Jancsa János egy évtizede burgerkritikusként lubickolt a kirobbant street food forradalomban, a jó ételekre vágyók itták szavait, a reformer vendéglátók pedig jó értékelésben reménykedtek. Az ismertséget és a tapasztalatot üzlettársaival a Bamba Marha elindítására fordították, ezzel felkínálták a lehetőséget a „burgerpápa” akasztására. Ehelyett további hat burgerezőt nyitottak, idén pedig a 1,5 milliárd forintos árbevételt is elérhetik.
A 2010-ben kezdődő nagy budapesti burgerforradalomnak köszönhetően egy-két év múlva több mint háromszáz minőségi burgert kínáló helyet számlált Budapesten Jancsa János Burger Blogja. „Miért szálltunk volna be ebbe a mezőnybe négyszázegyediknek? Számoltunk, a matek meg tökéletesen kihozta, működni fog minden” – mondja Jani. Beszélgetésünk színhelye a 2015-ös indulás óta már hetedik éttermük, a West End, ahol Jani a társtulajdonos és ügyvezető Kazár Bálinttal vár rám. A helyszínválasztás merész a tucatnyi gyorsétterem ölelésében – valami egyedi tudás birtokában vannak ezek a vállalkozók.
A street food már nem csak gyorskaja A forradalom felforgatta Budapest és az ország gasztrotérképét, az emberek fogyasztási szokásai is megváltoztak az eltelt évtizedben. Kiszélesedett az a réteg, amelyik hétköznap is igényli a jobb minőségű burgereket vagy pizzákat, mondja a Tuning Burger tulajdonosa. Erdélyi Róbert maga is részt vett a piac kialakításában. Ebbe a környezetbe érkezett meg a Bamba Marha is.
A Bamba Marha sikeréhez nemcsak a jó időzítésre volt szükség, hanem egy ritka együttállásra is: Jancsa Jani évek óta építette gasztrobloggeri ismertségét a Burger Blog és a Street Kitchen felületein, véleményében évek óta megbízik a jó burgerre vágyók egyre nagyobb tábora. Az üzlettársak bizalma fiatalkori ismeretségükön alapszik, vendéglátós tapasztalataik pedig felkészítették őket egy étteremmel járó feladatokra. Az összhang objektíven is mérhető eredményt hozott, hat év alatt üzletet nyitottak, bevételük tavaly a járvány ellenére megközelítette az egymilliárd forintot. „Idén elérhetjük a másfél milliárdot, jövőre a kétmilliárd sem földtől elrugaszkodott várakozás, ráadásul új étterem megnyitása nélkül is képesek leszünk rá” – mondja Bálint.
Haszon a javából Az egyes éttermek által termelt adózás utáni eredmény figyelemre méltó, a bevétel 15–30 százalékát nettó nyereségnek tudták elkönyvelni az éttermek projektcégei. 2020-ban egyedül a Deák téri, ideiglenesen bezárt egységük lóg ki a sorból, a bulinegyed hónapokra megszűnt forgalma miatt éppen csak nullszaldós lett.
„Berágtam.” Ez Jakabovics Tibor tömör válasza arra a kérdésre, hogy miért kezdett el fákat ültetni. A természettudományi területről érkező író nem akarta elfogadni, hogy az átlagembernek szorongva kell várnia, hátha a tudomány és a technológia majd egyszer megoldja a globális problémákat. Az író-környezetvédő keze nyomán mostanra több mint kétezer facsemete vert gyökeret, és megjelent a Mókusugrás – Ültess fát! című könyve is, amely felráz, elképeszt, szórakoztat és erőt ad. Számos hasonló szellemű művet várhatunk még a jövőben, mivel Jakabovics Tibor egyúttal megalapította az Equibrilyum Könyvkiadót is, amely független és nem profitorientált stratégiájával egyedülálló lehet a könyvpiacon.
Képzeljenek el valakit, aki két, amúgy biztosan rettentően fontos dolga között mintegy mellesleg gyorsan elültet egy fát. Mivel mostanra a saját környezetében mindenhol facsemeték nőnek, az ültetéshez nap mint nap messzebbre kell barangolnia, vállán az ásóval, hogy megtalálja az aznapi fácska helyét. Hol saját földterületekre ültet, amelyeket kifejezetten ezért vásárolt, hol elhagyott telkekre, közterületre, és néha bizony – gerillamódszerekkel – olyan helyre, ahova talán nem is volna szabad. De ki tiltja meg neki – ahogy Jakabovics Tibor fogalmaz –, hogy „csakazértis” megmentse a Földet? S örömmel látja, hogy többnyire még a kakukkfiókaként elültetett fákat is elfogadja, befogadja a világ. Ha minden jól megy, pár évtized múlva majd árnyékot adnak, lombjukkal megkötik a szén-dioxidot, a port, a légszennyezést, vizet párologtatnak, akár gyümölcsöt is lehet szemezgetni róluk.
Szinte megszállottan ültet fákat – az év minden egyes napján. Nincs olyan, hogy ha egy nap többet ültet, akkor másnap nem kell kimenni. Mindennapi lelkigyakorlattá és testedzéssé vált számára a fák ültetése és gondozása. Hogy mennyire komplex élmény ez, arról a Mókusugrás – Ültess fát! című könyve tanúskodik, amellyel 2021 tavaszára készült el. A különös, magával ragadó könyv több síkon futó szépirodalmi alkotás, amelyben gyermekkori emlékek, kisnovellák, tudományos ismeretterjesztés és az emberiség jövőjéről szóló miniesszék fonódnak össze. A Mókusugrás főszereplői a fák, a nagymama, egy múltbéli falu, egy jövőbeli űrkolónia és az elbeszélő, aki egyre csak ültet és gondolkodik…
Ízig-vérig szépirodalom, ami megnevetteti, meghatja és elgondolkodtatja az olvasót is.
Elgondolkodtatja például arról, hogy valóban ilyen egyszerű volna-e a megoldás, hogy mindenkinek fákat kell ültetnie. Muszáj volt feltennünk ezt a kérdést Jakabovics Tibornak. „Mondok egy hasonlatot arra, hogy az emberiség hogyan viselkedik most” – kezdi lelkesen, és érződik, hogy gyakran találkozik ezzel a tamáskodó kérdéssel. – „Keresztben fekszik egy feldőlt kamion az autópályán, mi pedig száguldunk feléje. De ahelyett, hogy a fékre taposnánk, csak nyomjuk a gázt, és morfondírozunk. Mekkora daru kell majd? Jobbra, vagy balra emeljük ki? Ki vezeti majd a mentőt? Benne lesz a hírekben? És így tovább, záporoznak a kérdések, közben száguldunk a végzetes akadály felé, ahelyett, hogy a fékre lépnénk. Mély meggyőződéssel állítom a faültetésről, hogy az a fékre lépés. Nem oldja meg az összes problémánkat, azonban pár ezer milliárd darab fa elültetése jelentősen lassítaná az katasztrofális folyamatokat, hogy legyen időnk kitalálni, mi a teendő. A fa egy természetes környezetátalakító „üzem”, a sok fa pedig puffer. Ráadásul a faültetés filléres megoldás, mindenki számára elérhető, és mindenki számára élvezhető az eredménye.”
Ez a gondolatmenet érthető, azonban a Mókusugrás szelíd radikalizmussal konkrétan arra buzdít, hogy mindenki azonnal kezdjen el fákat ültetni. Ön is, és mindenki más. Ahogy a Mókusugrást olvassuk, nem is tűnik lehetetlennek. A klímaváltozás kapcsán megszokott katasztrófakommunikációval szemben ez a könyv felszabadító. Érzékelteti, hogy az utolsó pillanatban vagyunk, de nem lebénít: segít megélni azt az örömöt, amit a természettel való kapcsolat ad. Emlékeztet arra, hogy pár generációval ezelőtt a legtöbb ember számára még magától értetődő volt a természettel való összhang. Szép emlékekből, jó élményekből visz a szöveg olyan jövővíziók felé, amelyeket az olvasó – tehetetlenségérzéséből felrázva – már el is tud képzelni.
De a természetvédő író nemcsak palántákat nevel: a világot átformáló gondolatokról is gondoskodni akar, hogy kikelhessenek. Az általa idén megalapított Equibrilyum Könyvkiadó a saját kezdeményezésű, interdiszciplinárisan tájékozódó kötetei mellett inkubátorként karolja fel azokat az alkotásokat, amelyek érdemesek arra, hogy széles körben megismerjék őket. Kulcsszó: fenntarthatóság és cselekvés. Független és nem profitorientált kiadóként az Equibrilyum egyedülálló lehet a magyar könyvpiacon.
De nem ellentmondás ez, fákat ültetni és papíralapú könyveket nyomni sok példányban? „Egy kifejlett fából átlagosan 40 könyvre elegendő papír készül, mi pedig minden egyes kinyomtatott példányunk után elültetünk egy fát” – feleli Kolozsy Balázs, az Equibrilyum Könyvkiadó vezetője. – „Tehát, ha számszerűen nézzük, a könyveink nyomán nem csökken, hanem nő a fák száma a világban. Emellett minden könyvünk FSC minősítésű papírra készül, azaz tudatos erdőgazdálkodásból származik, ahol az erdő biodverzitását megőrizve gondoskodnak a fák pótlásáról. Azonban a papírgyártás, a nyomtatás és szállítás máshogyan is terheli a környezetet, ezért aktívan keressük azokat a megoldásokat, amelyek kevesebb szennyezéssel járnak. Most épp a papírtakarékos könyvtervezés és zöld nyomdatechnika lehetőségeivel foglalkozunk. De azt gondoljuk, hogy a könyv mint tárgy nem elhagyható, továbbra is fontos szerepe van a hétköznapjainkban.”
Jakabovics Tibor egyetért ezzel. „Az Equibrilyum Könyvkiadó olyan kiadványokat hoz létre és karol fel, amelyek az olvasó társai lesznek a tudatos jövőteremtésben. Ehhez pedig a könyvvel való szoros kapcsolat is hozzátartozik. Egészen máshogyan hat egy műtárgyszerűen szép, kézbe vehető könyv, mint egy e-book. Mi olyan könyveket adunk ki, amelyeket generációk múlva is érdemes lesz levenni a polcról. S hogy a könyv, ahogy a fa is, szó szerint közügy, közös ügy lehessen, a könyvkiadásunk egy része nyílt pályázati rendszer alapján fog történni, amelyet nemsokára meghirdetünk. A befogadókészséget, a párbeszédet szeretnénk képviselni a gondolatok áramlásában.”
De miért Mókusugrás a könyv címe? A szerző elmosolyodik, úgy válaszol: „Az én drága nagymamám azt mondta régen: közel kell ültetni a fákat, úgy, hogy egy mókus át tudjon lendülni egyikről a másikra. Ez a kifejezés szépen mesél a természet szerinti megoldásokról. A természet nem ültet fákat egymástól pontosan 5 méternyire. A természet össze-vissza ültet. És ha megnézzük, a fák lombkoronája a természetes közegben gyorsan összekapcsolódik. Mi, emberek, ugyanolyan közel élünk egymáshoz, mint a fák. Fontos lenne, hogy mi is összekapcsolódjunk, hiszen egymásra vagyunk utalva.”
A hamarosan angol és német nyelven, illetve Scherer Péter színművész előadásában hangoskönyvként is megjelenő Mókusugrás elérhető a nagyobb könyvesboltokban és az Equibrilyum Kiadó honlapján: www.mokusugras.hu
Miután évekig küzdött a szilícium-völgybeli szkeptikusokkal és Wall Street-i ellenfeleivel, Michael Dell behúzta az évszázad üzletét, és vagyonát ötvenmilliárd dollárra tornászta fel. Legnagyobb ambíciói azonban még megvalósításra várnak – és ő nem űrutazásra készül. Az amerikai Forbes címlapsztorija.
Irodaház-forradalom zajlik a pesti Belvárosban: az Optinvest csapatának van tapasztalata és fantáziája, hogy meglássa a romos épületekben a dicső múltat, na és a jövőt. Kétmilliós kölcsönből indult 18 milliárdos ingatlanportfolió az övék, és egy történet, ami sokkal inkább szól szenvedélyről, kemény munkáról és megérzésről, mint üzleti tervről. Dobos Mátéék üres és lepusztult házakat vásárolnak fel az ötödik kerületben, hogy aztán az utolsó négyzetcentiméterig megújítva adják azokat bérbe jónevű cégeknek. A modell nem csak a Belvárost szépíti és tölti meg élettel, de üzletileg is sikeres.
Óriási a verseny az e-kereskedelem legnagyobb hazai szereplői közt abban, hogy melyikük tud a legjobb helyre és a legnagyobb számban csomagautomatákat lerakni. Míg Nyugat-Európában sok helyen berzenkednek ettől a szállítási módtól, a magyarok nagyon is szeretik. A cégek ráadásul márkaépítésükkel a konkurenciának is besegítenek.
