és kényelmes legyen maga a séta is. János egy ideig kísérletezett az enyhe hegymászással, de miután ez sokaknak megerőltető volt, meghagyta a zártkörű erdőfürdőzésekre.
„Ha tudatosan vagy jelen az erdőben, és nem azon gondolkozol, hogy be tudod-e fizetni a csekket, csak jót tesz az egészségednek.”[/caption]
