Egyik első céljuk az volt, hogy többet keressenek, mint a takarítónőjük – ma már Fortune 500-as nagyvállalatok szoftver- és műszaki fejlesztéseit pörgetik. Az IBM számítógép fűtötte pinceszobából úgy menetelt előre az Intland Software, hogy közben meg tudta őrizni azt, amitől igazán egyedi a piacán: ízig-vérig családi vállalkozás.
A kardióedzésnek is tökéletes, tizenöt perces hegymenet után még kicsit kapkodva veszem a levegőt, amikor egy XII. kerületi kapunál megnyomom a bal felső, Koppány feliratú csengőt. A családnévhez tartozó egyik jelölt, Szabolcs nyit kaput, sarkában megtermett, csokoládébarna kutya vizslat. „Schokónak már megvolt a reggeli torna” – mondja a bemutatkozás után mosolyogva, én pedig halkan nyöszörögve követem őt és az ebet. A villába lépve egyfajta jutalom gyanánt elém tárul Budapest irigylésre méltó panorámája. Itt bent köszönt Szabolcs édesapja, Koppány János, az Intland Software társalapító-vezérigazgatója, valamint Moksony Réka, a családi vállalat ügyvezetője is. A harmadik Koppány, Zsolt még egy nagy gyártóipari céggel tárgyal egy szobával arrébb.
Amikor Londonban jártam akkoriban, még azt kérdezték, tényleg sok ló van Magyarországon? A németeknél már az volt a kérdés, hogy mennyibe kerül a termékünk.
Amíg rá várunk, beszélgetünk a házról és a kilátásról, amit Jánosék csak ritkán élveznek, idejük többségét ugyanis a vállalat stuttgarti irodájában töltik. Szabolcs, a pénzügyi igazgató ekkor előre is elnézést kér, ha nem jutna eszébe egy-egy magyar szó, már gyerekkora óta kint él. Éppen elgondolkodom, németül beszél-e a kutya is (ha már német vizsla), amikor Zsolt, a műszaki vezérigazgató is csatlakozik a beszélgetéshez. Így ülünk le öt plusz egyen a kanapé szecessziós színkavalkádjába, és már veszem a levegőt az első kérdéseim egyikéhez, amikor Schoko közbeugat: megjött a gázóra-leolvasó. Nevetve várjuk, míg lenyugszik, hogy János elkezdhesse mesélni családi vállalkozásának történeté.
A Pfizer 30 éve Magyarországon
Az elmúlt másfél évben többet hallottuk a Pfizer nevét, mint az azt megelőző évtizedekben összesen. A koronavírus-járvány elleni küzdelemben vállalt szerepe mellett számos más fontos gyógyszeripari találmányt köszönhet az immár 170 éves cégnek az emberiség és a magyar orvostársadalom is.
Idén 30 éve van jelen a Pfizer Magyarországon. Honnan indultak el 1991-ben és hol tartanak most?
A Pfizer először a Biogallal alakított közös vállalatot Magyarországon, kicsit később pedig már önálló Kft.-ként működött a cég. Visszatekintve megállapíthatjuk, hogy hatalmas fejlődésen ment keresztül a gyógyszeripar és maga a Pfizer is. Jelenleg 130 kolléga dolgozik a magyar Pfizernél. Az elmúlt időszakban a kereskedelmi tevékenység kiegészült egy jelentős budaörsi logisztikai tevékenységgel, ahonnan 20 országot látunk el gyógyszereinkkel, emellett a klinikai vizsgálatokat végző csapat is folyamatosan bővül. Mára a cég portfóliója is letisztult: mostanra egy tisztán biotechnológiai vállalatnak tartjuk magunkat, melynek célja, hogy olyan áttörést jelentő innovatív technológiákat fejlesszen, amelyek megváltoztatják a betegek életét.
A Pfizer mintegy 20 éve végez klinikai vizsgálatokat Magyarországon. Mennyire jelentős hazánk szerepe e téren a vállalat életében?
A hazánkban végzett klinikai – elsősorban humánklinikai – vizsgálatok az egyik legfontosabb állomásai egy gyógyszer törzskönyvezésének. Magyarország élen jár ezekben, úgy a régióban, mint a Pfizer globális hálózatán belül. Ennek egyik legfőbb eredménye, hogy hazánk bekerült azon országok körébe, melyek kiemelt figyelmet kapnak és vállalatunk elsősorban ide irányítja legújabb gyógyszerjelöltjeinek klinikai vizsgálatait. 2020-ban 43 klinikai vizsgálatunk futott Magyarországon, 2016 és 2020 között pedig 14 milliárd forintot költöttünk el ezek finanszírozására. A négy nagy hazai orvostudományi egyetem mind bekerült az Inspire nevű klinikai vizsgálóhálózatba, aminek kézzel fogható előnye, hogy e hálózathoz tartozó helyekre visszük majd el az új terápiáink klinikai vizsgálatait, így ezek az egyetemek még inkább bekapcsolódhatnak az élvonalbeli kutatásba. Fontos továbbá megjegyezni, hogy a világ valamennyi gyógyszercége között a Pfizer a kiemelkedő K+F ráfordítók közé tartozik, 2020-ban 9,4 milliárd dollárt költöttünk klinikai kutatásokra.
2020-ban hirtelen az egész világ a gyógyszeriparra figyelt, a koronavírus-járvány elleni küzdelemben szinte mindenki megismerhette a Pfizer nevét. A járvány visszaszorulása után mi lehet a következő betegség, ami a Pfizer célkeresztjébe kerülhet?
Az mRNS technológia lehetőséget ad arra, hogy sokkal gyorsabban, hatékonyabban és célzottabban tudjunk gyógyszereket és terápiákat fejleszteni. 2018-ban kezdtünk el a BioNTech-kel dolgozni egy influenza vakcina kifejlesztésén, amit ugyan a covid világjárvány eltérített, de azóta már ismét dolgozunk az eredeti célkitűzésen is. Az mRNS technológiának kiemelt jelentősége lehet még az onkológiában, a veleszületett, illetve a ritka betegségek kezelésében. Úgy tűnik tehát, hogy az orvostudomány ismét egy forradalom előtt áll.
Mire számíthatunk a vállalattól a következő években? Folytatódik az mRNS forradalom, esetleg vannak más ígéretes fejlesztések a csőben?
Számos terápiás területen zajlanak ígéretes fejlesztések a Pfizernél. Július végi állapot szerint mintegy 100 fejlesztési projektünk volt a klinikai vizsgálatok és engedélyeztetés különböző szakaszaiban. Magyarországon is elindult a covid betegség gyógyítási terápiáinak klinikai vizsgálata. Ha ez megvalósul a közeljövőben, az egy újabb hatalmas áttörést fog jelenteni.
Kis magyar sufnituningnak tűnhet, mégis egymilliárd forintnyi befektetésnél jár két biofizikus, Osváth Szabolcs és Szigeti Krisztián szabadalma, ami forradalmasítja a radiológiát. A hagyományos startupoktól való különbséget nem csak az orvostechnikai piac tulajdonságai okozzák: a Kinepict nem hibázhat, mert emberéletek múlnak rajta.
Volt modell, celebfeleség és makacsul építkező kisvállalkozó – Tomán Szabina ma ott tart, hogy ha tükörbe néz, halványan már látja az egyre nagyobb dimenzióban gondolkodó üzletembert. „Szabina diétájaként” először baráti körben terjedt az általa kipróbált és továbbfejlesztett konzultációs fehérjediéta, ma Toman Diet néven nemcsak Magyarországon keresik, de Romániában, Ausztriában és Németországban is elérhető. Budai cégközponttal, országos franchise-hálózattal, francia gyártóval és prémium ügyfélkörrel kapaszkodott meg a piacon, és érik milliárdos forgalmú vállalkozássá. Alapító-tulajdonosa álmaira sokan mások is üzletet építettek.
Palmtop, organizer, PDA – az okostelefon megjelenéséig érdekes hardverekkel van tele az út. Ráadásul az igazi érdekességet nem is a hardverek rejtik, hanem a használati mód apró trükkjei, amiket fel kellett találni a gépekhez.