Kalandos gyerekkor és egy még kalandosabb huszonéves korszak után pontosan 29,5 évnyi Siemens-érát hagy maga mögött. Kétszer is nehéz időszakban kapott magyarországi feladatot: a 90-es évek elején a posztkommunista tradíciókkal, bő tíz évvel ezelőtt egy óriási nemzetközi vesztegetési botrány utórezgéseivel kellett leszámolnia. Határozott vélemények, diplomatikus tónus és közvetlen gesztusok jellemzik az osztrák–magyar származására büszke Dale Martint, aki kézcsókkal köszön a nőknek, magát és férfitársait mukinak hívja, és bár most leköszönt a magyarországi Siemens éléről, még egyáltalán nem készül nyugdíjba.
Harminc évvel ezelőtt, 1991. december 8-án Dale André Martin nem akart nagy felhajtást. Egy ismerkedős vizitre érkezett Bécsből Budapestre, miután október 16-án hivatalosan beállt a Siemenshez, és megbízták az akkoriban formálódó magyarországi leányvállalat gazdasági vezetésével. Néhány hónap belső tréning után tavasszal készült átköltözni, de mivel december 8-a. Ausztriában ünnepnap, nálunk meg nem, gondolta, átruccan, hogy felmérje kicsit a terepet. Nem kért parkolóhelyet a gyár udvarán, csak leállt a Gizella úti cégközpont előtt, szándékosan közel a bejárathoz, hogy fentről rálásson az autóra, hiszen a kollégák figyelmeztették, hogy Pesten előszeretettel lopják a nyugati kocsikat. Körbevezették, megbeszéléseket kezdett, majd az ablakból végigkövette, amint valaki elhajt a céges autójával, benne némi ruhával és néhány olyan tárggyal, amit ma is tételesen fel tud sorolni.
Ilyen első benyomások és egy eredetileg két évre tervezett budapesti munkakezdés után harminc évvel ugyanabban a Gizella úti Siemens-központban beszélgetünk. Az elnök-vezérigazgatói irodából hamarosan kiköltöző Dale Martin folyékony magyarsággal, minimális akcentussal idézi fel a történteket, és miközben mozdulataink a maszk és egy kancsó zöld tea között járnak, Budapestről Bécsen és Pozsonyon át Amerikáig, de leginkább a Távol-Keletig kalandozunk. És nemcsak azért, mert az elmúlt három évtizede a Siemenshez és annak különböző leányvállalataihoz kötötte Budapest után Tokióig, Pozsonyig, majd újra vissza, hanem mert a ránézésre konzervatív, klasszikus üzleti eleganciát kedvelő cégvezetőben lakik egy világcsavargó is.
Nagymagyar gyökerek és zöld tea Pontos és módfelett választékos magyarjának több oka van. Feleségével és gyerekeivel otthon főleg magyarul, ritkábban angolul vagy németül beszélnek. „A feleségem magyar, de szerencsére együtt tud élni egy labanccal” – kuncog Dale, aki az őt ismerők szerint más környezetben is büszkén hozza fel osztrák–magyar származását.
Már 45 évvel ezelőtt azt vallottam, hogy Japán a jelen, és Kína a jövő.
Különleges éven vannak túl a világ milliárdosai, és nem csak a járvány miatt. Volt itt minden a kriptopiaci újjáéledéstől a tőzsdei részvényralin át a busásan nyereséges tőzsdére lépésekig. Az ultragazdagok száma elképesztő gyorsan gyarapodott, az amerikai Forbes páratlanul sok, 2755 milliárdost talált világszerte. Vagyonuk összesen 86 százalékkal nőtt, nyolcbillió dollárról 13,1 billióra, átlagos vagyonuk 4,7 milliárd dollár. A legtöbben még mindig az Egyesült Államokból vannak, 724-en, de Kína is zárkózik fel: már 698 dollármilliárdost ad a világnak. Az élbolyban kivétel nélkül mindenki gazdagabb lett.
Fordította: Topolay Gábor
1. Jeff Bezos (57) 177 milliárd dollár • USA Az Amazon 2021 végén távozni készülő vezérigazgatója 64 milliárd dollárral gazdagodott tavaly. Zsinórban negyedik éve vezeti a listát, igaz, a részvényárfolyamok miatt januárban rövid időre a második helyre szorult.
2. Elon Musk (49) 151 milliárd dollár • USA Muskot tavaly március óta 126 milliárd dollárral gazdagította a Tesla részvényralija, év elején kis időre át is vette Bezostól az első helyet.
3. Bernard Arnault (72) és családja 150 milliárd dollár • Franciaország Európa leggazdagabb embere jó pár zsíros üzletet nyélbe ütött tavaly, a leghangosabb a Tiffany luxusmárka 16 milliárd dolláros akvizíciója volt LVMH nevű cége által.
4. Bill Gates (65) 124 milliárd dollár • USA A Microsoft társalapítója tavaly hagyta el az igazgatóságot, de gazdagabb, mint valaha – javarészt vállalatának árfolyama miatt.
5. Mark Zuckerberg (36) 97 milliárd dollár • USA A rendszeres kongresszusi vizsgálódás ellenére a Facebook-alapító még az első tízben van, cégének árfolyama történelmi csúcsának közelében jár.
6. Warren Buffett (90) 96 milliárd dollár • USA Azt leszámítva, hogy a Berkshire Hathaway megvette a Dominion Energy földgázvezetékeit tavaly júliusban, az omahai orákulum és cége viszonylag csendes maradt a járvány alatt.
7. Larry Ellison (76) 93 milliárd dollár • USA A Szilícium-völgy egyik legendája a hírek szerint Hawaiin vészelte át a járványt, míg cége, az Oracle főhadiszállása San Franciscóból Texasba vándorolt.
8. Larry Page (48) 91,5 milliárd dollár • USA
9. Sergey Brin (47) 89 milliárd dollár • USA A Google társalapítói még az anyacég, az Alphabet igazgatóságában ülnek, de ettől eltekintve kevéssé aktívak. A Google viszont a kritikák kereszttüzébe került, különösen Ausztráliában, azért, mert a keresőmotor hozzájárult a helyi média sorvadásához.
10. Mukesh Ambani (63) 84,5 milliárd dollár • India Ambani visszavette Ázsia leggazdagabb emberének címét azzal, hogy 2019-hez képest közel 48 milliárd dollárral nőtt a vagyona főleg ipari konglomerátuma, a Reliance Industries magas árfolyama miatt.
11. Amancio Ortega (85) 77 milliárd dollár • Spanyolország Az Inditex ruhaipari birodalom alapítója (legismertebb márkája a Zara-lánc) átvészelte a válságot: a cégcsoport eladásai ugyan 30 százalékkal estek, az árfolyama mégis 34 százalékkal került feljebb.
12. Françoise Bettencourt Meyers (67) és családja 73,6 milliárd dollár • Franciaország A L’Oréal divatipari óriás alapítójának unokája a cég árfolyamugrása miatt még úgy is gazdagodott, hogy a vállalat profitja 2020-ban hat százalékkal csökkent.
13. Csung San-san (Zhong Shanshan) (66) 68,9 milliárd dollár • Kína A kínai üzletember ásványvízcége, a Nongfu Spring tavaly szeptemberben ment tőzsdére, ami Csung vagyonát 34-szeresére növelte. Ezzel ő a leggyorsabban gazdagodó milliárdos a listán, egyben a leggazdagabb kínai.
14. Steve Ballmer (65) 68,7 milliárd dollár • USA A volt Microsoft-vezérigazgató 16 milliárd dollárt keresett a vállalat árfolyamán. Tavaly 54 millió dollárt adományozott a koronavírus-járvánnyal összefüggő tevékenységekre, vakcinakutatásra és gyermekgondozásra.
15. Ma Hua-teng (49) 65,8 milliárd dollár • Kína Az általa alapított Tencent olyan vállalatokban tulajdonos, mint a Tesla vagy a Snap, így sokat kaszált a tőzsdei ralin. A Kuaishou nevű videómegosztó tőzsdére lépése is telitalálat volt, a Tencentnek 18 százaléka van a cégben.
16. Carlos Slim Helú (81) és családja 62,8 milliárd dollár • Mexikó A telekommogul januárban rövid ideig kórházban volt a vírusfertőzés miatt. Latin-amerikai óriáscége, az América Móvil szépen nőtt a járvány alatt, három százalékkal lett több előfizetője, mint 2019-ben volt.
17. Alice Walton (71) 61,8 milliárd dollár • USA
18. Jim Walton (72) 60,2 milliárd dollár • USA
19. Rob Walton (76) 59,5 milliárd dollár • USA Sam Walton, a világ egyik legnagyobb kiskereskedelmi cége, a Walmart alapítójának gyermekei kezében van a családi cég nagyjából fele. Tavaly 69 százalékkal nőttek a lánc eladásai, miután beindították az ingyenes házhoz szállítást.
20. Michael Bloomberg (79) 59 milliárd dollár • USA Saját vagyonából több mint egymilliárd dollárt költött elnökjelölti kampányára, ám végül elbukott. A demokraták kampányát további 150 millió dollárral támogatta.
Megjegyzés: Az amerikai Forbes a részvényvagyonnál a 2021. március 5-i árfolyamokat használta.
A Munch applikációja kidobandó ételeket ment meg, a This is Redy menstruációs bugyija egészségügyi hulladékot állít meg, a SEON fintech megoldása pénzügyi csalásokat akadályoz meg. Alapítóik huszonévesek, sikeresek, hajtanak, de már megtanulták, hogy ne hajtsák túl magukat. Nem azzal foglalkoznak, hogy mit lehet és mit nem, csak látják a problémákat, van egy megoldásuk, és csinálják. Molnár Dórával, Wettstein Alberttel és Jendruszák Bencével a nem létező országhatárokról, egy fenntarthatóbb kapitalizmusról, az egyetem értelméről, ügyekről és pénzről beszélgettünk. De esett szó steakről és vegán kolbászról is.
Lassított tudatos séta, éber meditáció a természetben – az erdőfürdő több holmi erdei kirándulgatásnál. A sinrin-joku műfaja Japánból ered, és ma már Magyarországon is egyre népszerűbb. Nemcsak a stresszt csökkenti, de a kutatások szerint az immunrendszerre is jó hatással van. Csinálos János csoportjaival legtöbbször a Hármashatár-hegyen mártózik meg a zöldben.
