Egyik első céljuk az volt, hogy többet keressenek, mint a takarítónőjük – ma már Fortune 500-as nagyvállalatok szoftver- és műszaki fejlesztéseit pörgetik. Az IBM számítógép fűtötte pinceszobából úgy menetelt előre az Intland Software, hogy közben meg tudta őrizni azt, amitől igazán egyedi a piacán: ízig-vérig családi vállalkozás.
A kardióedzésnek is tökéletes, tizenöt perces hegymenet után még kicsit kapkodva veszem a levegőt, amikor egy XII. kerületi kapunál megnyomom a bal felső, Koppány feliratú csengőt. A családnévhez tartozó egyik jelölt, Szabolcs nyit kaput, sarkában megtermett, csokoládébarna kutya vizslat. „Schokónak már megvolt a reggeli torna” – mondja a bemutatkozás után mosolyogva, én pedig halkan nyöszörögve követem őt és az ebet. A villába lépve egyfajta jutalom gyanánt elém tárul Budapest irigylésre méltó panorámája. Itt bent köszönt Szabolcs édesapja, Koppány János, az Intland Software társalapító-vezérigazgatója, valamint Moksony Réka, a családi vállalat ügyvezetője is. A harmadik Koppány, Zsolt még egy nagy gyártóipari céggel tárgyal egy szobával arrébb.
Amikor Londonban jártam akkoriban, még azt kérdezték, tényleg sok ló van Magyarországon? A németeknél már az volt a kérdés, hogy mennyibe kerül a termékünk.
Amíg rá várunk, beszélgetünk a házról és a kilátásról, amit Jánosék csak ritkán élveznek, idejük többségét ugyanis a vállalat stuttgarti irodájában töltik. Szabolcs, a pénzügyi igazgató ekkor előre is elnézést kér, ha nem jutna eszébe egy-egy magyar szó, már gyerekkora óta kint él. Éppen elgondolkodom, németül beszél-e a kutya is (ha már német vizsla), amikor Zsolt, a műszaki vezérigazgató is csatlakozik a beszélgetéshez. Így ülünk le öt plusz egyen a kanapé szecessziós színkavalkádjába, és már veszem a levegőt az első kérdéseim egyikéhez, amikor Schoko közbeugat: megjött a gázóra-leolvasó. Nevetve várjuk, míg lenyugszik, hogy János elkezdhesse mesélni családi vállalkozásának történeté.
A Pfizer 30 éve Magyarországon
Az elmúlt másfél évben többet hallottuk a Pfizer nevét, mint az azt megelőző évtizedekben összesen. A koronavírus-járvány elleni küzdelemben vállalt szerepe mellett számos más fontos gyógyszeripari találmányt köszönhet az immár 170 éves cégnek az emberiség és a magyar orvostársadalom is.
Idén 30 éve van jelen a Pfizer Magyarországon. Honnan indultak el 1991-ben és hol tartanak most?
A Pfizer először a Biogallal alakított közös vállalatot Magyarországon, kicsit később pedig már önálló Kft.-ként működött a cég. Visszatekintve megállapíthatjuk, hogy hatalmas fejlődésen ment keresztül a gyógyszeripar és maga a Pfizer is. Jelenleg 130 kolléga dolgozik a magyar Pfizernél. Az elmúlt időszakban a kereskedelmi tevékenység kiegészült egy jelentős budaörsi logisztikai tevékenységgel, ahonnan 20 országot látunk el gyógyszereinkkel, emellett a klinikai vizsgálatokat végző csapat is folyamatosan bővül. Mára a cég portfóliója is letisztult: mostanra egy tisztán biotechnológiai vállalatnak tartjuk magunkat, melynek célja, hogy olyan áttörést jelentő innovatív technológiákat fejlesszen, amelyek megváltoztatják a betegek életét.
A Pfizer mintegy 20 éve végez klinikai vizsgálatokat Magyarországon. Mennyire jelentős hazánk szerepe e téren a vállalat életében?
A hazánkban végzett klinikai – elsősorban humánklinikai – vizsgálatok az egyik legfontosabb állomásai egy gyógyszer törzskönyvezésének. Magyarország élen jár ezekben, úgy a régióban, mint a Pfizer globális hálózatán belül. Ennek egyik legfőbb eredménye, hogy hazánk bekerült azon országok körébe, melyek kiemelt figyelmet kapnak és vállalatunk elsősorban ide irányítja legújabb gyógyszerjelöltjeinek klinikai vizsgálatait. 2020-ban 43 klinikai vizsgálatunk futott Magyarországon, 2016 és 2020 között pedig 14 milliárd forintot költöttünk el ezek finanszírozására. A négy nagy hazai orvostudományi egyetem mind bekerült az Inspire nevű klinikai vizsgálóhálózatba, aminek kézzel fogható előnye, hogy e hálózathoz tartozó helyekre visszük majd el az új terápiáink klinikai vizsgálatait, így ezek az egyetemek még inkább bekapcsolódhatnak az élvonalbeli kutatásba. Fontos továbbá megjegyezni, hogy a világ valamennyi gyógyszercége között a Pfizer a kiemelkedő K+F ráfordítók közé tartozik, 2020-ban 9,4 milliárd dollárt költöttünk klinikai kutatásokra.
2020-ban hirtelen az egész világ a gyógyszeriparra figyelt, a koronavírus-járvány elleni küzdelemben szinte mindenki megismerhette a Pfizer nevét. A járvány visszaszorulása után mi lehet a következő betegség, ami a Pfizer célkeresztjébe kerülhet?
Az mRNS technológia lehetőséget ad arra, hogy sokkal gyorsabban, hatékonyabban és célzottabban tudjunk gyógyszereket és terápiákat fejleszteni. 2018-ban kezdtünk el a BioNTech-kel dolgozni egy influenza vakcina kifejlesztésén, amit ugyan a covid világjárvány eltérített, de azóta már ismét dolgozunk az eredeti célkitűzésen is. Az mRNS technológiának kiemelt jelentősége lehet még az onkológiában, a veleszületett, illetve a ritka betegségek kezelésében. Úgy tűnik tehát, hogy az orvostudomány ismét egy forradalom előtt áll.
Mire számíthatunk a vállalattól a következő években? Folytatódik az mRNS forradalom, esetleg vannak más ígéretes fejlesztések a csőben?
Számos terápiás területen zajlanak ígéretes fejlesztések a Pfizernél. Július végi állapot szerint mintegy 100 fejlesztési projektünk volt a klinikai vizsgálatok és engedélyeztetés különböző szakaszaiban. Magyarországon is elindult a covid betegség gyógyítási terápiáinak klinikai vizsgálata. Ha ez megvalósul a közeljövőben, az egy újabb hatalmas áttörést fog jelenteni.
Karl-Heinz Keth huszonöt éve jött a Praktikerhez, azóta két nagy krízisen segítette át a céget, most pedig mint a magyar tulajdonúvá vált barkácsáruházlánc magát magyarnak tartó karizmatikus vezetője és kistulajdonosa megy nyugdíjba. Vele lett sikeres magyar cég és márka a Praktikerből.
Egyszerű problémára talált egyszerű megoldást a magyar Sineko, mégis óriási pénz lehet a szoftverükben. A radiológiai regiszterépítő alkalmazást az Egyesült Államokban már használják, Zürichben épp vizsgálják, pedig még fejlesztés alatt áll. A cél, hogy egy határokon átívelő teleradiológiai szolgáltatás épülhessen köré, és a végén még az is lehet, hogy az egyszeri páciens is megérti, mi áll a leletében.
Nespresso-gép a szobákban, törölköző és illatszer-bekészítés az ágyakon, már-már szállodai összbenyomás, de nem luxus, inkább a négycsillagos szint, ahol járóbeteg-szakrendelések mellett ma már klasszikus kórházi ellátást is nyújtanak. Évek óta erős terjeszkedésben van a Doktor24, az új multiklinika hárommilliárd forintos beruházásból épült. Exkluzív képriport.
A civilek is tudnak a cégeknek értéket és felhasználható tudást adó szolgáltatásokat nyújtani, és ha utóbbiak ezeket piaci áron megvásárolják, az alapítványoknak nem csak a random adományoktól és pántlikázott pályázatoktól kell függeniük. Ezért munkálkodik Kiss Gyöngyvér és nonprofit szervezete, a Civil Impact.
