1. Kapzsi vagyok, ha nem elég a kockázatmentes 4,95%?
Lassan két éve ez a legfontosabb kérdés, amit minden kisbefektetőnek célszerű feltennie magában. Már 2019. júniusi indulásakor letarolta a piacot a Magyar Állampapír Plusz, a magyar állam olyan verhetetlen feltételeket kapcsolt hozzá. Ha valaki végig megtartja, az öt év futamidő alatt éves 4,95 százalékot hoz, de ha szorulunk, a kamatfizetés időszakában névértéken, költségmenetesen ki is lehet szállni belőle. Ezt az ajándékot egy olyan időszakban kapta a magyar lakosság, amikor a világ a nulla közeli kamatokra rendezkedett be, s noha idén már emelkedésnek indult az állampapír-hozamszint szerte a világon, meg sem közelíti a legvonzóbb magyar lakossági állampapír által kínáltat.
A magyar magánbefektetőnek tehát azt kell eldöntenie, érdemes-e neki bármi mással foglalkoznia, ha kényelmesen, adómentesen és kockázatmentesen kitömi az állam majdnem öt százalékkal. Az elmúlt tíz évben mindenesetre, egészen rövid időtávoktól eltekintve, egy minőségi részvényekből álló portfólió stabilan többet hozott ennél, de az évtized közepétől 2019-ig a magyar lakáspiac hozama is bőven felülmúlta. Ez persze a jövőre nézve semmit se jelent, csak a dilemmát érzékelteti. Nagyon magas tehát kockázatmentesen a 4,95 százalék, de a pénzbőség éveiben mégse nagy művészet túlszárnyalni.
Szintén dilemma, hogy van egy másik kiváló lakossági állampapír is a piacon. Az állam nagyon a MÁP Pluszt tolja, de az árnyékában ott az inflációkövető Prémium Állampapír is. Az egész világon forró téma most az infláció, nálunk is biztosra vehető, hogy idén négy százalék felett lesz. Az inflációkövető állampapír kamata pedig a kamatmegállapítást megelőző év átlagos inflációjától függ, arra fizet prémiumot.
Ezt a prémiumot az elmúlt két évben többször is csökkentették, nehogy túl magas legyen a kifizetendő kamat, jelenleg a hároméves papír 1, az ötéves pedig 1,25 százalékot ad az infláción felül. Ami 4,4, illetve 4,55 százalékot jelent, de az idei folyamatok és jelenlegi várakozások alapján a jövő évi kamat akár az öt százalékot is elérheti. A következő évre csökkenhet, tehát nem egyértelmű, hogy három–öt éves időtávon melyik menő lakossági állampapír hoz majd többet. Kézenfekvő jótanács, hogy célszerű megosztani a pénzt, a legjobb mindkettőből vásárolni.
2. Ennyi volt a járvány, folytatódik a vég nélküli növekedés?
Aki a nagyobb kockázatvállaláson agyal, ezt a kérdést teszi fel először, a további tőzsdei és árupiaci árfolyamnövekedés alapfeltétele ugyanis, hogy a világgazdaságban kedvező folyamatok uralkodjanak. A jelenlegi várakozások alapján úgy tűnik, 2021 a visszapattanás éve lehet, a világ feláll a covid okozta sokkból. Az ellátási láncokban a járvány kitörésekor voltak komoly fennakadások, most a csiphiány okoz nehézségeket, a turizmus nagyon lassan indulhat újra, de a fő számok kedvezőek, és a kilátások is azok.
Tavaly 3,4 százalékkal esett vissza a világgazdaság kibocsátása, és szinte biztosnak tűnik, hogy ennél nagyobb lesz idén a visszapattanás. Az év elején még jellemzően négy–öt százalékos GDP-bővülésről szóltak a várakozások, amik aztán hónapról hónapra javultak annak ellenére, hogy világszinten lassabban halad az oltások beadása a reméltnél. De az érkező adatok rendre jobbak lettek a vártnál. Legfrissebb prognózisában a Nemzetközi Valutaalap már hatszázalékos bővülést vár idénre, az OECD 5,6-tal kalkulál. A szép növekedés csökkenő ütemmel, de kitarthat 2022-ben is, az IMF 4,4, az OECD négy százalékot prognosztizál.
A legnagyobb kockázat természetesen a járvány alakulása. Emlékezetes, ahogy tavaly februárban néhány hét alatt zuhantak le drasztikusan a növekedési várakozások, ma pedig a szép növekedési számok azon a feltételezésen alapulnak, hogy a járvány megfékezéséhez nem lesz szükség újabb szigorú lezárásokra. Az alapvárakozás szerint a tudomány tartja a lépést a vírussal, a különböző mutációkra kellően gyorsan lesz megfelelő oltás.
Április végén azonban egyre aggasztóbbá válik a helyzet Indiában. A lakosságarányos fertőzöttségi számok még nem tűnnek vészesnek, közepes európai szinten állnak, azonban az egészségügy már az összeomlás szélén van, és a meredeken emelkedő szakaszában tart a járványgörbe. Teljesen bizonytalan a veszteség mértéke pontosan abban az országban, amelyiktől az idén arra lehetett számítani, hogy a világgazdaság motorja lesz, az egyik legnagyobb növekedést produkálja a világon.
A recesszió mértéke tavaly 7,4 százalék volt Indiában, viszont idénre tizenkét százalék körüli visszaugrás látszott április közepéig. Ezt tette teljesen bizonytalanná a járvány bedurvulása, az, hogy az ország nagyon el akarta kerülni, de kénytelen lezárásokba menekülni. Teljesen bizonytalan az is, hogy ebből mennyi szűrődik át a fejlett gazdaságokba.
A másik friss bizonytalansági tényező a már említett infláció. Az idei ugrás benne tök természetes, az újraindulással, felpattanással, az elmaradt költések felpörgésével együtt jár, és alacsony bázisról indul. A kérdés az, hogy fennmarad-e tartósabban. A jelenlegi piaci konszenzus szerint nem, az év második felétől mérséklődhet, ha pedig így lesz, a jegybankok nem kényszerülnek arra, hogy leálljanak a piacot éltető pénz szakadatlan pumpálásával. De a bizonytalanság ezzel kapcsolatban tartósan fennmaradhat.
3. Én leszek a lúzer, aki a csúcson vesz?
A részvénypiaci kitettséggel van egy másik probléma is: senki se szeret a csúcson venni, de az, hogy mi a csúcs, csak utólag derül ki. Az elmúlt évtizedben is mindig lehetett aggódni valamiért, mégis maradt a bika trend. Kétségtelen, hogy most már nem csak egy tizenkét éves emelkedő periódus van mögöttünk, de az értékeltségi szintek alapján a szép jövőt is igencsak beárazta a piac.
Ha az év második felétől valóban mérséklődik az infláció, a jegybankok nem kényszerülnek arra, hogy leálljanak a piacot éltető pénz szakadatlan pumpálásával.
Nagyon gyors volt a visszapattanás a járvány Európára terjedésekor kitörő pánik után, a piac pillanatok alatt elkezdte árazni először azt, hogy az irgalmatlan fiskális és monetáris stimulussal sikerül életre kelteni a gazdaságokat. Aztán azt, hogy a gazdaság leállítása nélkül is kezelhető az egészségügyi válság. Aztán ősztől azt, hogy jönnek a hatásos vakcinák, gyorsan visszaszorítható a járvány, viszonylag hamar visszatérhet minden a megszokott kerékvágásba. Idén is szinte minden másnap újabb és újabb történelmi csúcsokra jártak az amerikai indexek.
Ezzel együtt elég sok érv szól amellett, hogy lehet még felfelé a piacban. Az eddig említetteken (historikusan továbbra is alacsony kamatszint, tartós pénzeső) túl az amerikai cégek többségének eredményessége sokkal jobb a vártnál, a munkanélküliség a tavaly tavaszi nagy elbocsátási hullám után nagyon gyorsan visszazuhant, és elképesztően sok pénz parkol pénzpiaci alapokban arra várva, hogy részvénybe vándorolhasson. Minden eddigi esésbe belevettek az intézményi befektetők, ami szintén a további drágulásba vetett hitet erősíti.
A legfontosabb kockázati tényező a járvány elhúzódása mellett szinte mindenki szerint az, ha a jegybankok a pénzpumpát alacsonyabb fokozatra tekerik, ezért kulcsfontosságúak az inflációs adatok és a piac reakciója. Amerikában a további adóemelési tervek sem jönnek jól a piacnak, ha pedig emiatt vagy ettől függetlenül megáll a profitelőrejelzések felfelé módosítása, az is lehűti a kedélyeket. Persze a legfontosabb indikátor a piac reakciója: amikor már nem veszik meg a legkisebb esést is a befektetők, az lesz a komoly figyelmeztető jel.
4. Tech vagy érték, Európa vagy Amerika?
Az elmúlt fél év legérdekesebb fejleménye a tőzsdéken az volt, hogy megszűnt a technológiai és néhány más nagy növekedéssel kecsegtető szektor, illetve részvény brutális felülteljesítése, a befektetők a sokáig elhanyagolt lemaradó, de minőségi szektorok, részvények felé fordultak. Ez a rotáció néhány hétig látványos volt, aztán újra ugrottak a korábbi nagy befektetői kedvencek is. Idén volt olyan időszak, amikor a Dow Jones és az S&P 500 index dupla akkora emelkedést produkált, mint a techtúlsúlyos NASDAQ, de április végére a NASDAQ majdnem behozta a lemaradását.
A szakértők véleménye megoszlik arról, hogy az év további részében melyik csoportnak áll majd inkább a zászló, az biztos, hogy a piacra zúduló kisbefektetők által hajtott nagy kedvencek közül soknál extrém árazásokat is látni. A bankok viszont felkapottak lettek, alacsony értékeltségi szintjük mellett az infláció gyorsulása is jót tesz az eredményességüknek.
Szintén látványos véleménykülönbség van a szakértők között abban, hogy a Wall Street a következő időszakban is felülteljesíthet-e, vagy eljött végre Európa ideje. Az elmúlt években soha nem látott szintre nőtt az értékeltségbeli különbség az amerikai és európai papírok között. Utóbbiak tíz éve még nagyjából húsz százalékkal voltak lemaradva a P/BV (árfolyam/könyvérték) mutatóban, mostanra ez a diszkont 45 százalékra nőtt. Ha pedig a jelenleg élő 2021-es profitvárakozásokkal számolunk, az összeurópai Stoxx 600 diszkontja 21 százalékos az amerikai S&P 500-zal szemben.
Sokan várják ennek a korrekcióját, mások szerint viszont Amerikában egész egyszerűen tartósan jobbak a növekedési kilátások. Az EU-ban kedvezőtlenebbek az üzleti feltételek, a tagországok közötti állandó alkukényszer miatt lassabb a döntéshozatal, ez látszik az oltásbeszerzésen is. Amerikának több hónap előnye van az átoltottság miatt a kilábalásban is, ennek alapján amellett is szólnak érvek, hogy a piac csak ennek a különbségnek a tartós fennmaradását árazza.
5. Az ingatlannal nem lehet hibázni?
Magyar befektető portfóliójából az ingatlan nehezen maradhat ki. Az ingatlanalapok nehéz szabályozói helyzetben is szépen hoztak az elmúlt két évben (lásd interjúnkat Bíró Gergellyel a 90. oldalon), de akik simán lakást vettek befektetési célból hat-hét éve, azok is magasan verték a kockázatmentes hozamot. A tavalyi év kérdése az volt, hogy lesznek-e jó vételek a lakáspiacon. Eleve épp kifulladt az előző éveket jellemző gyors áremelkedés, amikor beütött a covid, eltűntek a külföldi turisták, kiürültek a rövid távra kiadott lakások a pesti belvárosban.
Persze a legfontosabb indikátor a piac reakciója: amikor már nem veszik meg a legkisebb esést is a befektetők, az lesz a komoly figyelmeztető jel.
Az itteni drasztikus keresletcsökkenés a hosszabb távú bérlésben és a belvárostól távolabb is éreztette hatását, az albérletárak 15–20 százalékkal is csökkentek Budapesten. A lakásáraknál azonban nem volt nagy változás. Több volt az alkulehetőség, a kitartók és szerencsések kifoghattak ár alatt is eladókat, de inkább az jellemezte 2020-at, hogy az eladók kitartották áraikat, csökkent a forgalom.
Idén bedurrant a forgalom, könnyebb eladni a lakásokat, de az árak csak a frekventált kategóriákban és helyeken nőttek kicsit. A járvány tartós hatása lehet az igény növekedése a családi házak, vízparti ingatlanok iránt, ami nyilván összefüggésben van azzal, hogy sok munkahelyen tartósabban is megmaradhat a heti néhány napos távmunka, ezt pedig a legjobb nagy terekben, vonzó környezetben elvégezni. A befektetési célú lakásvásárlás azonban lassan talál magára. A korábbinál alacsonyabb bérleti díjakra számítva és a nagy áremelkedés végén rosszabb hozam várható, mint évekkel ezelőtt. A MÁP Plusz bűvös majdnem öt százaléka itt is komoly és tartós elszívóerő.
