Kiemelt figyelmet fordított kisvállalati ügyfeleire az utóbbi években a CIB Bank, és ez meg is látszik az eredményeken. A Kisvállalati Divíziónál a legtöbb igényt kielégítő, egyszerű, gyors termékek mellett már a különlegesebb, nagyvállalatoknál megszokott megoldások is elérhetők. A folyamatos fejlesztések pedig még inkább abba az irányba hatnak, hogy az ügyfeleknek csak azzal kelljen foglalkozniuk, amiben a legjobbak, a pénzügyi háttér tekintetében pedig bátran hagyatkozhatnak a CIB-re.
A kisvállalati ügyfelek sokáig úgymond két szék közt voltak pénzügyi szempontból, és ezért kereste a bank az őket megillető kiszolgálás optimális módját. „Kérdés volt, hogy a lakossági üzletág vagy a kkv-s ügyfélmenedzser foglalkozzon-e a kisvállalatokkal – mondja el Fetter István, a CIB Bank Kisvállalati Divíziójának vezetője. – Ezért van akkora jelentősége, hogy bevezettünk egy újfajta szegmentációs modellt, amelynek értelmében a 300 milliótól egymilliárd forintig terjedő árbevétellel rendelkező cégek is a mi divíziónkhoz tartozhatnak. Így mi is, de a kkv divízió is célzottabb, gyorsabb, hatékonyabb kiszolgálást tud az ügyfeleknek biztosítani.”
NÖVEKVŐ RÉSZESEDÉS
Ez pedig az eredményekben is megmutatkozik. A CIB Bank Kisvállalati Divíziója az elmúlt öt év során megduplázta árbevételét, piaci részesedését pedig 11 százalékra tudta növelni, csak az idei évben több mint kétszáz 300 millió és egymilliárd forint közötti árbevételű céget akvirált. Ráadásul most már a CIB-nél is elérhetőek a Széchenyi Kártya Program GO! bizonyos termékei, és e szegmensben is rögtön az indulás után 8 százalék feletti piaci részesedést tudott elérni a pénzintézet.
Hogy látja a magyar ingatlanpiac visszásságait és lehetséges megoldásait egy társadalomkutató és egy vezető ingatlanszakértő? Röviden: kicsit máshogy. Tíz erős mondat a Forbes.hu-n olvasható 18 perces páros interjúból.
Jelinek Csaba, városszociológus, a Periféria Központ társalapítója:
1. „Becslések szerint 2-3 millió ember él ma lakhatási szegénységben. 1989-90 körül hasonló számot becsültek az akkori szakértők.”
2. „A kormányzat azt hangoztatja, hogy a magyarok továbbra is magántulajdonban akarnak lakni. De ezzel nem értek egyet. Sokan azért ragaszkodnak itthon a magántulajdonhoz, mert minden más szegmens nagyon rossz állapotban van.”
3. „Ha nem a keresleti, hanem a kínálati oldalt támogatná a kormány, akkor új lakásokat hozhatna létre, amelyek teljes életciklusukban, több évtizedig önkormányzati vagy állami kézben maradnak, és ha ezekből 5—10 évente tovább költöznek a lakók, akkor máris több százezrek lakhatását oldotta meg.”
4. „Mióta magunk mögött hagytuk a pénzügyi válságot, az ingatlanárak globálisan emelkednek, a felsőközéposztály keresleti oldalának támogatásával pedig a kormány mintha egy lejtőn guruló autóban ülve még gázt is adna.”
5. „A közhiedelemmel ellentétben az önkormányzati bérlakásokba nem feltétlenül csak a legszegényebbeknek kell beköltöznie. Egy ideális bérlakásportfólióban vannak például alsóközéposztálybeli egészségügyi dolgozók, szociális munkások vagy pedagógusok alacsony, de fix fizetéssel.”
Balogh László, az ország legnagyobb online ingatlanpiactere, az Ingatlan.com szakértője:
1. „Szokás ugyan kárhoztatni a magas magántulajdoni arányt, pedig előnye is van. A járvány alatt kifejezetten jól jött, hogy a saját tulajdonukban laktak a legtöbben, és nem kellett attól tartaniuk, hogy nem tudják kifizetni a bérleti díjat.”
2. „A forgalmat az utóbbi időben nem csak a kormányzati támogatások alakították: a bérnövekedés, a gazdasági növekedés, a könnyebb hitelhez jutás is ezt segítette – utóbbiért az MNB-nek jár a dicséret, mert nem engedte a fék nélküli eladósodást, ami a devizahiteleknél korábban előfordult.”
3. „A befektetők árfelhajtó hatása egyértelmű, viszont társadalmilag hasznosnak is nevezhető munkát végeznek az ingatlanállomány megújításával, felújításokkal, korszerűsítéssel.”
4. Az Airbnb-törvény kapcsán nem lennék az önkormányzatok helyében. Nekik most azt kell eldönteni, hogy melyik ujjukba harapjanak: a lakók érdekeit és a turizmusból befolyó összegeket kell összehangolni.”
5. „Az egyetlen fenntartható út a bérlakásprogramban, ha az nonprofit lesz. Ez biztosítja a piacinál kedvezőbb díjakat. Azt már láttuk, hogy a profitalapú programokból nem lett semmi.”
Nekünk is nagyon sokat jelentett, hogy a járvány harmadik hulláma utáni első egésznapos élő rendezvényünkre komoly tömeg jött el, mindkét terem csurig megtelt. A színpadon üzletemberekkel, milliárdosokkal, influenszerekkel, celebritásokkal beszélgettünk, de benézett egy színiigazgató és egy NBA-játékos is.
A Budai Egészségközpont eddig is élen járt a 3D nyomtatásos technológia alkalmazásában, bokaspecialistájuk, Kynsburg Ákos segítségével pedig akár a protézisturizmus is beindulhat – a kisebb autó árába kerülő bokaműtétek itthon még mindig jóval olcsóbbak, mint a Közel-Keleten vagy az USA-ban.
Kit érdekeltek a szabad szemmel láthatatlan porszemek, kinek jutott eszébe az otthoni levegő fertőtlenítése a covid előtt? A világjárvány a kórokozók elleni védelem egészen új szintjét, és ezzel egy új piac megszületését is elhozta. Négy kütyü a hiperhigiénia korából.
A koronavírus-járvány olyan területeket is súlyosan érintett, amelyek nem kerültek be a hírekbe az első lezárások után. Például a fogorvosi rendelőket. Különösen rossz évet zártak a kifejezetten a külföldi páciensek fogadására berendezkedett fogászatok. Mégsem a covid vethet véget ennek az üzletnek.
