Nekünk is nagyon sokat jelentett, hogy a járvány harmadik hulláma utáni első egésznapos élő rendezvényünkre komoly tömeg jött el, mindkét terem csurig megtelt. A színpadon üzletemberekkel, milliárdosokkal, influenszerekkel, celebritásokkal beszélgettünk, de benézett egy színiigazgató és egy NBA-játékos is.
Sebestyén Balázs szinte one-man show-vá változtatta a beszélgetést. Galambos Márton is jól szórakozott.
Nyúl Sándor és Varga Zoltán: milliárdosok a Corinthia Hotelben, a boxutcában.
Két csúcsmenedzser: Hegedüs Éva és Solti Andrea – mindketten a legbefolyásosabb magyar nők között vannak. Fekete Emese beszélgetett velük.
Ha már megvetted, csak jelentkezz be!
Hogy látja a magyar ingatlanpiac visszásságait és lehetséges megoldásait egy társadalomkutató és egy vezető ingatlanszakértő? Röviden: kicsit máshogy. Tíz erős mondat a Forbes.hu-n olvasható 18 perces páros interjúból.
Jelinek Csaba, városszociológus, a Periféria Központ társalapítója:
1. „Becslések szerint 2-3 millió ember él ma lakhatási szegénységben. 1989-90 körül hasonló számot becsültek az akkori szakértők.”
2. „A kormányzat azt hangoztatja, hogy a magyarok továbbra is magántulajdonban akarnak lakni. De ezzel nem értek egyet. Sokan azért ragaszkodnak itthon a magántulajdonhoz, mert minden más szegmens nagyon rossz állapotban van.”
3. „Ha nem a keresleti, hanem a kínálati oldalt támogatná a kormány, akkor új lakásokat hozhatna létre, amelyek teljes életciklusukban, több évtizedig önkormányzati vagy állami kézben maradnak, és ha ezekből 5—10 évente tovább költöznek a lakók, akkor máris több százezrek lakhatását oldotta meg.”
4. „Mióta magunk mögött hagytuk a pénzügyi válságot, az ingatlanárak globálisan emelkednek, a felsőközéposztály keresleti oldalának támogatásával pedig a kormány mintha egy lejtőn guruló autóban ülve még gázt is adna.”
5. „A közhiedelemmel ellentétben az önkormányzati bérlakásokba nem feltétlenül csak a legszegényebbeknek kell beköltöznie. Egy ideális bérlakásportfólióban vannak például alsóközéposztálybeli egészségügyi dolgozók, szociális munkások vagy pedagógusok alacsony, de fix fizetéssel.”
Balogh László, az ország legnagyobb online ingatlanpiactere, az Ingatlan.com szakértője:
1. „Szokás ugyan kárhoztatni a magas magántulajdoni arányt, pedig előnye is van. A járvány alatt kifejezetten jól jött, hogy a saját tulajdonukban laktak a legtöbben, és nem kellett attól tartaniuk, hogy nem tudják kifizetni a bérleti díjat.”
2. „A forgalmat az utóbbi időben nem csak a kormányzati támogatások alakították: a bérnövekedés, a gazdasági növekedés, a könnyebb hitelhez jutás is ezt segítette – utóbbiért az MNB-nek jár a dicséret, mert nem engedte a fék nélküli eladósodást, ami a devizahiteleknél korábban előfordult.”
3. „A befektetők árfelhajtó hatása egyértelmű, viszont társadalmilag hasznosnak is nevezhető munkát végeznek az ingatlanállomány megújításával, felújításokkal, korszerűsítéssel.”
4. Az Airbnb-törvény kapcsán nem lennék az önkormányzatok helyében. Nekik most azt kell eldönteni, hogy melyik ujjukba harapjanak: a lakók érdekeit és a turizmusból befolyó összegeket kell összehangolni.”
5. „Az egyetlen fenntartható út a bérlakásprogramban, ha az nonprofit lesz. Ez biztosítja a piacinál kedvezőbb díjakat. Azt már láttuk, hogy a profitalapú programokból nem lett semmi.”
Alig húszévesen céget vezetni nem lehet könnyű, a csődtől megmenteni és nemzetközileg is sikeressé tenni egy vállalkozást pláne nem az. Érdi Zoltánnak a Liss élén mégis sikerült, így ma már több patront adnak el Amerikában, mint Európában, és nélkülük még a New York-iak kapucsínója is más lenne.
Az elmúlt évtizedben a Xiaomi írta a globális techpiac egyik legnagyobb sikertörténetét, amely még messze nem ért véget. A folyamatos innováció mellett elkötelezett gyártócég a hazai fogyasztókat is meghódította, olyannyira, hogy bizonyos termékszegmensekben már piacvezető. Az új 11T szériáról, valamint az okostelefonok jövőjéről is beszélgettünk Wagner Tiborral, a Xiaomi Technology magyarországi vezetőjével.
Alfred Hitchcock ikonikus filmjeleneteit idéző videók megosztása kedvenc közösségi média felületünkön, vagy akár egy grönlandi helikoptertúra közben is kevesebb mint húsz perc alatt feltöltődő telefon – nem az új James Bond-film jeleneteiből idézünk. Az élmény viszont – akárcsak a mozivászon keltette katarzis – most már bárki által hazavihető.