Palmtop, organizer, PDA – az okostelefon megjelenéséig érdekes hardverekkel van tele az út. Ráadásul az igazi érdekességet nem is a hardverek rejtik, hanem a használati mód apró trükkjei, amiket fel kellett találni a gépekhez.
1991-ben mindenki – vagyis mindenki, aki megnézte a moziban a Terminator 2-t – láthatta, amint a fiatal John Connor egy furcsa géppel feltör egy bankautomatát. A bankokat amúgy sem kímélik a vásznon, mindenki fel tud sorolni fejből legalább tíz filmet, amiben bankot rabolnak, vagy legalább meglovasítanak egy nagyobb széfet. A Terminator 2 azért érdekes, mert a kellékesek által összegányolt elektronika helyett Connor egy Atari Portfoliót használ. Ez volt a világ első palmtopja, azaz ahogy akkoriban hívták, zseb- vagy tenyérszámítógépe.
A számítógép lehet notesz is.
A Portfolio elsőségét persze lehet vitatni, mert a Psion Organiser nevű eszköze már 1984 óta a piacon volt. Ez ugyan nem a minden más PC-n futó DOS operációs rendszert használta, szoftvert azonban ugyanúgy lehetett rá venni és telepíteni, mint egy PC-re. Azaz a tudása és az általa kínált lehetőségek messze túlmutattak azokon a menedzserkalkulátornak nevezett jószágokon, amik később elárasztották a magyar piacot, és amik lényegében digitális jegyzetfüzetek voltak.
A mából nézve a palmtop, az organizer, a PDA (Personal Digital Assistant) és a többi tenyérszámítógép szétszálazása lehetetlennek és feleslegesnek is tűnik. Ezek együtt az elődei annak, ami okostelefonként ott van majdnem mindenkinek a zsebében. Ezt az örökséget viszont érdemes végigvenni, mert a mai napig kívánatosnak tűnő – sokszor másolt – hardverekkel van tele az út. Ráadásul az igazi érdekességet nem is a hardverek rejtik, hanem azok az interakciós sémák, magyarul a használati mód apró trükkjei, amiket fel kellett találni a gépekhez.
Papíron sokadik felállását éli, a gyakorlatban mégis állandóságában erős az északi ízvilágot natúrborokkal párosító belvárosi Esca.
Ledobhatnám egyből a jelzőt, hogy nordic, de ennél láttatóbb erejű lesz az a kép, hogy Fehér Gábor séf az, aki a Gourmet Fesztiválokon a sok műanyag tányérra tálalt pöttyözős varázslat közepette rendszerint inkább szép darab húsokat szokott sütögetni egy Big Green Egg grill mellett állva, ami szerintem messzemenőkig helyes alapállás. Stúdióétterme, a tizenhat fős Esca hat éve (mínusz covid) üzemel a Dohány utcában, de így is megélt már több koncepciócserét, Gábor ugyanis egyedül viszi a konyhát, plusz bérli a Tábla néven futó szomszéd helyiséget is, ami volt már reggeliző, ebédmenüs hely, hogy most natúrbor-bárként tűnjön révbe érni.
Az Esca meg heti négy estén vacsorát kínáló, jól belőhető törzsközönségnek játszó helyként, ahol nevezett közönség kétharmad részben alig harmincas észak-európai turistákat takar, akik ezek szerint visszatértek szép fővárosunkba, egyharmad részben pedig kíváncsi magyar párokat. Lehetne egy á la carte lapról is választani (steaket, halat, nyulat, malacfül salátát vagy kacsás tésztát), de péntek este mindenki a szembeszökően jól árazott négyfogásos menüt választja, gondolom, hozzám hasonlóan azért, hogy minél többféle dolgot kóstolhasson meg. Ez engem egyébként nagyban emlékeztet arra, ahogyan az Esca elindult, de ha meg kellett hozzá tenni egy teljes mentális kört, hát meg kellett.
Fehér az interjúiban (nincsen sok, a séf inkább az ételeket beszéltetné maga helyett, és ez esténként is így van: megbújik a séfpult fűszernövényei mögött) tiszta, egyenes, jó ízű fogásokat ígér, meg azt, hogy kerüli az őt amúgy is kerülő fine dining kánont. Azért ezen a ponton tényleg rögzíthetjük, hogy ez legalábbis erős nordic ihletést takar, pláne, ha mellé tesszük a natúr boros vonalat. Utóbbinak a militáns megközelítése könnyen jelenthetne olyasmit, ami elriasztja a szokatlan ízjegyektől és elsimítatlan élektől berzenkedő vacsoravendégeket – jelesül például engem, aki nem is vállaltam teljes borsort, de a halhoz egy cseh (!) rozét, a marhához egy magyar vöröset igen, és egyáltalán nem bántam meg, nem tepert le semmilyen animális illat.
Lazacszasimi
Sült zeller
Marhapofa
A nyitó kovászos házi kenyér két jól megtermett szelet (érdemes elmajszolni őket, mert utána visszafogottabb adagok jönnek), a kísérő vaj amellett, hogy fekete fokhagymás és finom, igencsak sós is. Ez összeköti a lazacszasimivel, ami vaszabis marinádban és japáncitromos-szójás ponzu szószban jön, és olyan szépen márványos, hogy az önmagában megválaszolja a kérdést, miért van Fehér Gábornak étterme, másoknak meg nincs, amikor bárki rendelhetne bármilyen alapanyagot. A sült zeller kellemesen füstös darab, a héjával és sült élesztőpelyhekkel együtt érkezik – utóbbi inkább csak egy diszkrét textúrát ad, mint egy plusz ízréteget. A vargányamártás sem mutat olyat, amit még ne ízlelt volna gombakedvelő, de nem baj, mert nagyon kellemes.
A marhapofa villával vágható, remek pecsenyeleve nélkül is szaftos. A füge, a savanyú káposzta és a gesztenye egyenként és együtt is jó kiegészítői, egyben arra is adnak azért egy választ, hogy honnan tudjuk, hogy nem Skandináviában ülünk. Hokkaidótök-püré kíséri, és a sóhajtásom, mert vagy ez lehetett volna dupla ekkora adag (egy nagyobbacska tapáról beszélünk), vagy követhette volna még egy ekkora főétel, akár feláras opcióként a magyar vendégeknek, akikről tudjuk, hogy ha már egyszer eljutottak egy étteremig, biztosan jól is akarnak lakni. A záró tányérdesszertnek viszont jól áll, hogy csak pár kanálnyi: nevében langyos szilvás pite joghurttal és hibiszkusszal, a gyakorlatban a joghurt és a szilva fanyarságán könnyen felülkerekedik az édeskés crumble és a – minden pejoratív él nélkül – menzás sütiket megidéző szirup. Nem talált minden telibe, de ha nem kértem volna bort, ez a vacsorasor egy főre tízezer alatt lenne: érdemes, ahogy Fehér Gábor kitalálta, akár havonta ránézni az aktuális menüsorra.
ESCA
Budapest VII., Dohány utca 29. restaurantesca.com A teszt időpontja: 2021. október 15. Ezt ettük: Egy négyfogásos menü 8500 Ft Két pohár bor 3750 Ft Szervizdíj 1532 Ft Összesen 13 782 Ft
A hazai startupvilág meglehetősen túlfűtött állapotban van, majdnem minden területen sorakoznak az ambiciózus cégek, az egészség(ügy) frontján is egyre többen próbálnak érvényesülni. Körképünkben rangsor nélkül mutatjuk be a piacképes kezdeményezéseket. Olyanokat, amik még nem léptek piacra, és olyanokat is, amelyeknek már milliárdos árbevételük van.
Alig húszévesen céget vezetni nem lehet könnyű, a csődtől megmenteni és nemzetközileg is sikeressé tenni egy vállalkozást pláne nem az. Érdi Zoltánnak a Liss élén mégis sikerült, így ma már több patront adnak el Amerikában, mint Európában, és nélkülük még a New York-iak kapucsínója is más lenne.
Sikeres irodacampus-fejlesztései mellett most lakóingatlan-fejlesztésbe is kezd az Atenor Magyarországon. A Lake11 Home & Park nemcsak lokációjával, de különleges tervezésével, környezettudatos megoldásaival és lakásai méretével is kitűnik a piacon.
Mi kell minden vállalkozáshoz a háromfős pékségtől elkezdve a könyvelőirodán és a reklámügynökségen át az autógyárig vagy egy vasúttársaságig? Energia. Az MVM Next ezt kínálja nemcsak a lakossági, de a B2B-szegmensnek is, legyen szó akár elektromos áramról, akár földgázról. A vállalat nem csupán szinte felfoghatatlan mennyiségű energiával, de kiváló ügyfél-elégedettségi mutatókkal is büszkélkedhet.
