Parádés időzítéssel nyitott új üzleteket tavaly a Zing Burger. Március 13-án ülhettek be először a lánc első helyi egységébe a székesfehérváriak, azon az emlékezetes pénteki napon, amikor Orbán Viktor miniszterelnök reggel még lehurrogta a vírus miatt aggódókat, majd este bezáratta az iskolákat. Debrecenben már januárban szerződött a Zing, majd nyáron döntött a nyitás mellett, nem sokkal a második hullám beindulása előtt. Susánszky Ádám társtulajdonos erről ma már nevetve mesél, és azt mondja, nagyon boldog, hogy mindkét üzlet jól teljesít a válságban is. Ez amiatt különösen fontos, mert ezek a cég harmadik és negyedik, franchise-rendszerben megnyílt üzletei, és nagyon nem mindegy, hogy a partnerek milyen eredményt produkálnak.

Susánszky Ádám és Csanda Eszter tulajdonostársak

A Zing a járványhatás tekintetében szerencsés helyre pozicionálta magát. „Jóval alattunk, a lángososnál nincs brandérzet, nem kapcsolódik a fogyasztó a márkához, egy szinttel felettünk pedig az élményt adod el drágán, amit én például nagyra becsülök, de nem működik házhoz szállítással” – mondja Ádám. Ami a mostani leállásban is megy, az a hagyományosan házhoz szállítós műfajok mellett a jó minőségű, megfizethető hagyományos konyha. A hamburger-sültkrumpli kombó nem bírja olyan jól a kiszállítást, mint a tyúkhúsleves, de az derült ki, hogy fél órával a sütés után is szívesen eszik az emberek, ha az ajtóban teszi le a futár – és ha megszokták az ízt, ragaszkodnak a márkához.

A másik oldalról nézve viszont komoly üzleti dilemma is a házhoz szállítás, a Zingnél is azt látták tavasszal, hogy minél többet adnak el, annál jobban nő a veszteség. A kiszállítás kis túlzással a Wolt és a Netpincér duopóliuma lett, ők pedig vastag cerkával vetik papírra elvárt jutalékszintjüket. A Zingnél mégsem volt kérdés, hogy szerződjenek-e, az volt a legfontosabb, hogy ne kelljen szélnek ereszteni az embereket. A legnagyobb költségelemet, az üzletek bérleti díját is próbálták újratárgyalni, több-kevesebb sikerrel.

A téli álmukat alvó food truckokat is azonnal előrántották, és úgy helyezték el őket a városban, hogy minél nagyobb területet lefedjenek a házhoz szállításhoz. A meglepő sikert az a kocsi hozta, amit a cég angyalföldi gyártóüzemének bejáratához gurítottak. Nem kellett érte bérleti díjat fizetni, és a kiszállítás mellett egész nagy forgalmat vonzott a közeli irodaházakból is. Problémát okozott ugyanakkor, hogy a munkatársak nem értették, miért csökkentik a bérüket, ha pörög a forgalom. El kellett magyarázni részletesen, hogy mennyire más lett a matek, hogy a bértámogatás és szocho elengedése mellett is csak a veszteségminimalizálást lehetett megcélozni.

A nagy márciusi leállásban pár hétig nagy küzdés volt a beragadó készletekkel, a kevesebb munkanap miatt az alapanyaggyártásban is át kellett alakítani a fizetési rendszert, közben a raktárlogisztikából a sofőröket ezerrel kezdték elszipkázni a felpörgő e-kereskedők. Az úgynevezett same store salesben (az előző évben is nyitva tartó üzletek forgalmának változása) a Zing áprilisban 35 százalékra esett vissza, a legnagyobb vesztesek természetesen az általában sok külföldit kiszolgáló budapesti belvárosi egységek lettek. Egyet közülük be is zártak a Liszt Ferenc téren, kiszállítani ugyanis lehetett a szomszédos éttermekből azonos területre, betérő vendég meg alig volt. Májusra jócskán csökkent a visszaesés, miután elült az emberekben a páni félelem a vírustól.
Aztán a nyáron javult a helyzet. A nyereségességi vonalat többször is keresztezte a Zing. A márciusi durva alámerülés után május végén kapaszkodott a pozitív oldalra, majd a szeptemberi határzár után újra alá. Tulajdonosa szerint óriási segítség volt viszont a cégnek a kiszállítás áfájának novemberi csökkentése, ami nyolc százalékot hagyott az érintett szolgáltatók zsebében. A Zinget ez vissza tudta tolni a nullás vonalra, de Susánszky Ádám szerint sokaknak, akik belevágtak a kiszállításba, egyenesen életmentő volt a szektorban.

Annyi biztos, hogy a budapesti terjeszkedésnek vége a Zingnél, már csak a korábban leszerződött új üzletet nyitják meg ősszel az Etele Plázában. Vidéken, ha az előzetes matek pozitív eredményt ad, jöhetnek új üzletek, például Győrben. A külföldi tervekkel kapcsolatban Ausztria helyett inkább Szlovákiát és Romániát látják most vonzónak, de semmiképp se gyorsan. Amikor a nemzetközi terjeszkedéshez tőkebefektető szállt volna be, kiderült, hogy a magyar céget is kéri mögé. Ez viszont így Ádám szerint a tőkebefektető hozamelvárása alapján egy baromi drága hitellel lett volna egyenértékű.

Anya levágta
A negyven Biohair hajvágószalon közül csak kettő saját üzemeltetésű, az összes többit a franchise-partnerek üzemeltetik. A Zinggel párhuzam, hogy a fodrászatok forgalma márciusban hasonló mértékben zuhant vissza, a Biohair-szalonok azonban áprilisban teljesen bezártak. Az üzletek bérleti díjainak újratárgyalása náluk is az első feladatok közé került, ahogy a raktárban rekedt több hónapra berendelt saját márkás fodrászati kozmetikumok kezelése is. Ráadásul egy új hajápolási termékcsalád bevezetésére is készültek, a gyártás már folyamatban volt, de piacra vinni már nem lehetett. Mindezek mellett ugyanakkor Perger Gabriella társtulajdonos szerint a legfontosabb feladat a munkaerő megtartása volt.

Binder Géza mesterfodrász és Perger Gabriella, a másik tulajdonos

Mint ahogy a korábbi években is azon állt vagy bukott a cég sikere, a növekedés sebessége, hogy sikerül-e magukhoz csábítani a szakképzett munkaerőt, a legjobb fodrászokat. A Biohair tíz év alatt szépen átalakította a frissen végzett fodrászok életpályamodelljét. A régi világban a kezdők elmentek egy szaki keze alá dolgozni, aztán béreltek egy széket, építgették évekig az ügyfélkörüket, a legügyesebbek aztán már saját szalont üzemeltettek. Ezzel szemben a Biohairnél alkalmazott fodrászoknak karriermodellt alakítottak ki, és a karrierszinteknek megfelelő különböző nehézségű technikákat oktatásokon sajátíthatják el, a felfelé haladással pedig növekszik a fizetésük. A másik Biohair-tulajdonos, Binder Géza mesterfodrász vezeti a képzéseket az akadémián, és ő választja ki a céghez a jelentkezőket is.

Mert a járvány által okozott legfontosabb változás, hogy az előző évek súlyos munkaerőhiánya után most várólista van a Biohairnél, amire jelentkezés, elbeszélgetés és próbavágás után lehet felkerülni. A kínálatnövekedésben nagy szerepe van, hogy sok fodrász tért haza külföldről, mert a nyugati lakhatási költségeket sok helyen nem tudják kitermelni, amikor kéthetente nyitják és zárják az országot, a fodrászatokat is. Ez tehát pozitív fejlemény a Biohair szemszögéből nézve, és középtávon is hat. Szemben a forgalom bezuhanásával, amit egyszerinek vizionálnak a tulajdonosok.

Sokan azt gondolják, hogy a Biohair a járványra reagálva vezette be online sorba állás rendszerét, amivel elkerülhető a várakozás a szalonban. De ez már korábbi fejlesztés, a Linistry rendszere közel három éve működik. Az viszont igaz, sőt Gabriella szerint hozott is új vendégeket, hogy a járvány kitörése felértékelte a biztonságot, a távolságtartást.

Tavaly nyáron mindenesetre 15 százalékra jött vissza az elmaradás az előző évhez képest, őszre viszont újra 30 százalékra hízott a mínusz. A külföldiek már a határzár miatt nem jöhettek, a nyugdíjasok bezárkóztak, a rendezvények elmaradtak, a diákoknak anya levágta, home office-ból meg nem csak a hamburgerező és a cukrászda, de a fodrász sem esik útba. A január, amikor nem látszik ki a séró a sapka alól, mindig gyengébb, de tavasszal Perger Gabriella már fellendülést vár. Aztán pedig a harmadik hullám legyőzésének függvényében egyre gyorsabb visszarendeződésre, sőt ugrásszerű növekedésre számít. Binder Gézát idézve: „A vendégekkel teli puskaporos hordó nyitás után fel fog robbanni.”

Őt fogják megtalálni
Fokozatos újranyitásra számít Tatár György. A rendezvényszervezés a válság egyik legnagyobb vesztese, lényegében egy éve leállt, és alig mutat életjelet, de a szallodak.hu és egyre több rendezvényhelyszín-kereső szájt tulajdonosának határozott elképzelése van arról, hogy mi történik majd, amint a vakcina országosan hatni kezd. „Ötcsillagos szállodák is leereszkedtek hozzánk, mert idénre is kiesett a nemzetközi forgalmuk nagy része már őszre is, hiszen nem lesz idő a nagy eseményeket megszervezni. A belföldi piac viszont hamar feléled, ezt felismerték ők is, kérik, hogy vigyünk hozzájuk is rendezvényt.”

Tatár György fokozatos újranyitásra számít

Mára egy 2400 cégből álló ügyfélkörön ülünk egy nem létező piacon.

Tatár György azt várja, hogy szabadtéri rendezvényekkel, csapatépítőkkel indul be a piac már nyáron, mert sokan látják, hogy kezdenek szétesni a csapatok a nagy home office-ban. Felmérte, hogy őszre már a cégek 79 százaléka tervez rendezvényt. Azzal számol, hogy a szervezést a rendezvényhelyszínek, illetve a vállalatok alkalmazottai helyett egyre inkább a rendezvényszervező cégek veszik át.

A megrendelő cégek ugyanis az elsők között váltak meg rendezvényes munkatársaiktól. Az újrainduláskor pedig nem profikkal kezdenek újra eseményszervezésbe, és Tatár György azt mondja, akár helyszínt, akár szervezőt keresnek, őt fogják megtalálni. Mert amellett, hogy a piacra került jó szakemberek közül is fel fogja venni a legjobbakat, a legtöbb rendezvénykereső oldal hozzá vezet. A cegeshelyszínek.hu már rég, ezzel jött fel, majd következik a rendezvényhelyszinek.hu és a rendezveny.com, végül már a válság idején a konferenciahotelek.hu, amit a Szállás.hu-tól vett meg. Korábban is puhatolózott, de az árelképzelések messze voltak egymástól. Aztán a leállásban mindenki a core bizniszére kezdett koncentrálni, és a B2C-re fókuszáló Szállásnál eladó lett a céges rendezvényszervezés is.

A vásárlásokhoz persze az kellett, hogy Tatár Györgynek volt tartaléka, és a leállás idejére emberei nagyobb részét elküldte. Tíz évvel korábbira vágta vissza a létszámot, és úgy számolta: ezzel 58 százalékkal vitte le a költségeket. „Mára egy 2400 cégből álló ügyfélkörön ülünk egy nem létező piacon” – mondja, de biztos benne, hogy közel az újraindulás. Erre készülve egy nagy IT-fejlesztésbe is belevágott, amiről csak annyit árul el, hogy a megrendelői oldalt soha nem látott színvonalú megoldással látja majd el. Ehhez már csak annyit fűz: „felrázzuk a piacot”.