Gerlóczy Márton: Fikció 1. – A katlan
(2021, Scolar Kiadó, 4775 forint)
Miről szól? „A dolgok egyféleképpen történhetnek, tudniillik úgy, ahogyan történtek.” Így kezdi az író a sztorit, ám szinte azonnal kiderül, hogy ez pont nem igaz. Merthogy Gerlóczy Márton a családjáról akar írni, de meg kell várnia egy DNS-eredményt, amin nem kevesebb múlik, mint az, hogy pontosan melyik családról összegyűjtött dokumentációját kell megnyitnia a munka elkezdéséhez. Ráadásul másodszor történik meg mindez az életében, hiszen tizenkét évesen tudta meg, hogy az apja, akit hatévesen elvesztett és meggyászolt, nem a vér szerinti szülője, az ő édesapja valaki más – most pedig kiderül, hogy ebben a felmenőinél egyszer már volt egy hasonló rejtély.

Identitáskeresés, bizonytalanság, feldolgozhatatlan lelki terhek – a regény legnagyobb értéke az a természetes őszinteség, amivel az író az érzelmeiről vall. Például néha haragot érez édesapja iránt, aztán maga is rácsodálkozik, amikor egyszer apjának szólítja. A tépelődés karácsony környékén, mindenkitől távol, egy szicíliai, katlanszerű kisvárosban zajlik, azért utazott oda, hogy nyugalomban alkothasson, aztán persze rájön, hogy nem is bírja olyan jól a magányt. És akkor megérkezik Zsófi, a barátnője.
(G. Tóth Ilda)
Kinek ajánljuk? Aki bírja, ha egy könyvnek úgy van vége, hogy épp csak kezdődik az igazi izgalom, és ki tudja várni a többkötetesnek ígért identitásthriller következő fejezetét.

Köves Gábor: Végszónak sem rossz
(2021, 21. Század Kiadó, 3990 forint)
Miről szól? 38 interjú olyan nevekkel, mint Juliette Binoche, Margaret Atwood, John le Carré, Bödőcs Tibor, Suzanne Vega, Enyedi Ildikó, Nádas Péter, Dragomán György, Jonathan Franzen, John Oliver és még egy sor magyar és nemzetközi művész szupersztár, akiket becserkészni sem könnyű, hát még elérni, hogy húsz–harminc percet adjanak az életükből Brooklynban, Gombosszegen vagy egy bécsi színház félreeső öltözőjében, és ebből ki lehessen hozni valami mélyebbet vagy vicceset. Mindkettőre van példa Köves Gábor interjúiban, amelyek egy része a Magyar Narancsban, az Élet és Irodalomban, a Marie Claire-ben vagy éppen a Forbesban már megjelent.

Ez nem von le az értékükből – ki ne olvasná szívesen újra, hogy milyen volt forgatni Krzysztof Kieslowskival, aki mindig és csak azért is rágyújtott, ahol nem kellett volna, és nagyon tudott lengyelül káromkodni, vagy hogy honnan vette kölcsön Bödőcs Tibor a műhasat, hogy Orbán Viktort parodizálja. Jutottak azért a könyvbe új, eddig nem publikált beszélgetések is, de kedvenceim a klasszikus Köves-féle bevezetők az interjúk körülményeiről. Itt derül ki, hogyan sikerült – Nádas Pétert idézve – „a leglehetetlenebb helyeken, a legképtelenebb figurákat szóra bírni”. (Fekete Emese)
Kinek ajánljuk? Az anekdoták és a műhelytitkok kedvelőinek, azaz mindenkinek. Újságíróknak kötelező.

Rutger Bregman: Emberiség
(2021, HVG Könyvek, 4500 forint)
Miről szól? Mégis jobbak lennénk, mint hittük? Ezt a kérdést teszi fel a fiatal holland történész, és járja aztán körül 350 oldalon, olyan stílusban, mintha skandináv krimit olvasnánk, nem pedig tudományos témájú és igényességű munkát – nem véletlenül az év egyik legnagyobb nemzetközi bestsellere. Bregman alaptézise az, hogy „a legtöbb ember a lelke mélyén egészen tisztességes”, és hogy ezt bebizonyítsa, számtalan evolúciós és történelmi példát hoz fel.

Bemutatja a Legyek urának igazi történetét, majd ismert szociológiai és pszichológiai kísérletekről (például Philip Zimbardo börtönkísérletéről) rántja le a leplet, és jut az eredetitől gyökeresen eltérő következtetésre. De mielőtt valaki naivnak és bárgyúnak gondolná hozzáállását, Bregman magát is folyton kérdőre vonja, és nem kerüli meg a magától értetődő kínzó kérdéseket, minthogy hogyan magyarázzuk meg a háborúkat, Auschwitzot, Hitler, Sztálin, Mao vagy más diktátorok és készséges végrehajtóik rémtetteit – hogyan fér ez össze az alapvetően szelíd és jóságos „Homo Kutyuli” képével. A választ nem lövöm le. (Fekete Emese)
Kinek ajánljuk? Aki tartotta már magát naivnak és idealistának, de nem adja fel. És aki valami felemelő olvasmányra vágyik, mindegy, miért.

Jo Nesbo: A féltékenység-szakértő és más történetek
(2021, Animus Kiadó, 3980 forint)
Miről szól? Hét, rövidebb-hosszabb skandináv krimit tartalmaz a kötet, és a Harry Hole-sorozatáról híres norvég szerző itt is előrántja az alkoholistába hajló sármos detektív karakterét. A sztorik pedig egészen elképesztőek, és az a közös bennük, hogy mindegyik a féltékenység köré fonódik. Rögtön az első kriminovellában például a főszereplő szerződést ír alá az Öngyilkosság Rt.-vel, hogy három héten belül tegyék el láb alól, miután a férje megcsalta, a valódi öngyilkosság pedig szégyennek számít a tehetősök világában. És bár találkozik közben valakivel, akibe bele is szeret, már nincs visszaút, nem létezik pánikgomb.

„A féltékenyégnek nincs színe, szaga, hangja. De mindig van története” – olvasható a címadó kisregényben, amelyben Athénból féltékenység-szakértőt rendelnek ki egy kis szigeten elkövetett testvérgyilkossághoz. És amikor már azt hinné az olvasó, hogy minden fordulaton túl van, akkor jön még egy, a nyomozó életéből. Szól még novella például egy kukásról, aki másnaposan indul dolgozni, egy taxisofőrről, aki fél pár fülbevalót talál az autójában, és egy íróról is, aki épp készül kilépni a rivaldafénybe. (G. Tóth Ilda)
Kinek ajánljuk? Aki igazán jó, elgondolkodtató és tartalmas krimikre vágyik, és némi filozófiát, romantikát is elvisel, attól pedig nem tart, hogy eluralkodik rajta is ezután a féltékenység.

Rényi Pál Dániel: Győzelmi kényszer
(2021, Magyar Jeti Zrt.,4490 forint)
Miről szól? „El tudom képzelni az életemet politika nélkül, de nem tudom elképzelni futball nélkül” – ha valami fontos Orbán Viktor életében, az biztosan a labdarúgás. Csakúgy, mint a politikában, a miniszterelnöknek a pályán is a győzelem számít, ez a párhuzam kíséri végig Rényi könyvét is. A 444.hu újságírója a foci szemszögéből, sokszor sportnyelvet használva írja meg Orbán portréját, politikai gondolkodásának formálódását, valamint a Fidesz tagjainak egymással és a „szurkolókkal” való kapcsolatát.

A könyv bőséges forrásanyagból merít, mégsem adathalmokon kell átrágni magunkat ahhoz, hogy megértsük az elmúlt három évtized magyar politikai rendszerének és hatalomgyakorlásának miértjeit. A kimondottan izgalmas, öltözői sztorikkal megspékelt könyv születését vállaltan a megértés motiválta, ehhez pedig Orbán esetében csakis a focin keresztül vezethet az út. (Melis Dóra)
Kiknek ajánljuk? Akiket érdekel, hogy mi történik akkor, ha a meccs tétje az egész ország.

Szűcs Péter: Dharma
(2021, Libri, 3999 forint)
Miről szól? Egy család regényes története a Tiszától a Gangeszig – olvasható az alcímben, és a három nagyobb egységre tagolt regény háromszáz oldalán valóban eljutunk az első könyves és rögtön bestsellerlistás szerző gyökerei és gyerekkora miatt fontos Berettyóújfalu–Biharnagybajom–Debrecen-háromszögből előbb New Yorkba, onnan Rio de Janeiróba, majd Párizsba, Szentpétervárra, Marokkóba, Iránba, Berlinbe, és végül Indiába. Csupa olyan helyszínre, ahol Szűcs Péter maga is járt, és ahol – mint utazási blogjából vagy korábbi Forbes-cikkeiből tudható – vele is különös dolgok történtek meg.

Ezekből az élményekből, nagyszülei anekdotáiból és színes fantáziavilágából bontakozik ki három generáció élete: az 50-es években kivándorló Kamuti István és a brazil María szerelme, Tamásnak és Andreának a szocializmus utolsó óráiban össze-, később széttartó kapcsolata, és az Y generációs Lénának a Gangesz partjára vezető út- és identitáskeresése. A végére az is összeáll, kinek, mit jelent a dharma. (Fekete Emese)
Kinek ajánljuk? Aki szeret elmerülni a régi fényképek, a kézzel írt levelek vagy elmosódott tintájú naplók titokzatos világában, az ezt a könyvet is szeretni fogja.

Benjamin Ferencz: Mindig csak az igazat
(2021, Open Books, 3499 forint)
Miről szól? A főszereplő, akit a könyv alapjául szolgáló interjúkat készítő újságíró, Nadia Khomami csak Bennek nevez, a nürnbergi perek utolsó élő főügyésze. A nagy gazdasági világválság idején, szegény magyar bevándorlócsaládban nőtt fel Amerikában, tavaly múlt százéves. A könyv minden fejezete az ő egy-egy életszakaszáról szól, és amellett, hogy finom humorral és életszeretettel elmeséli az akkor történteket, kedves bölcsességeket oszt meg az olvasóval.

Kiderül például, hogy a gyerekkori szerelmét vette feleségül, akivel a háború alatt levélben tartotta a kapcsolatot. És máris jön egy jótanács: „Még ebben a modern világban is azt tanácsolom minden fiatal szerelmespárnak, hogy levelezzenek, küldjenek egymásnak igazi levelezőlapokat vagy más üzeneteket – ahogy telik az idő, nekik ez lesz valódi kincs.”

Persze bőven akadnak keményebb sztorik, hiszen Benjamin Ferencz részt vett a normandiai partraszállásban, harcolt a második világháború öt nagy nyugat-európai csatájában, majd több koncentrációs tábor felszabadításának is tanúja volt. Amikor a nürnbergi per után hazautazott, nehezen talált munkát, a nagy jogi irodák mind azzal küldték el: „majd ha fel kell akasztanunk egy nácit, értesítjük”. (G. Tóth Ilda)
Kinek ajánljuk? Aki szereti a történelmi hátterű élettörténeteket, és Coelho bölcsességeinél mélyebb útravalóra vágyik.