Egy családi vállalkozás mindig különleges, és mindig különleges értékeket teremt. A K&H családi vállalatok kiválósági díját pedig közülük is azok kapják meg minden évben, amelyek valamilyen tekintetben kiemelkednek, és sikereikkel a többieket is további fejlődésre ösztönözhetik. Tavaly és idén a többségében a K&H-tól független szakmai zsűri 12 ilyen céget választott ki a pályázók közül.
„A K&H családi vállalatok kiválósági díjat 2016-ban azért hoztuk létre, hogy elismerjük a magyar családi vállalkozások gazdasághoz való hozzájárulását és társadalmi elkötelezettségét – ismerteti az elismerés történetét Ékes Ákos, a K&H családi vállalatok központ vezetője. – Nem minden évben ugyanazokat a díjakat osztjuk ki, a pályázati kategóriákon minden évben a változó valósághoz igazodva változtatunk. 2020-ban elsősorban a járványhelyzetre adott példaértékű válaszokat díjaztuk, 2021-ben pedig már négy kategóriában vártuk a nevezéseket.”
Az elismerésnek bevallottan csupán egyik célja a legjobb családi vállalkozások „jutalmazása”. A K&H hisz abban, hogy a jól működő családi cégek az egész magyar gazdaság és társadalom számára nyereséget hoznak. „Az itt bemutatott sikertörténetek inspirálóan hatnak, ugyanis ma már kifejezetten erős lett a családi vállalatok tudatossága, összetartása, egymástól való tanulásának igénye” – fejti ki Ékes Ákos.
Bár a nyertesek természetesen sokféle területről érkeznek, fejlettségi szintjük és az előttük álló kihívások is mások, Ékes Ákos szerint van, ami összeköti őket. „A bensőségesebb kapcsolatok segítségével a családi vállalatok képesek valóban hosszú távra tervezni, ugyanakkor gyors döntéseket hozni és rugalmasan reagálni a piaci igényekre. A nyertesek jellemzően az átlagosnál jóval nagyobb hangsúlyt fektetnek a stratégiájukra, és kiemelt jelentőségűnek tartják a folyamatos innovációt. Fontos azt is felismerni, hogy érdemes a családtagokon kívül álló menedzsereket bevonni a cég vezetésébe, a nyertesek nagy része ezt megtette, van ahol egész menedzsment is kialakult. És – nagy örömömre – az is kiderült, hogy a pályázók legtöbbje számára egyre komolyabb szempont a fenntarthatóság irányába történő elmozdulás.”
Mivel a top gasztronómia még nem tért magához, a Matusz-Vad közvetlenül bombázza az ínyenceket: lakossági webshopot indít steakekkel, kenguru- és krokodilhússal, más különlegességekkel. Az alapító közben már a generációváltásra készül, bár az az álma, hogy ötvenévesen nyugdíjba menjen, már nem fog teljesülni.
„Az építőiparban beruházó barátaim az elmúlt években mindig azt mesélték, hogy egyre kisebb konyhákat terveznek az új házakba, mert az emberek szokásai megváltoztak, és már nem főznek otthon. Erre beütött a járvány, és megfordult a trend: sokan rájöttek, hogy milyen jó kikapcsolódás például smokerezni vagy grillezni” – magyarázza Matusz Balázs, miért nyit most az eddig főként éttermeket kiszolgáló Matusz-Vad (cégportré: Forbes 2019/7) a lakosság felé.
2020 tavaszán sokan megijedtek, hogy nem lesz élelmiszer a boltokban, és mindent vittek – sajnos, mi ennek a felhalmozási láznak csak a legvégére tudtunk becsatlakozni.
Október elején gourmetmarket.hu néven elindítják új webáruházukat, ahol magánszemélyek vásárolhatnak prémium élelmiszereket, például szuvidált húsokat és steakeket, tejtermékeket, köretnek valókat és pékárukat. Ráadásul logisztikai bravúrra vállalkoznak: azt ígérik, hogy Budapesten a délután két óráig leadott rendeléseket még aznap kiszállítják. „Ma ez kell ahhoz, hogy a lakosságot meg lehessen érinteni.”
Az 1994-ben vadhús-kereskedelemmel berobbanó cég az elmúlt években fokozatosan bővítette kínálatát például csirkemellel, karajjal, mirelit hasábburgonyával és hasonló portékákkal, ám mivel alapvetően éttermeket szolgál ki, tavaly tavasszal, a járvány beütésével a padlóra került, forgalma nyolcvan százalékát bukta. A 270 fős létszám egyharmadát azonnal elbocsátották, egy másik harmadot 150–200 ezer forintos, csökkentett fizetéssel hazaküldtek azzal, hogy legyenek türelemmel, amíg újra tudják őket teljes állásban foglalkoztatni. „Sajnos rossz döntés volt – mondja Balázs –, mert nagy részük nem jött vissza, és emiatt még az állami támogatástól is elestünk.”
Jó húzásnak bizonyult viszont, hogy az első hullám vége felé már magánszemélyek előtt is megnyitották az online vásárlás lehetőségét. „2020 tavaszán sokan megijedtek, hogy nem lesz élelmiszer a boltokban, és mindent vittek – sajnos mi ennek a felhalmozási láznak csak a legvégére tudtunk becsatlakozni. Aztán egyre többen csipegettek a különlegességeink közül, vásárolgatták, amit a vendéglők akkoriban nem annyira.” Volt olyan vevőjük, aki egy hétvégén húsz kiló húst lesmokerezett – vagyis többet vásárolt, mint egy átlagos étterem.
Az új, kimondottan lakossági áruházban már nem tartanak majd olyan széles kínálatot, mint a mostani, eredetileg cégeknek szólóban. „A hasábburgonyát fel sem tettük, nem a klasszikus élelmiszer-webáruházakkal szeretnénk versenyezni, inkább az igényes alapanyagokat, különleges steakeket kínálókkal. Ezeket a legnehezebb beszerezni megbízható forrásból, ezért gondoltuk, hogy erre a piacra be tudunk még mindig szállni.”
Mi biztonságot árulunk Balázs a rá jellemző körültekintéssel vágott bele az online boltosdiba is. Kutatásokat böngésztek, megnézték, mitől jó egy webáruház, milyen szabályokat érdemes betartani a tervezésénél, aztán fejlesztői gárdájuk elkészítette az oldalt. „Fontos dolognak gondoltuk, hogy lehessen receptekből kiindulva vásárolni” – mond példát. Húsüzemet is kialakítottak a pesti telephelyükön, hogy szeletelt húsokat is tudjanak árulni.
A tavalyi forgalomkiesés után egyébként már idén nyáron elérték a korábbi árréstömegszintet, augusztusban pedig 123 százalékon állt a mutató a 2019-eshez viszonyítva. „Az volt a szerencsénk, hogy azért a vendéglősök nagyobb része szépen túlélte a bezárások időszakát. Sokkal több csődre számítottunk, de szépen visszatértek a régi partnerek, és újakat is be tudtunk húzni.” Vagyis a lakossági üzletág nem szükségszerűen bevételpótlás a Matusz-Vadnak, hanem azokat a prémium fogyasztókat szeretnék vele elérni, akik korábban a top éttermekbe jártak. Utóbbiak ugyanis, a főváros belső kerületében, a mai napig sem álltak fel, hiszen jelentős mértékben a külföldi turistákra építettek. „Nálunk ennek a szegmensnek a részesedése parányi, de mégis ez a legfontosabb csapásirányunk, hiszen a minőség nekünk a legfontosabb, azt szoktam mondani, hogy mi biztonságot árulunk.”
Az árelőnyüket pedig éppen a legdrágább termékeknél tudják a legjobban érvényesíteni. A Matusz-Vadnál ugyanis nem fix összeget tesznek a beszerzési árra, hanem százalékot. Így is megkeresnek 250–300 forintot minden kilón – ha valami nagyon drága, ez elmehet akár 500-ig is, de feljebb nem. (Az igazán különleges húsoknak, mint a kenguru- vagy a krokodilsteak, kilónként hatezer és tizenegyezer forint között van az ára.) „Sokan plusz 20 százalékkal kalkulálnak, csakhogy így a húszezer forintos portéka 24 ezerre drágul, és eladhatatlan lesz. Az éttermekben is azért isznak olcsóbb bort a vendégek, mert 100–300 százalék árrés kerül az árra – ám ezzel meggátolják a vendég örömét is.”
Közben az éppen idén ötvenéves Balázs már a generációváltásra készül. Fia, Patrik évekig dolgozott a beszerzési osztályon, tavaly óta a marketinget vezeti. „Korábban azzal viccelődtem, hogy ebben a korban már szeretnék nyugdíjba menni. Hát erre nem volt lehetőségem, és rájöttem, hogy a generációváltás hosszabb folyamat, el kell kezdeni, hogy öt–tíz év múlva valóság legyen.” Balázs szerint sok családi cég alapítója tévesen gondolja azt, hogy maga helyett kell keresnie valakit. Ő ebben nem hisz, szerinte ketté kell választani a tulajdont és a vezetést, és az utódnak a tulajdont kell átadni. „A vezetői döntéshozást pedig más modellre kell átalakítani, nem kell majd az a szintű tudás és gyors reagálás, ami most rám jellemző. Én zsigerből döntök, ennek innentől vége.”
Mostantól ugyanis az igazgatótanács határoz mindenről, és a majdani tulajdonosnak is ugyanúgy elő kell terjesztenie minden javaslatát. Friss fejlemény a cégben, hogy a tizenéve ott dolgozó Simon Bertold kereskedelmi igazgatóból vezérigazgató-helyettessé avanzsált, átvette Balázstól a beszerzést és a logisztikát, s ha meglesz az utódja, további osztályokat is kap – kivéve a pénzügyet és a kontrollingot, amit az alapító egyelőre nem enged ki a kezéből. „Már létrehoztunk egy 1700 paragrafusból álló szabályzatot, ami alapján majd a testület igent vagy nemet mond a javaslatra. Így pedig még egy nem túl nagy gyakorlattal rendelkező örökös is elboldogul egy ekkora cégben.”
Miután a leggazdagabb cseh üzletember, Petr Kellner áprilisban, helikopterbalesetben elhunyt, Ladislav Bartoníček vette át a stafétát a PPF Csoport és a Telenort is tulajdonló régiós PPF Telecom élén. Nem egyszerű a feladat – egy kivételes üzleti stratéga nyomdokaiba kell lépni.
Nagy átalakuláson ment át a digitális fizetési infrastruktúra Magyarországon az elmúlt két évben: az innovatív megoldások megjelenése hatalmas lökést adott a piacnak. Szász Ferenc, a Mastercard üzletfejlesztési vezetője szerint fizetési evolúcióban nincs megállás, és erre a teljes piacnak reagálnia kell.
A gasztronómia magyar miniszterelnöke, gasztropápa, az első számú magyar gasztroforradalmár, egyike azoknak, akik a világ egyik legjobb városává tették Budapestet. Molnár B. Tamás mindig megosztó figura volt, de hogy több mint húsz évvel ezelőtt feleségével, Bittera Dórával ők indították el a magyar konyhát és éttermeinket a fejlődés útján, azt még ellenségeik sem vitatják.
