A kötés és a horgolás nem, vagy legalábbis nem csak nagyiműfaj – Gombos Anett hét éve működő Fonaldája jó bizonyíték erre. Aki betér a boltba, a színkavalkádnak és az értő kiszolgálásnak köszönhetően tíz perc után kisimul.
„Sokan gondolják, hogy ez nagyis dolog, pedig nem. Rengetegen kötnek, horgolnak” – mondja Gombos Anett Fonalda nevű, Dunakeszin lévő boltjában, ahol kamaszoktól várandós anyukákon át nagyszülőkig sok korosztály megfordul. Mostanra lejárt a nyikorgós akrilfonalak kora, megnőtt a kézimunka értéke, és a 2010-es években ismét felívelt a kötés-horgolás – így fejlődött fel Anett fonalboltja is.
Anett közgazdász, dolgozott a versenyszférában, aztán egy kaposvári középiskolában tanított, majd férje munkája miatt költöztek Gödre. Gyerekkorában tanult meg kötni és horgolni az édesanyjától, majd amikor 2013-ban harmadik gyermekével veszélyeztetett terhes lett, és sokat kellett nyugalomban lennie, visszatért a kézimunkázáshoz. A környéken lévő fonalfelhozatallal viszont elégedetlen volt, a legközelebbi üzlet nagyon drága volt, a messzebbiek nem szállítottak ki, rugalmatlanok voltak. Közben azon gondolkozott, mihez kezd a babázós évek után, hiszen a három gyerek mellett rugalmas munkára volt szükség. „De akkor még futurisztikus dolognak tűnt, hogy olyan munkám lehet, amit szeretek, és mellette a családot logisztikázom.” Tapasztalatai és a fonalszeretete végül felbátorította, és 2014-ben megnyitotta a Fonalda webáruházat.
Itt tartunk a sztoriban, amikor Anett férje (aki alapvetően az IT-feladatokért felel) bekukucskál a raktár-iroda ajtaján, hogy kellene Anett segítsége. A következő húsz percben elhangzik négy-öt kifejezés, amit nem értek, az ízület szóra például felkapom a fejem (spoiler: ez az amigurumi(Horgolt vagy kötött kitömött játékfigura, a japán szó az elkészítés technikájának a neve.) figurák belsejébe tehető kütyü, amivel aztán forgatni lehet például az elkészült állatka végtagjait). Anett türelmesen tanácsol, és ajándékot is ad a nagymamájával betérő gyereknek.
Hét éve százezer forint beruházással (egy webshoppal és egy kartondoboznyi fonallal) indultak, majd az első pár évben évről évre megduplázták forgalmukat. Merész lépésnek tűnhet 2021-ben egy webshop mellé üzletet nyitni, de vevőiknek kifejezetten igényük volt rá. A fonalakat, kiegészítőket élőben kell megtapogatni, a színeket megnézni. Van is miből válogatni: több mint százféle fonalat forgalmaznak, több száz színben. Többségük Törökországból, Bulgáriából érkezik, de vannak román és német fonalaik is.
Népszerűek a színátmenetes, valamint a makramézáshoz és az amigurumihoz való fonalak, és jól mennek a szőrös, illetve a bambusz- és selyemtartalmú fajták is. Utóbbiakból egy motring ára több ezer forint, de van hatszáz forintos guriga is. Anették kreatív csomagokat is árulnak, ezekkel a kézimunkázók otthon dolgozhatnak, majd a Facebookon osztják meg egymással tapasztalataikat. A Fonalda már nemcsak bolt: „a sok színt látva tíz perc után kisimul a hölgyek arca, megnyílnak. Olyanok vagyunk, mint egy boltnak álcázott terápiás helyiség.”
Gombos Anett egyéni vállalkozó Tevékenység kezdete: 2014 Árbevétel (millió forint): 2019 7,2 2020 9,4 Adózott eredmény (millió forint): 2019 2,8 2020 0,8 Létszám: egy alkalmazott és két kisegítő a karácsonyi időszakban. Forrás: cégközlés
A civilek is tudnak a cégeknek értéket és felhasználható tudást adó szolgáltatásokat nyújtani, és ha utóbbiak ezeket piaci áron megvásárolják, az alapítványoknak nem csak a random adományoktól és pántlikázott pályázatoktól kell függeniük. Ezért munkálkodik Kiss Gyöngyvér és nonprofit szervezete, a Civil Impact.
ucolj ki! Ez volt a neve a Humusz Szövetség speciális szabadulószobájának, amit lényegében hulladékból – persze válogatottból – építettek fel az idei Good Impact vásáron, és furfangos feladatok megoldásával lehetett belőle kiszabadulni. A Ziggurat Project arról szólt, hogy olyan gyakorlatokra tanítják meg a munkavállalókat, amikkel kiegyensúlyozottabbak lesznek, a Demokratikus Ifjúságért Alapítvány pedig a Vox Pop vitakultúra-fejlesztő társasjátékát árulta – nyolc percben.
ADAKOZOL? Minden hónapban írunk egy szervezetről, amit szerintünk érdemes támogatni. Miért teszünk így? Mert Magyarországon kevesen élnek jól (a jól élők közül sokan olvassák a Forbest), de nagyon sokan küzdenek mindennap. Ez így igazságtalan, és mindenkinek van egy kis felelőssége benne.
Merthogy fejenként ennyi időt kapott az a nyolc alapítvány, amelyik egy-egy showroomban prezentálhatta saját fejlesztésű termékét vagy szolgáltatását cégvezetőknek – semmiképpen nem ppt-n, hanem öt érzékszervre ható bemutatókkal. A forgószínpadszerű térben körbesétáló vállalati látogatók válogathattak közülük, és ha olyanra bukkantak, amiről azt gondolták, hogy a munkavállalóiknak vagy az ügyfeleiknek értékes lehet, megvehették. „A Humusz játékát azóta megvásárolta három cég, ahogy más részt vevő nonprofit szervezetek szolgáltatásait is, hiszen ezeket aztán egész évben áruljuk. Általában öt–tízmillió forint össze is jön belőlük, és ez mind az ő bevételük lesz” – mondja Kiss Gyöngyvér, a vásárt szervező Civil Impact Nonprofit Kft. alapítója.
Gyöngyvér eredetileg kommunikációs ügynökséget vezetett, de egyre több alapítvány lett az ügyfele. „Szerettük a jó ügyeiket, és szerencsére voltak céges megrendelők is, akik ezeket eltartották.” 2008-ban jött az ötlet: miután jól ismerték a nonprofit és a vállalati szektor kapcsolódási pontjait, azt találták ki, hogy civilként segítenek a civil szervezeteknek olyan termékeket és szolgáltatásokat kidolgozni, amik pénzt hozhatnak a konyhára.
Az első években árverést szerveztek, és ezeken a Civil Licit nevű eseményeiken a vállalatvezetők licitálhattak a szolgáltatásokra. Előfordult, hogy így hatvanezres portékák 250 ezerért is elkeltek. A Magyar Telekom volt az egyik első cég, amelyik üzletet kötött a Szempont Alapítvánnyal. Utóbbi arra dolgozott ki tréninget, hogy az ügyfélszolgálatosok megtanulják, hogyan lehet látássérülteket jól kiszolgálni.
„Többek között Novák Péter, Winkler Nóra, Till Attila, Kulka János, Czutor Zoli és Für Anikó voltak a segítőink az esemény reklámozásában, nagyon jó hangulatban zajlott a licit minden évben. Csakhogy rájöttünk: ezzel az egyetlen eseménnyel nem érjük el, hogy rendszeres bevételre tegyenek szert az alapítványok, másfelől a licitálás miatt az egészet pusztán jótékonyságnak gondolták a cégek.”
Márpedig Gyöngyvérék úgy látják, a nonprofit oldalon is van olyan szaktudás, ami tud érték lenni. „Így a civilek nemcsak adományozás potenciális célpontjai lesznek, hanem üzleti alapokra fektethetik működésüket. A munkájukért kapott pénzt pedig szabadon felhasználhatják.” A legtöbb alapítvány és egyesület életében óriási probléma ugyanis, hogy a pályázati pénzeket és az adományokat általában egy-egy konkrét feladatra pántlikázzák, így magára a működésre alig van forrás.
Gyöngyvér szerint a civileknek meg kell szokniuk, hogy igenis értékes, amit létrehoznak, a céges oldalon pedig azt kell megtanulni, hogy egyenrangú partnerségként kezeljék az együttműködést.
Átállítják a váltót A Civil Impact mára háromszáz nonprofit szervezetet és nyolcvan nagyvállalatot gyűjtött a holdudvarába, és próbálja őket egymással összekötni. Az egyik fő programjuk az ősszel rendezett Civil Impact Akadémia, ahol évente tíz–tizenöt civil szervezetet fejlesztenek, vagyis segítenek nekik kitalálni, hogyan legyen üzleti lábuk. „De nem toljuk őket abba az irányba, hogy társadalmi vállalkozássá váljanak” – mondja Gyöngyvér.
Az akadémiai képzések minden egyes napján más-más vállalat a házigazda, a Civil Impact szakemberei mellé a cégek adnak még trénereket, mentorokat. Persze pro bono, vagyis ingyen osztják meg szaktudásukat és jó gyakorlataikat az alapítványoktól, egyesületektől érkezőkkel. Utóbbiaktól hatvanezer forint képzési díjat kérnek Gyöngyvérék. Azért nem ingyenes a program, hogy akik beneveznek rá, valóban komolyan vegyék a közös munkát.
A képzés végén a résztvevők bemutatják a mentorok segítségével kialakított ötleteiket, és a három legjobb automatikusan ott lehet a Good Impact vásáron. „Persze a két zászlóshajóprojektünk – a Good Impact és a Civil Impact Akadémia – mellett egész évben segítünk a cégeknek megtalálni azokat a pontokat, ahova beilleszthetők a civilek szolgáltatásai. A civileket pedig azzal támogatjuk, hogy segítünk nekik innovatív, kreatív és újszerű szolgáltatásokat fejleszteni. A vállalatok ezeket a hívószavakat keresik, meg persze mostanában a mentális egészség is buzzword.”
A Civil Impact főként a cégektől kapott megbízási díjból él, és ezt tudja visszaforgatni a nonprofit szervezetek fejlesztésére. Egyre több vállalat kéri fel őket, hogy segítsenek nekik CSR és fenntarthatósági programot kitalálni, vagy keressenek transzparens civil partnert számukra, esetleg szervezzenek családi napot nonprofit szervezetek bevonásával. Nemrég pedig részben ők készítették például Óbuda fenntarthatósági stratégiáját is. „Évek óta az egyik missziónk az is, hogy érték legyen a civil szektorban dolgozni. Van már néhány szervezet, amely professzionális alapon működő rendszert épített fel – ilyen többek között a Bátor Tábor vagy az Autistic Art –, de ezek egyelőre általában olyan alapítványok, amelyek mögött ott áll egy-egy komoly mecénás. Ahol nincs ilyen, azok nehezített pályán működnek.” Gyöngyvér szerint a civileknél is át kell állítani a váltót, hogy ők se csóróként gondoljanak magukra.
Gyöngyvér a civil munka mellett a Momentán Improvizációs Társulat ügyvezetője is. „Két szenvedélyem van, a civil ügyek és a színház, így amikor megkerestek, nem tudtam nemet mondani. A mai napig azt látom, hogy inspirációkat nyerek egyiktől a másiknak.” Filozófus-szociológus édesanyja már gyerekkorában „megfertőzte” a társadalmi ügyekkel, így ő maga manapság szabad idejében is rendszeresen vállal önkéntes munkát a szomszédjában levő gyermekotthonban. A szemléletet pedig a gyermekeinek is igyekszik átadni, éppen garázsvásárt szervez velük, a bevételt majd a gyermekotthonnak adják. „Fontos, hogy ezt a hozzáállást már ebben a korban megkapják a gyerekek. Én pedig iszonyú szerencsésnek érzem magam, mert mindennap azt gondolom, hogy a munkámmal kicsit megmentem a világot.”
Civil Impact Nonprofit Kft. Alapítás éve: 2015 A csapat: 4 fő Éves költségvetés: 30–35 millió forint Mit kezdenének 10 000, 100 000 és 1 000 000 forint adománnyal? 10 000: Egy tanácsadói alkalom kijönne belőle egy nonprofit szervezet számára. 100 000: Szolgáltatásfejlesztő workshopra költenék, ami esélyt nyújt legalább 15 nonprofit szervezetnek a for-profitokhoz való kapcsolódásra. 1 000 000: A Good Impact fenntarthatósági vásár bővítésére fordítanák, hogy több civil szervezet kapjon lehetőséget bemutatkozásra.
Az elmúlt másfél évben többet hallottuk a Pfizer nevét, mint az azt megelőző évtizedekben összesen. A koronavírus-járvány elleni küzdelemben vállalt szerepe mellett számos más fontos gyógyszeripari találmányt köszönhet az immár 170 éves cégnek az emberiség és a magyar orvostársadalom is.
Stratégiai jelentőségű lépés történt a gyógyszeriparban idén ősszel, ráadásul magyar vonatkozása is van: a Chinoin újpesti gyára az Euroapi legfontosabb gyártóegysége lesz. A létrejövő Euroapi vállalatban hatalmas szellemi tőke összpontosul, innovatív gyártástechnológiai megoldásokkal és folyamatos fejlesztésekkel készülnek a jövő kihívásaira. És nem utolsósorban: a partnerek bizalmának erősítésére.
