A boka utoléri a csípőt

Furcsán érezheti magát a kívülálló, amikor nagyon specifikus tudományterületek képviselői éppen mellette beszélik meg szakmájuk részletkérdéseit. Pontosan ez a kívülállóság húzza mosolyra a számat, amikor Varga Péter Pálnak – a Budai Egészségközpont (BEK) leköszönő főigazgatójának – az éppen többórás műtétről érkező Kynsburg Ákos elkezd röntgenképeket mutogatni. A telefonján megjelenő fotókon számomra csontok és fémhuzalok halmaza látszik, sőt azt is elhinném, ha azt mondanák, szögesdrótba lépett páciensekről készült felvételeket látok. Mint kiderül, távolról sem erről van szó. „Én csak ámulok és bámulok!” – jegyzi meg Varga viccelődve a sokadik sebészeti remekművet látva. Orvosi bravúrokért a BEK-nek nem kell a szomszédba mennie.

Sheffield, Budapest
„Ez az első a sorban, itt valamennyi az én találmányom” – nyitja ki büszkén az íróasztala mögötti üveges szekrényajtót Varga Péter Pál. Az elegáns helyiség szekrényéből sorra kerülnek elő a kerámiából és titánból készült csigolyatávtartók, amiket az elkopott gerinccsigolyák helyére illesztenek be. Az elsőt ezek közül Varga még 1987-ben szabadalmaztatta, a 2008-as darab már 3D nyomtatással készült Hollandiában.

[caption id="attachment_365774" align="alignnone" width="640"] Kynsburg Ákos külföldön is úttörőnek számító technológiával dolgozik itthon.[/caption]

„Nincs két egyforma ember, nincs két egyforma sérült és beteg csont sem, ezért a mozgásszervi problémák kezelésében van a legnagyobb hozzáadott értéke az egyedi gyártásnak. Szoftverek segítségével tökéletesen illeszkedő implantátumokat lehet tervezni. Nem a sérült testrészeket kell tovább fúrni-faragni, hanem a sérüléshez illeszkedő eszközt lehet beültetni” – magyarázza a 3D nyomtatók és szkennerek forgalmazásával foglalkozó Freedee Printing Solutions műszaki vezetője, Szabó Péter.

A 3D nyomtatás nem utolsósorban személyre szabhatósága miatt számít forradalminak. Még a műtét előtt számítógépen modellezik, hogyan alakulna adott páciensben a protézis helyzete, illetve melyik komponensből milyen méretet kell beültetni. Ennek köszönhetően ez a bokaprotézis – más, illetve korábbi modellekkel ellentétben – technikailag egyszerűbben és garantáltan a terhelési tengelynek megfelelően építhető be.

A BEK is igyekszik innovatív maradni a területen, Vargáék ezért hozták létre 2019-ben tervezőlaboratóriumukat. Az Éltes Péter vezette In Silicóban különböző implantátumokat modelleznek számítógépeikkel, ezeket aztán kinyomtatják és felhasználják. „Ez tényleg nagy szám, a számítógépes orvosi tervezésben a világ legjobbjának számító Sheffieldi Egyetemnek vagyunk fióklaborja. Ha meglátná a labort, egyből elfelejtené, amiről velem meg a Kynsburggal beszél” – mondja büszkén Varga, hozzátéve, hogy nem fehér köpenyben, pipettával ügyködő tudósokba futnék bele a laborban, hanem számítógépekbe, és a monitorokon találkozhatnék a Sheffieldben is megsüvegelt munkákkal.

„A tengerentúlon az FDA – mindenféle tudományos alap nélkül – eldöntötte, hogy csak egyetlen síkban mozgó boka­protézisek beültetését engedélyezi, a bokának ehhez kell alkalmazkodnia. Az általunk használt megoldásban azonban a protézis egy fő mozgási sík mellett a boka más természetes mozgásait is engedi” – magyarázza Kynsburg a kezében tartott átlátszó műboka segítségével.

A lábfejet lehajtva megmutatja, hogyan kerül be az elkopott bokákba a terhelési iránynak megfelelő helyre a két aranyszínű lemez, és közéjük egy fehér műanyag betét. Ebben kulcsszerepe van egy, a beteg bokájára egyénileg készített, 3D nyomtatott sípcsonti célzósablonnak – csak ezt nyomtatják –, illetve egy másik műszernek, ami az ugrócsonti komponensnek a pontos illesztését teszi lehetővé. Utóbbi kifejlesztését egy magyar mérnökkel maga Kynsburg végezte. „Büszkék lehetünk rá – mondja –, mert teljesen magyar fejlesztés.”

A bokának nagyobb szabadságot adó protézis ugyanakkor osztrák találmány, Németországban gyártják, a 3D célzótechnológiát, amivel a protézis beillesztése lehetséges, szlovénok találták ki.

Jöjjenek a turisták
Kynsburg legtöbb idejét Ausztriában tölti, azért jár haza vendégsebésznek a BEK-be, mert az intézmény nyitott az orvosi innovációkra, itt már régóta alkalmazzák gerincsebészeti beavatkozásoknál a 3D technológiát. Az osztrák Ernst Orthnerrel – akit mentorának tekint – 2011-ben ismerkedett meg. Orthner 2017-ben hívta meg abba a fejlesztői csapatába, amivel a protézisbeültetéshez addig használt műszereknél egyszerűbbet akartak fejleszteni. Ebben játszott kulcsszerepet a szlovén Jurij Štalc a személyre szabott 3D nyomtatott sípcsonti célzósablon kidolgozásával.



Amikor Kynsburg meghallotta, barátja mit talált ki, „öt percig harapta az öklét”, mivel feleslegessé vált a hagyományos sípcsonti célzóeszköz magyarországi továbbfejlesztése. A Štalc által kidolgozott 3D nyomtatós sípcsonti célzás viszont tökéletesen illeszkedett a Kynsburgék által kifejlesztett ugrócsonti célzáshoz. Ezek által a bokaprotézis mindkét komponensét a terhelésnek megfelelő helyzetben tudják beültetni. „Maga Ernst Orthner, a protézis atyja mondja – így Kynsburg –, hogy ennél precízebben ezt nem lehet megoldani.”

A protézisek készítését Szabó „az orvosi 3D nyomtatás csúcsának” nevezi, a BEK-ben is látott célzókkal szerinte jelentősen lerövidülnek a műtétek, és tapasztalatai szerint egyre több helyen használják a technológiát az egészségügyben.

A technika flottul működik, de – ahogy minden protézis esetében – egy idő után itt is gyakran van szükség újabb műtétre. Ennek az az oka, hogy a bokaprotézisek fejlesztése jelentős lemaradásban van más protézisekéhez képest. „A bokaprotézisek eddig ott tartottak, ahol a térdprotézisek nagyjából húsz, a csípőprotézisek meg harminc éve” – mondja Kynsburg.

Szerinte több dolog hátráltatja az előrelépést. Egyrészt az, hogy a bokák sokkal ritkábban kopnak, ha mégis, akkor gyakran rossz helyzetben – a bokaízületi kopások jelentős többsége ugyanis baleset vagy sportsérülés miatt következik be. A másik ok, hogy a bokában a felső ugróízület kopását az ízület merevítésével is lehet kezelni. Ennek ára a boka alsó ugróízületének a túlterhelése, majd kopása, végül a boka teljes elmerevedése. Ebből a szempontból biztosít jobb életminőséget a nyomtatott boka­protézis. A protézisbeültetés eddigi bonyolultsága miatt viszont sok orvos a merevítést ajánlja a bokaprotézis helyett. Nem is csoda, hogy például Nagy-Britanniában 2018-ban 109-szer kevesebb protézist ültettek be bokába, mint térdbe.