Szerző: Vaszari Péter

A közép- és nagyvállalatoknál egyre több az olyan vezető, aki itthonról hozza meg döntéseit – és ez nagy eredmény. Észre kell venni azt a közép- és nagyvállalati réteget (nem is beszélve a feltörekvő startup, scale-up cégekről, amikben hatalmas növekedési potenciál van, ráadásul kiépült az ezt katalizáló ökoszisztéma is), ami tényleg szintet lépett az utóbbi években. Nemcsak pénzügyi eredményekben, hanem stratégiában, nyitottságban és merészségben is.

Ennek lenyomatát látjuk a tranzakciós piacon is, hiszen nemcsak a hazai terepet dominálják ezek a szereplők, de egyre inkább kacsingatnak a külpiacokra is. Tavaly 105 vállalati tranzakciót zártak le és hoztak nyilvánosságra Magyarországon, amivel a piac becsült mérete az EY elemzése szerint közel nyolc százalékkal, 5,7 milliárd dollárra emelkedett. Két fontos dologra hívnám fel a figyelmet: a piacot a belföldi tranzakciók dominálták (53 százalékos arányban volt belföldi a vevő és az eladó is), ami mellett egyre növekszik a határon átnyúló, „kifelé” irányuló tranzakciószám (18 százalék).

A trendek azt mutatják, hogy erősödnek a hazai döntéshozatallal rendelkező vállalatok. Az utóbbi harminc évben felnőtt körülbelül százötven tőkeerős magyar nagyvállalat, és készen áll rá, hogy külföldi piacokon vevőként is megjelenjen. Mellettük hozzávetőlegesen még van ötszáz középvállalat, amelyik elindult a magyar hátterű multivá válás útján. A covidra adott vállalati válaszok lehetnek reaktívak és proaktívak – a járvány hatására más pályára kerül a vállalatok működési környezete. A makrofeltételek, az üzleti környezet lehetővé teszik a proaktív stratégiák megvalósítását, és igenis, ebben az esetben van lehetőség szintet lépni egy vállalat életciklusában.