Ki dönti el, hogy egy tévés előfizetésben milyen csatornák legyenek? A Telekomnál Rajki Annamária. Vadnyugatról induló műsorterjesztés, kemény lobbi, éles tárgyalások. Portré.
A Telekom székházban A-ból B-be eljutni nem egyszerű feladat, de ha az ember éppen Rajki Annamáriával járja a nyolc emeletet (aki mindezt bokasérüléssel teszi), megfigyel egy s mást. A Telekom-menedzser magentában érkezett, kedélyes, egyenes, profi. A folyosókon egy-egy szót vált az arra járókkal, köszön, odaint. Nincs benne sallang vagy főnökös erőlködés, természetesen közvetlen. Még aznap délután csapatépítőre mennek, sietnünk kell. Az nem lehet, hogy onnan elkéssen.
Rajki Annamária – a kollégáinak és a szakmában csak Ramka – a Telekom TV- és entertainmentigazgatója, megkerülhetetlen szereplő a magyar távközlési piacon. Több mint húsz éve vezető, ott volt a magyar kábelpiaci digitalizáció és tartalombeszerzés mérföldkövei mögött, aki ma csatornacsomagot vásárol a Telekomnál, annak kiosztása jórészt rajta múlt, ahogy az is, hogy a nem-lineáris tévézés a régió többi országához képest nálunk korán erőre kapott. A Magyar Kábelkommunikációs Szövetség volt alelnökeként és a Deutsche Telekom szakértőjeként nemzetközi porondon szerzett itthon addig ismeretlen tárgyalási tapasztalatot és új tudást.
A húszas éveit nem tudatos karrierépítésre, hanem arra fordította, hogy megtalálja, mi az, amit évtizedekkel később is élvezni fog. 1989-et írtunk, amikor éppen izgalmasabbnak tűnt a világ az egész napos iskolapadnál. Annamária alá akart merülni a pezsegni tanuló piacba, ezért a közgazdász és marketing szakot inkább estin végezte el.
„Az a rész, hogy megérkezel a szobába, és jelenléted van, és hogy egy tárgyaláson irányítod a folyamatokat, az nem befolyás, hanem munka.”
A piacgazdaság izgalmait először egy használtautó-kereskedés pénzügyi pozíciójában tapasztalta meg, ahol a keletnémet határ megnyitása után Magyarországon maradt Trabantokat és Wartburgokat adták el. Majd egy kis kft.-ben lett üzletkötő, gumiabroncsokat, tömlőket és más szerelési anyagokat árult. A telekommunikációs bizniszbe a Matáv Csoport leányvállalatával, az Első Pesti Telefontársasággal került, és bár a PR-es feladatokat akkor az egyetemi reklám szakirány miatt testhezállónak gondolta, hamar komplexebb munkakörökben találta magát.
Egyszerű problémára talált egyszerű megoldást a magyar Sineko, mégis óriási pénz lehet a szoftverükben. A radiológiai regiszterépítő alkalmazást az Egyesült Államokban már használják, Zürichben épp vizsgálják, pedig még fejlesztés alatt áll. A cél, hogy egy határokon átívelő teleradiológiai szolgáltatás épülhessen köré, és a végén még az is lehet, hogy az egyszeri páciens is megérti, mi áll a leletében.
Túlságosan szeretjük a termékünket, ez tipikus alapítói hiba – magyarázza Németh Bence az egyik okát, miért utasították el több pénzügyi befektető beszállását a Sinekóba. Több megkeresést is kaptak már, volt, aki 300 milliót tolt volna a medtech startupba, de nem voltak megfelelő kapcsolatai, nem volt meg a kémia a csapattal, sőt a Sineko gárdája sem tudta még, mire lehet elkölteni ennyi pénzt.
Kevés magvető fázisban lévő startup utasít el ekkora finanszírozási ajánlatot, pláne egy olyan nehéz, politikával átitatott ágazatban, mint a medtech. De Bencéék határozott elképzelésekkel bírnak, jól mentorálták őket, és inkább dolgoznak ingyen, minthogy nem megfelelő tulajdonos kerüljön a cégbe.
Orvosnyelvről magyarra Németh Bence, Breitenbach Dávid és Sipos Tamás mind Vas megyéből származnak, Tamás és Bence padtársak voltak a gimnáziumban. Tamás volt az infós, Bence a matekos, már a suli alatt is több projektet terveztek együtt, de akkor még semmi sem jött össze. Bence párhuzamosan végezte az orvosit és a mérnökinformatikai képzést, ekkor jött az ötlet a két terület összekapcsolására.
A probléma, amire a Sineko megoldást kínál, egyszerű és mindenkinek átlátható. Bemegy a páciens a kórházba, készül róla egy radiológiai felvétel. A szakorvos a felvételt kielemzi, és általában diktafonra mondja megállapításait, amit aztán papíron is feldolgoznak.
Ezzel viszont van egy hatalmas probléma: a diktálásból sosem lesz strukturált adatbázis. Folyó szöveges, latin szavakkal megspékelt massza lesz csak belőle, amiből nem lehet kezelhető, feldolgozható adatbázisokat építeni, elvesznek benne az információk. „Az orvosnak a beteg a fontos, a cégeknek viszont az adat. Az adat lassan fontosabb, mint maga a beteg” – magyarázza Bence. Adatbázis csak úgy lehet ebből a masszából, ha a szöveggel valaki leül, és kézzel beviszi az adatokat egy adatbázisba. Ez viszont dupla munka, sok időbe telik, tehát a legkevésbé sem hatékony megoldás.
Képzeld el: az Egyesült Államokban készülnek leletek, amiket mondjuk Lengyelországban élő, alacsonyabb bérköltségen dolgozó szakorvosok elemeznek a szoftverrel, majd visszaküldik Amerikába, és az ottani orvos aláírja.
„Végig ebben gondolkodtunk – mondják. – Hogyan lehet egyből strukturált adatbázist építeni a leletezésből?” A megoldás viszonylag egyszerű: a Sinekótól egy felhasználóbarát, könnyen kezelhető és értelmezhető digitális kérdőívszerűséget kapnak a szakorvosok, pontjain végighaladva bevihetik adott beteg adatait. Így szinte azonnal egy adatbázist kapnak, orvosi regisztert, olyat, amit aztán könnyen lehet kezelni, feldolgozni, végül elemezni és értelmezni. Annyira egyszerű a megoldás, hogy már több hasonló is van a piacon, de az egyes platformok kezelhetőségében komoly különbségek vannak. A platformot látva tényleg pofonegyszerűnek tűnik az egész. Ha érteném a szakszavakat és azt, hogy mit látunk a radiológiai felvételen, én is ki tudnám tölteni. A szoftver három nyelven, angolul, németül és magyarul működik, a diktálást is megérti, a Sineko leprogramozta hozzá a nyelvtant is.
„Most még csak regisztert tudunk építeni, ezt szeretnénk teleradiológiává fejleszteni. Képzeld el: az Egyesült Államokban készülnek leletek, amiket mondjuk Lengyelországban élő, alacsonyabb bérköltségen dolgozó szakorvosok elemeznek a szoftverrel, majd visszaküldik Amerikába, és az ottani orvos aláírja. Így csak egy amerikai orvost és tíz lengyelt fizetsz, ami sokkal olcsóbb megoldás.”
Sőt, egy, a pácienseknek is nagyon fontos feature is be fog kerülni az applikációba. Sokunk átélte már, hogy kézhez kapta a leletét, beutalóját, és egy szót sem értett belőle. Akik nem ismerik az orvosi szakkifejezéseket, halvány fogalmuk sincs, mi van a papírjukra írva. Sok orvos persze eleve úgy gondolja, a lelet nem a betegnek készül, jobb, ha nem is tudja, mi van odaírva, még a végén elkezd olvasgatni, guglizni, és valami hülyeséget csinál. Ebben kétségkívül van ráció, a legtöbb betegnek mégis idegölő, ha a feje fölött beszélnek és döntenek róla. A Sineko ezért már fejleszti a szoftvernek azt a részét, ami nemcsak nyelvek közt fordít, hanem képes hétköznapi nyelvre fordítani a szakkifejezéseket, hogy a páciens is értse őket.
Költeni végre az üzletre A befektetők kiválasztása kapcsán a fiúk sokat beszélnek arról, milyen nehéz piacra lépni a medtech szcénában. „Nagyon zárt a piac, sok a tőkeerős bálna, és rengeteg a politika. Nemcsak a kórházak közt, de még a kórházi osztályok között is politikai alapon dőlhet el, milyen megoldást választanak.” Több szakorvos pedig egyszerűen nem akar új módszerrel dolgozni, nem akar valami újat megtanulni.
A radiológiai segédszoftver jelenleg a pilot fázisnál tart. Beépíthető modulként eladták egy amerikai cégnek, az havi 12 500 dollárt és royaltyt fizet érte úgy, hogy szoftverének részeként használja. Ezenfelül a zürichi klinikán – ahol Bence maga is radiológus – épp vizsgálják az alkalmazhatóságát. Ha a klinika zöld jelzést ad, a szoftvert azonnal hadrendbe tudják állítani.
A startup bevételi oldala egyelőre ennyi: az amerikai partnertől kapott havi díj, illetve az EIT Health, egy uniós szakmai szervezet két akcelerátor programján, az Innostarson és a Headstarton elnyert húsz- és ötvenezer eurós támogatás. „Eddig ezt a pénzt költöttük el okosan, takarékoskodva, mi is ingyen dolgoztunk, forrást is tettünk a cégbe.”
Mivel az alapítók programozók és orvosok, kellett valaki, aki – ahogy mondják – bizniszfej. Ő Breitenbach Dávid, innovációmenendzsmenttel és vállalkozásfejlesztéssel foglalkozott, most ő felel a startup üzleti oldaláért. „Jelenleg erős programozócsapat vagyunk, ami kiegészült Dávid tudásával. Most kezdünk arra költeni, hogy üzleteket tudjunk kötni.”
A startup komoly mentorálását kapott, Békási Tamás, az EIT Health RIS (Regional Innovation Scheme) régiós startup-akcelerációs portfóliójáért felelős projektmenedzsere egy évig foglalkozott a Sinekóval, főleg üzleti és befektetési stratégiákra, marketingre oktatta őket. „Európa-szerte óriási a kapcsolatrendszerünk, nagyon sok partnerünk van, akikkel össze tudjuk kötni a startupokat – mondja Békási. – De nem tárgyalunk helyettük. Életképes startupokat akarunk támogatni, akik ki tudják járni maguknak az üzletet.”
A Sineko is épp itt tart: várják, hogy jöjjön egy szakmai befektető ajánlatot tenni. Mint mondják, nem is kell feltétlenül pénz, ha valaki konkrét üzletet, ügyfelet hoz, azért cserébe is adnának üzletrészt.
Alfred Hitchcock ikonikus filmjeleneteit idéző videók megosztása kedvenc közösségi média felületünkön, vagy akár egy grönlandi helikoptertúra közben is kevesebb mint húsz perc alatt feltöltődő telefon – nem az új James Bond-film jeleneteiből idézünk. Az élmény viszont – akárcsak a mozivászon keltette katarzis – most már bárki által hazavihető.
Mi kell minden vállalkozáshoz a háromfős pékségtől elkezdve a könyvelőirodán és a reklámügynökségen át az autógyárig vagy egy vasúttársaságig? Energia. Az MVM Next ezt kínálja nemcsak a lakossági, de a B2B-szegmensnek is, legyen szó akár elektromos áramról, akár földgázról. A vállalat nem csupán szinte felfoghatatlan mennyiségű energiával, de kiváló ügyfél-elégedettségi mutatókkal is büszkélkedhet.
