Tizenöt év után megújul a magas presztízsű Mastercard – Év Bankja díj. A független elismeréssel nemcsak a kereskedelmi bankok innovatív munkáját honorálják, hanem társadalmilag értékes tevékenységeiket is megismertetik az ügyfelekkel, miközben transzparens platformot biztosítanak a szakmai együttgondolkodásra.
„A bankolás alapjai nem változtak, az új technológiák azonban nagyban alakítják, hogy az alapvető szolgáltatások miként jelennek meg a mindennapokban. Minden innováció mögött hosszú, komoly munka áll, ezt szeretnénk elismerni, egyben megismertetni az ügyfelekkel, hogy lássák, a bankok hogyan dolgoznak a folyamatos fejlődésen” – ismerteti a missziójukat Eölyüs Endre. A Mastercard Magyarországért és Szlovéniáért felelős igazgatója úgy véli, ma a nívós szakmai tevékenység mellett a pénzügyi szolgáltatóknak is részt kell venniük napjaink szociális és ökológiai kihívásainak megválaszolásában, ezért a tradicionális banki megoldásokon túl a szektor előremutató zöld és CSR kezdeményezéseit is értékelik.
Idén a Mastercard az innováció élenjárójaként több ponton is megújította az Év Bankja díjat, ennek eredményeként a 2021-es pályázatoknak a korábbiaknál magasabb szakmai elvárásoknak kell eleget tenniük.
A kategóriák szintén átalakulnak. „Továbbra is fontos téma a mobilbanki szolgáltatások, illetve az ügyfélélmény – ez utóbbi idén kiemelt figyelmet is kapott, de több új kategória is színesíti a programot. Így most először talál gazdára Az év kártyadesignja díj is, ami azért is izgalmas, mert a kártya olyan, a bankok identitását kifejező eszköz, amely a hozzá kötődő értékajánlattal együtt tudja erősíteni az ügyfelek lojalitását” – mondja a megújuló kategóriák kapcsán az igazgató. Ebben az évben versenyezhetnek először vállalati termékkel és szolgáltatással, valamint marketingkommunikációs kampánnyal a pályázók. A fődíjat továbbra is az Év bankja cím jelenti, ezt ezúttal is a többi kategóriában elért eredmények alapján kapja meg a győztes bank a jövő év elejére tervezett ceremónián.
Egyre több autóvásárló mérlegel, hogy váltson-e elektromos autóra. A döntést megkönnyíti a javuló hatótáv, a fejlődő töltőhálózat és az egyre gazdagabb modellválaszték.
Jelenleg az autómárkáknak nem nagy üzlet az elektromos autó, a Tesla autóipari profitja is jórészt abból ered, hogy értékesíti környezetszennyezési kvótáit. De ez legyen a részvényesek baja, mert más téren az elektromos autó nagyon is vonzó.
HA NEM VAGY TERÜLETI KÉPVISELŐ, JÓ LEHET A VILLANYAUTÓ
Egy modern elektromos autó akkumérettől, hőmérséklettől és sebességtől függően úgy 120–500 kilométert tehet meg két feltöltés között. A villanyautók piacán 2020-ban piacvezető Volkswagen háromféle akku-kapacitással gyártja az ID.3-at, körülbelül 230–330 vagy 300–420, illetve 390–550 kilométer közötti valós hatótávval.
Mivel itthon a legtöbb elektromos modell második vagy harmadik autóként szolgál, akár heti egyszeri töltés is elég lehet. Sima konnektorról lassú a töltés, cserébe 230 voltos csatlakozóból rengeteg van. A töltésnek vannak sokkal gyorsabb módjai is, akár váltóáramról (AC), akár még gyorsabban, egyenáramról (DC) töltenél.
1500-NÁL TÖBB NYILVÁNOS TÖLTŐPONT
Nézz körül, mennyi töltőpont létesült az utóbbi években diszkontáruházak és bevásárlóközpontok parkolójában, közterületeken vagy autópályás benzinkutakon! A hálózat fejlesztésre szorul és bővül is, de már most nagyjából 1500 nyilvános töltőpont várja Magyarországon a villanyautók és a konnektoros hibridek gazdáit.
De elektromos autóval akkor könnyű az élet, ha adott számodra egy működő és sosem foglalt töltőpont. Érdemes otthon fali töltőt létesíteni, ennek költsége kiviteltől függően 300–500 ezer Ft, ha fejleszteni kell az ingatlan áramhálózatát is. A rendszert napelemmel is kombinálhatod, amire elérhető állami támogatás is igénybe vehető, akárcsak – időnként – villanyautó vásárlásához. Egy 7–11 kW teljesítményű otthoni berendezéssel a napi töltés 20 másodpercet vesz el az életedből: 10 mp, amikor hazaérve csatlakoztatod a fali töltőt és újabb 10 mp, amikor indulás előtt visszaakasztod a töltőfejet.
HULLADÉK, ZAJ, FÜST: A KÖRNYEZET HÁLÁS A VILLANYAUTÓÉRT
A villanyautót nemcsak magadnak veszed. A legkézenfekvőbb előnye a légszennyezés visszafogása, mert az elektromos motor helyben nem bocsát ki káros anyagot és az erőművi szennyezést könnyebb kontrollálni, mint temérdek magánautóét. A belső égésű motorokkal szemben a villanyautó akkor sem lesz környezetszennyező, ha használat közben a gyárban beszerelt kipufogógáz-ártalmatlanítási eszközök működésképtelenné válnak. Előny a zajártalom visszafogása is. A gumisurrogás marad, a motorzúgás és a kipufogózaj viszont megszűnik. Jót tesz a környezetnek a szállópor-szennyezés mérséklése, mert a villanyautó lassítás közben áramot termel az elektromos motorral, így a fékje alig dolgozik és kevesebb szálló por jelenik meg a levegőben. Ha nagyon zöld szeretnél lenni, akkor pedig a saját magad által megtermelt áramot töltöd az autódba. Ez az igazi megoldás!
Egy elektromos autó után nem marad annyi veszélyes hulladék, mint a belső égésű motorú kocsik után, legyen az motorolaj, kopott kuplung, vállas féktárcsa, rozsdás kipufogó. A nagyfeszültségű akkumulátorok begyűjtése, hasznosítása és végül ártalmatlanítása megoldott a civilizált országokban. Az elektromos autózás racionális, örömteli és környezetbarát közlekedési mód. Itt az ideje beszállnod?
„Nem tudom, hogy gyógyír-e, de vigasznak vigasz” – felelte az egyik szépíró, akit felkértem, hogy írjon recenziót egy könyvről, amit a pandémiában azért olvasott el, hogy a lelkét gyógyítsa. Volt, aki régi hindu regét elevenített föl, más egy új Káin és Ábel parafrázist, miután öröknek hitt klasszikusokhoz sem talált utat a nehéz helyzetben, és akadt, aki szenvedélyt és messziséget keresett a bezártságban, így Márquezt vette újra kézbe (bár nem a Szerelem a kolera idején című regényét). Könyvajánló kortárs íróktól – karanténban megfáradt olvasóknak.
Több ezer kutató tette fel arra az életét, hogy megértsük az északi sarkvidéket érintő ijesztő változásokat – Horváth Eszter pedig arra, hogy dokumentarista fotósorozataival bemutassa e közösségek kitartó munkáját és mindennapjait. A fotográfus harminckétévesen döntött úgy, hogy feladja megszokott életét, hiszen aki a The New York Timesnak és a National Geographicnak akar dolgozni, nem maradhat a komfortzónájában. Munkái ma már nívós amerikai magazinokban jelennek meg, és tavaly a World Press Photo zsűrije is díjazta két kíváncsi jegesmedvéről készült fotóját. Az elismeréseket örömmel és hálával fogadja, de ugyanúgy, ahogy a világtól elzártan élő kutatókat, őt sem a siker hajtja, hanem az aggodalom és a tenni akarás – a Jeges-tengerért, a sarkvidék ökoszisztémájáért és végső soron mindannyiunkért.
Az első magyar autópálya melletti első étterem 1975-ben nyílt meg, azóta több átalakítás és költözés után ma kávézó, önkiszolgáló és drive kombójaként próbálja túlélni a járványt. A Szakály család harmadik vendéglátós generációja éppolyan szigorúan és strukturáltan viszi a bizniszt, mint ahogy az édesapa, aki először tervezte, majd vezette, aztán meg is vette a helyet.
