A benzin ötszáz forint felett, Elon Musk mini autógyárával messze a legtöbbre van értékelve az autóiparban, és egy konzervatív politikus nyerte az ellenzéki előválasztást. A feje tetejére állt a világ? Vagy nem? Kapkodjuk a fejünket, az biztos.
Márki-Zay (és az első tankolás) engem is meglepett, de az ellenzékre valahogy úgy tekintek, mint az 1989-es demokratikus ellenzék hasonmására. Egy dolog köti össze őket, hogy leváltsák az egyeduralmat, hogy utána mi lesz, azt nehéz megjósolni. (A hasonlat csak egy darabig érvényes, mert nem, nem élünk se diktatúrában, se szocializmusban, igaz jogállamban vagy demokráciában sem.)
Talán visszaépíthetünk valamit a polgári demokratikus kultúrából.
A rázós és kiszámíthatatlan idők a magyar politikában garantálva vannak. Fél évig biztosan így marad, sok izgalommal és feszültséggel, és ha az ellenzék győz (győzhet egy ilyen versenyben, ahol az ellenfélnek lejt a pálya?), óhatatlanul bizonytalansággal, erős és minden eszközt bevető újdonsült ellenzékkel vágunk neki 2022-nek és 2023-nak.
De hozhat a hatalomváltás felszabadult kreatív energiákat és új hitet is, hogy visszaépíthetünk valamit abból, amiért talán leginkább kár 2010 óta: a polgári demokratikus kultúrából. Az elmúlt évek legnagyobb bűne az embercsoportok elleni szisztematikus kormányzati uszítás és a leplezetlen klientúraépítés, a magántulajdon relativizálása. Az óriásplakátok és a propaganda, az eltűnő majd hajók oldalán megjelenő milliárdok még inkább megerősítették a magyarokban, hogy itt, nálunk ez a normális.
És ez csak az itthoni környezet, ennél is erősebb hatása lehet, ha a világgazdaságban rázkódik meg valami, ahogy azt pár szám óta mi is írjuk, és a mostani lapban Gyurcsik Attila is felveti. A sok bizonytalanság között egy biztos pont azért akad: Berlinben jó eséllyel létrejön egy stabil és új kormány, a szélsőséges pártok pedig nem tudtak szövetségi szinten jelentős erőre kapni.
A friss számban most sem politizálunk (abbahagytam), annál több jó eséllyel meglepő üzleti sztoriról írunk. Pozsár Zoltánról kevesen hallottak, pedig ha megszólal a Wall Streeten, sokan figyelnek a Credit Suisse globális stratégájára. A Praktiker kisebbségi tulajdonosára, Karl-Heinz Kethre sem valószínű, hogy felfigyeltél, pedig tankönyvbe illő, ahogyan a magyar barkácsáruházláncot kirángatta a bajból. Rajki Annamária nevét sem hiszem, hogy ismered, pedig tizenegy éve rajta múlik, hogy a Telekom milyen csatornákat helyez el tévés előfizetéseiben. Jó eséllyel azt sem feltételezted volna, hogy Tomán Szabina lassan eléri az egymilliárd forintos árbevételt, külföldön is terjeszkedik, és nem megy a szomszédba tudatos üzleti stratégiáért.
Egyúttal a Forbes 2021-es Magyar 100 listája is a kezedben van – akár papíron, akár tableten, akár online olvasol –, így megnézheted, hogyan használták ki a pénzbőség idejét a legnagyobb teljesen magyar tulajdonú vállalkozások, és kik vannak az élvonalban. A nagyok közül a globálisan is releváns Liss patrongyárról és két Wallis-cégről is írtunk, de rövidebb portrékat a lista mellett is olvashatsz. Az újság másik felén a Forbes Egészség különszámot is megtalálod, benne olyan finomságokkal, mint az interjú a kanadai–magyar orvossal, Máté Gáborral.
