Nem újdonság, hogy a világ változik és a változás sebessége egyre nagyobb. Ahhoz, hogy segíthessünk ügyfeleinknek az ebből adódó kihívásoknak is megfelelni, nem elég tudni a megoldást, a megoldás elérését szolgáló folyamatokhoz és technológiai eszközökhöz, újításokhoz is utat kell mutatnunk. Röviden tehát ez a Smart Digital Finance koncepció lényege, amely szerves fejlődés eredménye. Büszke vagyok rá, hogy létrejöttének minden egyes lépésénél ott voltam. Miután számviteli tanácsadó csapatommal felismertük, hogy a jövő a pénzügyekben is a digitális megoldásoké, elkezdtünk saját használatra kísérletezni ezekkel az újszerű megoldásokkal. A jó eredményeket látva indultunk el aztán abba az irányba, hogy ezeket a szolgáltatásokat az ügyfeleknek is kínáljuk. Ma már több digitális szolgáltatási csomagunk is van, amelyeken egyenként 10–12 fős csapat dolgozik. Ahol a KPMG pénzügyi szakértelmét, a folyamatmenedzsmentet, valamint a digitális transzformációt, tehát a Smart Digital Finance három pillérét valóban egységként kezeljük, ott egészen kiváló eredményeket tudunk és tudtunk elérni.
Ezen eredmények eléréséhez azonban támaszkodnunk kell arra az óriási, sok területet felölelő szakértelemre, ami a KPMG-nél hazai és nemzetközi szinten is összegyűlt. Ez azt jelenti, hogy adott esetben együtt kell dolgoznia például a könyvelőnek és a világot nullák és egyesek soraként
értelmező IT-snak természetesen, annak érdekében, hogy gyakorlatban is működő megoldást találjanak.
Egyszerű problémára talált egyszerű megoldást a magyar Sineko, mégis óriási pénz lehet a szoftverükben. A radiológiai regiszterépítő alkalmazást az Egyesült Államokban már használják, Zürichben épp vizsgálják, pedig még fejlesztés alatt áll. A cél, hogy egy határokon átívelő teleradiológiai szolgáltatás épülhessen köré, és a végén még az is lehet, hogy az egyszeri páciens is megérti, mi áll a leletében.
Túlságosan szeretjük a termékünket, ez tipikus alapítói hiba – magyarázza Németh Bence az egyik okát, miért utasították el több pénzügyi befektető beszállását a Sinekóba. Több megkeresést is kaptak már, volt, aki 300 milliót tolt volna a medtech startupba, de nem voltak megfelelő kapcsolatai, nem volt meg a kémia a csapattal, sőt a Sineko gárdája sem tudta még, mire lehet elkölteni ennyi pénzt.
Kevés magvető fázisban lévő startup utasít el ekkora finanszírozási ajánlatot, pláne egy olyan nehéz, politikával átitatott ágazatban, mint a medtech. De Bencéék határozott elképzelésekkel bírnak, jól mentorálták őket, és inkább dolgoznak ingyen, minthogy nem megfelelő tulajdonos kerüljön a cégbe.
Orvosnyelvről magyarra Németh Bence, Breitenbach Dávid és Sipos Tamás mind Vas megyéből származnak, Tamás és Bence padtársak voltak a gimnáziumban. Tamás volt az infós, Bence a matekos, már a suli alatt is több projektet terveztek együtt, de akkor még semmi sem jött össze. Bence párhuzamosan végezte az orvosit és a mérnökinformatikai képzést, ekkor jött az ötlet a két terület összekapcsolására.
A probléma, amire a Sineko megoldást kínál, egyszerű és mindenkinek átlátható. Bemegy a páciens a kórházba, készül róla egy radiológiai felvétel. A szakorvos a felvételt kielemzi, és általában diktafonra mondja megállapításait, amit aztán papíron is feldolgoznak.
Ezzel viszont van egy hatalmas probléma: a diktálásból sosem lesz strukturált adatbázis. Folyó szöveges, latin szavakkal megspékelt massza lesz csak belőle, amiből nem lehet kezelhető, feldolgozható adatbázisokat építeni, elvesznek benne az információk. „Az orvosnak a beteg a fontos, a cégeknek viszont az adat. Az adat lassan fontosabb, mint maga a beteg” – magyarázza Bence. Adatbázis csak úgy lehet ebből a masszából, ha a szöveggel valaki leül, és kézzel beviszi az adatokat egy adatbázisba. Ez viszont dupla munka, sok időbe telik, tehát a legkevésbé sem hatékony megoldás.
Képzeld el: az Egyesült Államokban készülnek leletek, amiket mondjuk Lengyelországban élő, alacsonyabb bérköltségen dolgozó szakorvosok elemeznek a szoftverrel, majd visszaküldik Amerikába, és az ottani orvos aláírja.
„Végig ebben gondolkodtunk – mondják. – Hogyan lehet egyből strukturált adatbázist építeni a leletezésből?” A megoldás viszonylag egyszerű: a Sinekótól egy felhasználóbarát, könnyen kezelhető és értelmezhető digitális kérdőívszerűséget kapnak a szakorvosok, pontjain végighaladva bevihetik adott beteg adatait. Így szinte azonnal egy adatbázist kapnak, orvosi regisztert, olyat, amit aztán könnyen lehet kezelni, feldolgozni, végül elemezni és értelmezni. Annyira egyszerű a megoldás, hogy már több hasonló is van a piacon, de az egyes platformok kezelhetőségében komoly különbségek vannak. A platformot látva tényleg pofonegyszerűnek tűnik az egész. Ha érteném a szakszavakat és azt, hogy mit látunk a radiológiai felvételen, én is ki tudnám tölteni. A szoftver három nyelven, angolul, németül és magyarul működik, a diktálást is megérti, a Sineko leprogramozta hozzá a nyelvtant is.
„Most még csak regisztert tudunk építeni, ezt szeretnénk teleradiológiává fejleszteni. Képzeld el: az Egyesült Államokban készülnek leletek, amiket mondjuk Lengyelországban élő, alacsonyabb bérköltségen dolgozó szakorvosok elemeznek a szoftverrel, majd visszaküldik Amerikába, és az ottani orvos aláírja. Így csak egy amerikai orvost és tíz lengyelt fizetsz, ami sokkal olcsóbb megoldás.”
Sőt, egy, a pácienseknek is nagyon fontos feature is be fog kerülni az applikációba. Sokunk átélte már, hogy kézhez kapta a leletét, beutalóját, és egy szót sem értett belőle. Akik nem ismerik az orvosi szakkifejezéseket, halvány fogalmuk sincs, mi van a papírjukra írva. Sok orvos persze eleve úgy gondolja, a lelet nem a betegnek készül, jobb, ha nem is tudja, mi van odaírva, még a végén elkezd olvasgatni, guglizni, és valami hülyeséget csinál. Ebben kétségkívül van ráció, a legtöbb betegnek mégis idegölő, ha a feje fölött beszélnek és döntenek róla. A Sineko ezért már fejleszti a szoftvernek azt a részét, ami nemcsak nyelvek közt fordít, hanem képes hétköznapi nyelvre fordítani a szakkifejezéseket, hogy a páciens is értse őket.
Költeni végre az üzletre A befektetők kiválasztása kapcsán a fiúk sokat beszélnek arról, milyen nehéz piacra lépni a medtech szcénában. „Nagyon zárt a piac, sok a tőkeerős bálna, és rengeteg a politika. Nemcsak a kórházak közt, de még a kórházi osztályok között is politikai alapon dőlhet el, milyen megoldást választanak.” Több szakorvos pedig egyszerűen nem akar új módszerrel dolgozni, nem akar valami újat megtanulni.
A radiológiai segédszoftver jelenleg a pilot fázisnál tart. Beépíthető modulként eladták egy amerikai cégnek, az havi 12 500 dollárt és royaltyt fizet érte úgy, hogy szoftverének részeként használja. Ezenfelül a zürichi klinikán – ahol Bence maga is radiológus – épp vizsgálják az alkalmazhatóságát. Ha a klinika zöld jelzést ad, a szoftvert azonnal hadrendbe tudják állítani.
A startup bevételi oldala egyelőre ennyi: az amerikai partnertől kapott havi díj, illetve az EIT Health, egy uniós szakmai szervezet két akcelerátor programján, az Innostarson és a Headstarton elnyert húsz- és ötvenezer eurós támogatás. „Eddig ezt a pénzt költöttük el okosan, takarékoskodva, mi is ingyen dolgoztunk, forrást is tettünk a cégbe.”
Mivel az alapítók programozók és orvosok, kellett valaki, aki – ahogy mondják – bizniszfej. Ő Breitenbach Dávid, innovációmenendzsmenttel és vállalkozásfejlesztéssel foglalkozott, most ő felel a startup üzleti oldaláért. „Jelenleg erős programozócsapat vagyunk, ami kiegészült Dávid tudásával. Most kezdünk arra költeni, hogy üzleteket tudjunk kötni.”
A startup komoly mentorálását kapott, Békási Tamás, az EIT Health RIS (Regional Innovation Scheme) régiós startup-akcelerációs portfóliójáért felelős projektmenedzsere egy évig foglalkozott a Sinekóval, főleg üzleti és befektetési stratégiákra, marketingre oktatta őket. „Európa-szerte óriási a kapcsolatrendszerünk, nagyon sok partnerünk van, akikkel össze tudjuk kötni a startupokat – mondja Békási. – De nem tárgyalunk helyettük. Életképes startupokat akarunk támogatni, akik ki tudják járni maguknak az üzletet.”
A Sineko is épp itt tart: várják, hogy jöjjön egy szakmai befektető ajánlatot tenni. Mint mondják, nem is kell feltétlenül pénz, ha valaki konkrét üzletet, ügyfelet hoz, azért cserébe is adnának üzletrészt.
A kötés és a horgolás nem, vagy legalábbis nem csak nagyiműfaj – Gombos Anett hét éve működő Fonaldája jó bizonyíték erre. Aki betér a boltba, a színkavalkádnak és az értő kiszolgálásnak köszönhetően tíz perc után kisimul.
Nespresso-gép a szobákban, törölköző és illatszer-bekészítés az ágyakon, már-már szállodai összbenyomás, de nem luxus, inkább a négycsillagos szint, ahol járóbeteg-szakrendelések mellett ma már klasszikus kórházi ellátást is nyújtanak. Évek óta erős terjeszkedésben van a Doktor24, az új multiklinika hárommilliárd forintos beruházásból épült. Exkluzív képriport.
Mi kell minden vállalkozáshoz a háromfős pékségtől elkezdve a könyvelőirodán és a reklámügynökségen át az autógyárig vagy egy vasúttársaságig? Energia. Az MVM Next ezt kínálja nemcsak a lakossági, de a B2B-szegmensnek is, legyen szó akár elektromos áramról, akár földgázról. A vállalat nem csupán szinte felfoghatatlan mennyiségű energiával, de kiváló ügyfél-elégedettségi mutatókkal is büszkélkedhet.
A civilek is tudnak a cégeknek értéket és felhasználható tudást adó szolgáltatásokat nyújtani, és ha utóbbiak ezeket piaci áron megvásárolják, az alapítványoknak nem csak a random adományoktól és pántlikázott pályázatoktól kell függeniük. Ezért munkálkodik Kiss Gyöngyvér és nonprofit szervezete, a Civil Impact.