A legbefolyásosabb magyar nők listáján idén debütáló Somogyi Hajnalka huszonévesen lett a Trafó Galéria vezetője, majd első és azóta is egyetlen magyarként elvégezte a világ egyik legelismertebb kurátori képzését New Yorkban. 2015-ben mindenféle állami támogatás nélkül megalapította kollégáival a tudatosan különutas, független kortárs művészeti fesztivált, a budapesti Off-Biennálét, amelynek idén már a harmadik kiadását tartják.
Magyar rendszámú autó gördült be 2016 decemberében a ljubljanai Best Western Hotel Slon bejáratához. A volánnál Somogyi Hajnalka ült, vele a budapesti Off-Biennálé többi szervezője – a babaülésben pedig Hajnalka akkor hét hónapos kisfia, Illés. A csapat az Igor Zabel-díj átadására érkezett a szlovén fővárosba, a díjátadó pedig a patinás Moderna Galerijában volt, persze igencsak reprezentatív keretek között. (Az Igor Zabel-díjat azok kaphatják meg, akik Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában hozzájárulnak a képzőművészet mélyebb nemzetközi megismertetéséhez.) Hajnalka másnap este elegáns fekete ruhában tartott előadást az Off-Biennáléról – pár órával korábban, a gálát megelőző konferencia alatt még a kisfiát tologatta a szemerkélő hóesésben. „Nem volt egyszerű – mondja –, de úgy éreztem, olyan nincs, hogy erről az útról lemaradjak, fontos, hogy együtt legyek a többiekkel.”
A kortárs művészetben az az izgalmas, hogy a története még nincs megírva, komoly tétje van, hogy kurátorként mit emelsz ki.
„Az egész utazás olyan volt, mint egy road movie vagy egy osztálykirándulás” – emlékszik vissza nevetve Erőss Nikolett, aki az Off egyik kurátoraként szintén ott volt Ljubljanában. Útközben gyereket etettek, Illés napirendjéhez igazították a logisztikát. „Az offos munka során egyébként is hozzászoktunk, hogy a gyerektől az autóig mindent magunk oldunk meg, a parkolást is, sőt az autóhoz az alkatrészeket is mi szerezzük be.” Utóbbit Nikolett már csak analógiának említi közös munkájukra. „Ljubljanában éreztük először, hogy komoly nemzetközi perspektíva van a munkánkban, abban a nemzetközi közegben találtuk magunkat, ahová mindig vágytunk.”
Miklós Melindának munkaszinten is feladata, hogy a nyitottságot és az elfogadást hirdesse, ezért a neki címzett, öltözködésével kapcsolatos kéretlen tanácsokat figyelmen kívül hagyja. A Nyitottak vagyunk ügyvezetőjének szettjei eklektikusak, de mindegyik mögött van egy gondolat.
Karrier Miklós Melinda mindig olyan munkákat vállal, amikkel pozitívan tud hatni. „Fontos, hogy azt érezzem, jól és jóra használom a tudásomat és a skilljeimet” – kezdi, majd hozzáteszi, az is számít, hogy mindezt egy inspiráló közösség tagjaként tegye. A Nyitottak vagyunk ügyvezetője már nyolc éve azért dolgozik, hogy a nyitottság minél több ember számára legyen érték. A kezdeményezés 2013-ban indult a Prezi, az Espell és a Google összefogásával, mostanra már több mint 1100 cég és szervezet csatlakozott hozzájuk.
Stílus Stílusa eklektikus, otthonát és öltözködését is egyfajta harmonikus változatosság jellemzi. A minimáltól a glamúrig, a sportostól az elegánsig sok minden van a ruhatárában, de nehezen tudná szavakba önteni, pontosan milyen alapon választ. „Az biztos, hogy nem a trendeket követem. Inkább azt keresem, hogy gondolataimat mi érinti meg. Kell, hogy legyen az adott darabban valami, legyen az egy jó történet, valamilyen forma vagy a színvilág.” A fotózáson viselt ruhája például a színeivel hívta fel magára a figyelmet, amikor egy marrákesi utazáson meglátta egy helyi tervező butikjában.
Otthonában is keverednek a korok és a stílusok
Utazásairól egyébként szívesen tér haza valamilyen különlegességgel, szeret kincseket találni szerte a világban, de a hazai bolhapiacokon is. Választásai ösztönösek, az azokból összeállított szettjei viszont tudatosak. „Az ember önkéntelenül interakcióba kerül azzal, amit felvesz. Amit viselsz, meghatározhatja a hangulatodat és a magadról közvetített üzenetedet is.” Egy alkalommal például, amikor a nemi egyenlőséggel kapcsolatban tartott háttérbeszélgetést nagyvállalatok vezérigazgatóinak, az elegáns leopárdmintás ruháját egy kifejezetten maszkulin, fekete Oxford-cipővel párosította. „Gondoltam, ha már ez a téma, öltözködésemben is egyenlő arányban legyenek férfias és nőies elemek” – meséli nevetve.
Ha már megemlítette a cégvezetőket, rákérdezek, öltözködés terén hogy állunk a nyitottsággal. Képesek-e az emberek férfi és nő vezetőket megjelenéstől függetlenül pusztán tetteik, cselekedeteik, elért eredményeik alapján megítélni. Hamar kiderül, hogy ilyen téren is van még hova fejlődni. „Ha egy férfi vezető kapucnis pulcsiban jelenik meg, és mondjuk felül az asztalra, szakmai hitelességét akkor sem kérdőjelezi meg senki. A nők hasonló lazaságot a legtöbb közegben nem engedhetnek meg maguknak.” Melinda maga is kapott már kéretlen tanácsokat, hogyan is kellene öltözködnie vagy viselnie a frizuráját, de nem fogadta meg őket – inkább önmagának szeretne megfelelni.
Relax Gimnazistakora óta táncol hobbi szinten, tavaly brazil szambát kezdett tanulni Budapesten, brazil tanártól. A Covid sem tudott az útjába állni, most online instrukciók alapján gyakorol heti 8–10 órát, és nagyon élvezi. „Bár itthon táncolok, a világ minden pontjáról becsatlakoznak a diákok az órákra, és amikor a Brazíliában élő tanárok néha élőzenére tanítanak, az olyan élmény, mint egy fesztivál!” – meséli lelkesen.
Ezenkívül rajong a művészetekért és a szép tárgyakért is, szabad idejében szívesen keresgél különlegességeket online is. „A tökéletes teáscsészéket például hónapokig kerestem az Ebayen, végül egy bolhapiacon találtam meg őket.”
Miklós Melinda kedvencei: 1.Legyező: Egy afrikai tárgyakat gyűjtő és értékesítő nigeri kiskereskedőtől vásárolta Luganóban. 2. Gyűrű: Wladis. Amulettként tekint rá. Amikor megvette, kívánt valamit, és bár a kívánság nem publikus, az igen, hogy azóta valóra vált. 3. Rúzstartó tükörrel: Vintage. A barátnőitől kapta ajándékba. 4. Napszemüveg: Vintage. Olasz darab az 50-es évekből. 5. Rúzs: MAC. Imádja az élénk rúzsokat, ezt a színt már harmadszor vásárolta újra. 6. Parfüm: Jovoy: Gardez-Moi. A parfümök rajongója, tizenöt félét is használ, ebben is a különlegességeket keresi.
Harmincöt év mesekutatás, ezer tanítvány és ötvennégy kiadott könyv van mögötte. Kutatónak indult, majd egy tragikus fordulat miatt kezdett terepmunkába, aztán végül az írásba. Az általa megalkotott meseterápiás módszert börtönökben és állami gondozott gyerekek segítésére is használják. A visszavonulás szó fel sem merül benne, amikor lehet, újra világgá megy, hogy mesék után kutasson, és írna még legalább nyolc könyvet. Lehet, hogy egy marokkói vagy üzbegisztáni karavánszerájban futunk vele össze legközelebb. Boldizsár Ildikó meseterapeuta portréja.
Frank Slootman nem szokott vállalkozásokat alapítani, de az üzleti világ történetében még senki sem tudta annyiszor jackpottá alakítani mások ötleteit, mint ő. Több mint 80 milliárd dollár értékű cégével, a Snowflake-kel és minden idők legnagyobb értékű szoftver-IPO-jával újraírta a játékszabályokat.
Dübörög tovább a Forbes Élő a Facebookon, Galambos Márton főszerkesztő minden csütörtök délután egy-egy Forbes-arccal, menedzserrel, üzletemberrel beszélget. Az elmúlt hetekben itt volt velünk a járványt kőművesmunkával végigrobotoló Cserpes István, Balogh Péter angyalbefektető, akiről kiderült, hogy mindig felmegy a pulzusa, ha végignézi a Forbes gazdaglistáját, és Wettstein Albert – a letűnt korok arisztokratáit idéző név egy igazán újító húszéves startuppert takar.
