A benzin ötszáz forint felett, Elon Musk mini autógyárával messze a legtöbbre van értékelve az autóiparban, és egy konzervatív politikus nyerte az ellenzéki előválasztást. A feje tetejére állt a világ? Vagy nem? Kapkodjuk a fejünket, az biztos.
Márki-Zay (és az első tankolás) engem is meglepett, de az ellenzékre valahogy úgy tekintek, mint az 1989-es demokratikus ellenzék hasonmására. Egy dolog köti össze őket, hogy leváltsák az egyeduralmat, hogy utána mi lesz, azt nehéz megjósolni. (A hasonlat csak egy darabig érvényes, mert nem, nem élünk se diktatúrában, se szocializmusban, igaz jogállamban vagy demokráciában sem.)
Talán visszaépíthetünk valamit a polgári demokratikus kultúrából.
A rázós és kiszámíthatatlan idők a magyar politikában garantálva vannak. Fél évig biztosan így marad, sok izgalommal és feszültséggel, és ha az ellenzék győz (győzhet egy ilyen versenyben, ahol az ellenfélnek lejt a pálya?), óhatatlanul bizonytalansággal, erős és minden eszközt bevető újdonsült ellenzékkel vágunk neki 2022-nek és 2023-nak.
De hozhat a hatalomváltás felszabadult kreatív energiákat és új hitet is, hogy visszaépíthetünk valamit abból, amiért talán leginkább kár 2010 óta: a polgári demokratikus kultúrából. Az elmúlt évek legnagyobb bűne az embercsoportok elleni szisztematikus kormányzati uszítás és a leplezetlen klientúraépítés, a magántulajdon relativizálása. Az óriásplakátok és a propaganda, az eltűnő majd hajók oldalán megjelenő milliárdok még inkább megerősítették a magyarokban, hogy itt, nálunk ez a normális.
És ez csak az itthoni környezet, ennél is erősebb hatása lehet, ha a világgazdaságban rázkódik meg valami, ahogy azt pár szám óta mi is írjuk, és a mostani lapban Gyurcsik Attila is felveti. A sok bizonytalanság között egy biztos pont azért akad: Berlinben jó eséllyel létrejön egy stabil és új kormány, a szélsőséges pártok pedig nem tudtak szövetségi szinten jelentős erőre kapni.
A friss számban most sem politizálunk (abbahagytam), annál több jó eséllyel meglepő üzleti sztoriról írunk. Pozsár Zoltánról kevesen hallottak, pedig ha megszólal a Wall Streeten, sokan figyelnek a Credit Suisse globális stratégájára. A Praktiker kisebbségi tulajdonosára, Karl-Heinz Kethre sem valószínű, hogy felfigyeltél, pedig tankönyvbe illő, ahogyan a magyar barkácsáruházláncot kirángatta a bajból. Rajki Annamária nevét sem hiszem, hogy ismered, pedig tizenegy éve rajta múlik, hogy a Telekom milyen csatornákat helyez el tévés előfizetéseiben. Jó eséllyel azt sem feltételezted volna, hogy Tomán Szabina lassan eléri az egymilliárd forintos árbevételt, külföldön is terjeszkedik, és nem megy a szomszédba tudatos üzleti stratégiáért.
Egyúttal a Forbes 2021-es Magyar 100 listája is a kezedben van – akár papíron, akár tableten, akár online olvasol –, így megnézheted, hogyan használták ki a pénzbőség idejét a legnagyobb teljesen magyar tulajdonú vállalkozások, és kik vannak az élvonalban. A nagyok közül a globálisan is releváns Liss patrongyárról és két Wallis-cégről is írtunk, de rövidebb portrékat a lista mellett is olvashatsz. Az újság másik felén a Forbes Egészség különszámot is megtalálod, benne olyan finomságokkal, mint az interjú a kanadai–magyar orvossal, Máté Gáborral.
A Budai Egészségközpont eddig is élen járt a 3D nyomtatásos technológia alkalmazásában, bokaspecialistájuk, Kynsburg Ákos segítségével pedig akár a protézisturizmus is beindulhat – a kisebb autó árába kerülő bokaműtétek itthon még mindig jóval olcsóbbak, mint a Közel-Keleten vagy az USA-ban.
Furcsán érezheti magát a kívülálló, amikor nagyon specifikus tudományterületek képviselői éppen mellette beszélik meg szakmájuk részletkérdéseit. Pontosan ez a kívülállóság húzza mosolyra a számat, amikor Varga Péter Pálnak – a Budai Egészségközpont (BEK) leköszönő főigazgatójának – az éppen többórás műtétről érkező Kynsburg Ákos elkezd röntgenképeket mutogatni. A telefonján megjelenő fotókon számomra csontok és fémhuzalok halmaza látszik, sőt azt is elhinném, ha azt mondanák, szögesdrótba lépett páciensekről készült felvételeket látok. Mint kiderül, távolról sem erről van szó. „Én csak ámulok és bámulok!” – jegyzi meg Varga viccelődve a sokadik sebészeti remekművet látva. Orvosi bravúrokért a BEK-nek nem kell a szomszédba mennie.
Sheffield, Budapest „Ez az első a sorban, itt valamennyi az én találmányom” – nyitja ki büszkén az íróasztala mögötti üveges szekrényajtót Varga Péter Pál. Az elegáns helyiség szekrényéből sorra kerülnek elő a kerámiából és titánból készült csigolyatávtartók, amiket az elkopott gerinccsigolyák helyére illesztenek be. Az elsőt ezek közül Varga még 1987-ben szabadalmaztatta, a 2008-as darab már 3D nyomtatással készült Hollandiában.
Kynsburg Ákos külföldön is úttörőnek számító technológiával dolgozik itthon.
„Nincs két egyforma ember, nincs két egyforma sérült és beteg csont sem, ezért a mozgásszervi problémák kezelésében van a legnagyobb hozzáadott értéke az egyedi gyártásnak. Szoftverek segítségével tökéletesen illeszkedő implantátumokat lehet tervezni. Nem a sérült testrészeket kell tovább fúrni-faragni, hanem a sérüléshez illeszkedő eszközt lehet beültetni” – magyarázza a 3D nyomtatók és szkennerek forgalmazásával foglalkozó Freedee Printing Solutions műszaki vezetője, Szabó Péter.
A 3D nyomtatás nem utolsósorban személyre szabhatósága miatt számít forradalminak. Még a műtét előtt számítógépen modellezik, hogyan alakulna adott páciensben a protézis helyzete, illetve melyik komponensből milyen méretet kell beültetni. Ennek köszönhetően ez a bokaprotézis – más, illetve korábbi modellekkel ellentétben – technikailag egyszerűbben és garantáltan a terhelési tengelynek megfelelően építhető be.
A BEK is igyekszik innovatív maradni a területen, Vargáék ezért hozták létre 2019-ben tervezőlaboratóriumukat. Az Éltes Péter vezette In Silicóban különböző implantátumokat modelleznek számítógépeikkel, ezeket aztán kinyomtatják és felhasználják. „Ez tényleg nagy szám, a számítógépes orvosi tervezésben a világ legjobbjának számító Sheffieldi Egyetemnek vagyunk fióklaborja. Ha meglátná a labort, egyből elfelejtené, amiről velem meg a Kynsburggal beszél” – mondja büszkén Varga, hozzátéve, hogy nem fehér köpenyben, pipettával ügyködő tudósokba futnék bele a laborban, hanem számítógépekbe, és a monitorokon találkozhatnék a Sheffieldben is megsüvegelt munkákkal.
„A tengerentúlon az FDA – mindenféle tudományos alap nélkül – eldöntötte, hogy csak egyetlen síkban mozgó bokaprotézisek beültetését engedélyezi, a bokának ehhez kell alkalmazkodnia. Az általunk használt megoldásban azonban a protézis egy fő mozgási sík mellett a boka más természetes mozgásait is engedi” – magyarázza Kynsburg a kezében tartott átlátszó műboka segítségével.
A lábfejet lehajtva megmutatja, hogyan kerül be az elkopott bokákba a terhelési iránynak megfelelő helyre a két aranyszínű lemez, és közéjük egy fehér műanyag betét. Ebben kulcsszerepe van egy, a beteg bokájára egyénileg készített, 3D nyomtatott sípcsonti célzósablonnak – csak ezt nyomtatják –, illetve egy másik műszernek, ami az ugrócsonti komponensnek a pontos illesztését teszi lehetővé. Utóbbi kifejlesztését egy magyar mérnökkel maga Kynsburg végezte. „Büszkék lehetünk rá – mondja –, mert teljesen magyar fejlesztés.”
A bokának nagyobb szabadságot adó protézis ugyanakkor osztrák találmány, Németországban gyártják, a 3D célzótechnológiát, amivel a protézis beillesztése lehetséges, szlovénok találták ki.
Jöjjenek a turisták Kynsburg legtöbb idejét Ausztriában tölti, azért jár haza vendégsebésznek a BEK-be, mert az intézmény nyitott az orvosi innovációkra, itt már régóta alkalmazzák gerincsebészeti beavatkozásoknál a 3D technológiát. Az osztrák Ernst Orthnerrel – akit mentorának tekint – 2011-ben ismerkedett meg. Orthner 2017-ben hívta meg abba a fejlesztői csapatába, amivel a protézisbeültetéshez addig használt műszereknél egyszerűbbet akartak fejleszteni. Ebben játszott kulcsszerepet a szlovén Jurij Štalc a személyre szabott 3D nyomtatott sípcsonti célzósablon kidolgozásával.
Amikor Kynsburg meghallotta, barátja mit talált ki, „öt percig harapta az öklét”, mivel feleslegessé vált a hagyományos sípcsonti célzóeszköz magyarországi továbbfejlesztése. A Štalc által kidolgozott 3D nyomtatós sípcsonti célzás viszont tökéletesen illeszkedett a Kynsburgék által kifejlesztett ugrócsonti célzáshoz. Ezek által a bokaprotézis mindkét komponensét a terhelésnek megfelelő helyzetben tudják beültetni. „Maga Ernst Orthner, a protézis atyja mondja – így Kynsburg –, hogy ennél precízebben ezt nem lehet megoldani.”
A protézisek készítését Szabó „az orvosi 3D nyomtatás csúcsának” nevezi, a BEK-ben is látott célzókkal szerinte jelentősen lerövidülnek a műtétek, és tapasztalatai szerint egyre több helyen használják a technológiát az egészségügyben.
A technika flottul működik, de – ahogy minden protézis esetében – egy idő után itt is gyakran van szükség újabb műtétre. Ennek az az oka, hogy a bokaprotézisek fejlesztése jelentős lemaradásban van más protézisekéhez képest. „A bokaprotézisek eddig ott tartottak, ahol a térdprotézisek nagyjából húsz, a csípőprotézisek meg harminc éve” – mondja Kynsburg.
Szerinte több dolog hátráltatja az előrelépést. Egyrészt az, hogy a bokák sokkal ritkábban kopnak, ha mégis, akkor gyakran rossz helyzetben – a bokaízületi kopások jelentős többsége ugyanis baleset vagy sportsérülés miatt következik be. A másik ok, hogy a bokában a felső ugróízület kopását az ízület merevítésével is lehet kezelni. Ennek ára a boka alsó ugróízületének a túlterhelése, majd kopása, végül a boka teljes elmerevedése. Ebből a szempontból biztosít jobb életminőséget a nyomtatott bokaprotézis. A protézisbeültetés eddigi bonyolultsága miatt viszont sok orvos a merevítést ajánlja a bokaprotézis helyett. Nem is csoda, hogy például Nagy-Britanniában 2018-ban 109-szer kevesebb protézist ültettek be bokába, mint térdbe.
Amikor Kynsburg meghallotta, jóbarátja mit talált ki, „öt percig harapta az öklét”, mivel feleslegessé vált a hagyományos sípcsonti célzóeszköz magyarországi továbbfejlesztése.
Ez pedig rögtön elvezet egy másik problémához. „A fejlesztés költségei ugyanakkorák, mint a többi protézis esetében. Innentől el lehet kezdeni számolgatni, mennyivel nehezebben térül meg a befektetett pénz” – mondja Kynsburg. Szabó hasonlóan látja: „A beavatkozások egyelőre azért ilyen drágák, mert a fejlesztési költségeket mindig az azt először alkalmazókkal fizettetik meg. Nem volt ez másképp az elektromos autóknál sem.”
A 3D nyomtatók piaca ütemesen növekszik, az egész piac értéke 2022-ben húszmilliárd dollár körül fog mozogni, az egészségügy ebből négymilliárdot tesz majd ki. A Freedee Printing Solutionstől a fogászatok évente nagyjából húsz egyszerűbbnek számító, 1 uszkve 10 millió forint értékű gépet szereznek be, valamint a műtéttervezésnél és az oktatási felhasználásnál is népszerűek a nyomtatók.
Maga az implantátum, például egy térdprotézis esetében Ausztriában 750–1500 euróba kerül. A 3D technológiával beültethető bokaprotézis viszont 3500 euróba kerül az implantátummal és a nyomtatott sípcsonti célzóval. De van implantátum ötezer euró felett is, sőt egy amerikai modellért húszezer eurót kell fizetni.
Az árak a szóban forgó protézis esetében egész Európában egységesek, a gyártó osztrák Alphanorm Medizintechnik ragaszkodik hozzá, hogy egyik disztribútora se adhassa drágábban vagy olcsóbban a terméket. A műtéttel együtt a bokaprotézis a BEK-ben 3,4 millió forintba kerül. Tavaly június óta Kynsburg hat ilyet hajtott végre. Jelenleg két beteg műtétjét készítik elő, ezek után évente legfeljebb tízet, tizenkettőt hajtanának végre, de tudnák tartani a lépést növekvő igényekkel is.
A Kynsburg által Budapesten műtött bokaproblémás betegek eddig mind magyarok voltak, de nem elképzelhetetlen, hogy idővel az egészségturizmus is beindul. A szakorvos szerint ugyanis a Közel-Keleten vagy az Egyesült Államokban lényegesen drágábbak az ilyen beavatkozások, akár tízmillió forintot meghaladó összeget is elkérnek egy bokaműtétért.
Nespresso-gép a szobákban, törölköző és illatszer-bekészítés az ágyakon, már-már szállodai összbenyomás, de nem luxus, inkább a négycsillagos szint, ahol járóbeteg-szakrendelések mellett ma már klasszikus kórházi ellátást is nyújtanak. Évek óta erős terjeszkedésben van a Doktor24, az új multiklinika hárommilliárd forintos beruházásból épült. Exkluzív képriport.
Az elmúlt másfél évben többet hallottuk a Pfizer nevét, mint az azt megelőző évtizedekben összesen. A koronavírus-járvány elleni küzdelemben vállalt szerepe mellett számos más fontos gyógyszeripari találmányt köszönhet az immár 170 éves cégnek az emberiség és a magyar orvostársadalom is.
Alfred Hitchcock ikonikus filmjeleneteit idéző videók megosztása kedvenc közösségi média felületünkön, vagy akár egy grönlandi helikoptertúra közben is kevesebb mint húsz perc alatt feltöltődő telefon – nem az új James Bond-film jeleneteiből idézünk. Az élmény viszont – akárcsak a mozivászon keltette katarzis – most már bárki által hazavihető.
Szeptember végétől foodpandaként működik tovább a NetPincér, a szolgáltatást már a foodpanda.hu oldalon és a foodpanda mobilalkalmazáson keresztül érhetjük el. A gyorskereskedelem hazai éllovasaként szinte mindent házhoz szállít a cég akár 30 percen belül, amire a felhasználóiknak szüksége lehet. Ennek keretében indították el tavaly decemberben Magyarországon elsőként a 30 perces élelmiszer-kiszállítást a panda market üzletekből, valamint az elmúlt hónapokban a Penny és Tesco üzlethálózatokból, de olyan partnerektől is házhoz rendelhetünk foodpanda kiszállítással, mint az Alma Gyógyszertárak hálózata, illetve a BioTechUSA és Borháló üzletláncok.
