Van-e nagyobb bók egy karanténműfaj – a kiszállított vacsora – felé, mint hogy a város újranyitása után is megtartanánk?
A többedik tulajdonosi és sokadik konyhai virágzását élő Olimpia először elviteles grillbüfének értelmezte magát újra a tavalyi karanténokban, aztán szerencsére visszatértek az ár-érték-izgalom vonalon bajnok ebédmenüik is. Végül úgy tűnik, januárra elért a megfelelő fázisba a még mindig ki nem nyitás meggyászolása, mert előrendelés mellett az étterem kultikus, fúziós, sokfogásos vacsoramenüjét is lefordították az elviteles univerzum nyelvére. Már legutóbb is írtam, hogy szerintem a karanténhajlékokba nem az viszi el a fényt, ha a híres szakács megmutatja, hogy ő is tud palóclevest dobozolni, mint a Don Pepe; hanem amikor szokatlan, egyedi, régi életünket idéző, védjegyszerű dolgok jönnek házhoz, olyan élmények (lecsupaszítva az ételre), amik végtelen idővel és kedvvel sem sikerülnének otthon.
Például nem készítenénk kis teasütemény formájú kacsamájtorchont töpörtyűmorzsával és vicces uborkasaláta képében feltálalt marinált zöldalmával. A hideg előételből egyből két, az egész estére nézve fontos dolog kiderül: hogy az Olimpiában sikerrel próbáltak szívderítően szépen tálalni az egyébként szomorú standard, vékony elviteles dobozkákba (ha nem fotózunk, én simán kiettem volna dobozból minden másodikat ahelyett, hogy tányérra költöztetjük); és hogy a magukban esetleg talányosabb alkotóelemek összekóstolva nyernek értelmet, mint itt az alma, a töpörtyű meg a dermedt máj.
Egyszerre népies és kortárs – a Berber Budapest kézzel csomózott szőnyegei az Atlasz hegység eldugott falvaiból jönnek Magyarországra. A berber szövőközösségek munkái magyar dizájnerkörökben is egyre népszerűbbek.
Körösényi Bori a vállalkozására szánt összes pénzét otthagyta abban a marokkói hegyi községben, aminek létezését is csak az sejti, aki ismerős a környéken. Remélte, hogy a hárommillió forint értékű berber szőnyegkészlet hiánytalanul eljut majd Magyarországra.
A közgazdász végzettségű Bori második gyermeke születése után új szakmai kihívásokra vágyott. Beiratkozott egy szőnyegszövő kurzusra, és ihletet keresett. A marokkói Azilal régióból származó szőnyegekre már korábban felfigyelt. Tetszett neki, hogy a natúr gyapjú alapon erős színekkel és mintákkal dolgozó szövőközösségek kortárs darabokat készítenek. „Nagy felfedezés volt, hogy az Azilalok mennyire modernek. Az arányérzék tetszett meg: a szőnyeg úgy lesz izgalmas, hogy a végeredmény mégse csiricsáré.”
Az Atlasz hegység szövőközösségei több ezer éves hagyományos technikákkal készítenek modern szöveteket, a termék nem tudatos tervezés, hanem ösztönös szövés eredménye. Ugyan maga a csomózási technika és stílusjegyek már generációk óta öröklődnek, még sincs két egyforma szőnyeg. Borit első körben az inspirációszerzés motiválta, de hamar rájött, hogy a szőnyegek hazai forgalmazásával piaci rést is betölthet. „Itthon nem nagyon láttam főprofilként hasonló kínálatot. Az orientális, mélybarna szőnyegek elérhetők, de én modern vonalat kerestem.”
Ismerősökön keresztük jutott el egy Tarik nevű marokkói fiatalemberhez, aki jelenleg is fő kapcsolattartója, és akin keresztül végül is az a bizonyos első szállítmány is hiánytalanul megérkezett Budapestre, és beindította a boltot. A berber közösségek gyakorlatilag a térképen sincsenek fent, így Tarik óriási segítség volt már a felkeresésükben is. Szerepe a karantén ideje alatt még inkább felértékelődött. Bori és férje, Pásztor Tamás a határzárak miatt csak az első alkalommal utaztak le a gyártás helyszínére, aztán online folytatták a beszerzést és a szállítást. Tarik felmegy a hegyekbe, telefonnal lefotózza például, hogy Fadma, az egyik szövőnő hogyan halad a szőnyeggel, majd a képet neten továbbítja Borinak.
A kiadások javát a szállítási költségek adják, a szőnyeg kalandos úton jut el a végcélig. A hegységből furgonnal egy marrákesi szőnyegkereskedőig viszik, onnan Casablancáig szállítják. Innen hajóval egy európai kikötővárosba kerül, Budapestre végül közúton ér el. A Berber első raktára Bori édesanyjának házában volt, a szőnyegeket azóta az Art Quarter Budapest egyik helyiségében lehet megnézni. A tavaly februártól működő vállalkozás júliusban indult be igazán, jelenleg körülbelül kétszáz szőnyegük van, az új szériát a bevételekből fedezik. Egy szőnyeg ára mérettől függően 100 és 300 ezer forint között mozog.
Tervben van a webshop is, de a közösségi oldalak már így is hozzák a vevőket. A vásárlóknak az is csalogató, hogy otthonukban kipróbálhatják a szőnyeget. A bérbeadások is nőnek, egyre több lakberendező és építészstúdió kölcsönözi ki például fotózásokra az egyedi darabokat. Külföldre már tizenöt darabot adtak el, ami jó alap arra, hogy nemzetközi szinten is erősödjenek.
Dübörög tovább a Forbes Élő a Facebookon, Galambos Márton főszerkesztő minden csütörtök délután egy-egy Forbes-arccal, menedzserrel, üzletemberrel beszélget. Az elmúlt hetekben itt volt velünk a járványt kőművesmunkával végigrobotoló Cserpes István, Balogh Péter angyalbefektető, akiről kiderült, hogy mindig felmegy a pulzusa, ha végignézi a Forbes gazdaglistáját, és Wettstein Albert – a letűnt korok arisztokratáit idéző név egy igazán újító húszéves startuppert takar.
Az Erste platformja helyettünk ért a pénzügyekhez. Képzeld el, hogy egy applikáció személyében egy igazi „pénzügyi asszisztenst” kapsz, aki amellett, hogy személyes tanácsokat ad, financiális tudatosságra is nevel. Az Erste csoport új internet- és mobilbankolási rendszere bepillantást nyújt abba, hogyan fog kinézni a jövő bankolása.
Könnyen ottragadhat az ember két falu között lemerült aksival, ha nem gondolja át az utat. Az e-autók előnye a városban, autópályákon jön ki, vidéken egyelőre sok matekozást igényel, hogy ne jöjjünk zavarba még a töltőpont előtt. A piaci szereplőket semmi nem sürgeti, kevés a jogszabályi kötelezettség, és az utakon sem gurul annyi villanyautó, hogy megérné fejleszteni a hálózatot.
Miklós Melindának munkaszinten is feladata, hogy a nyitottságot és az elfogadást hirdesse, ezért a neki címzett, öltözködésével kapcsolatos kéretlen tanácsokat figyelmen kívül hagyja. A Nyitottak vagyunk ügyvezetőjének szettjei eklektikusak, de mindegyik mögött van egy gondolat.
