Vajon lustaság kérdése, hogy a fogyasztók hogyan szeretnék átvenni a csomagjaikat? Kulturális okai vannak, hogy egyes országokban a házhoz szállítás az egyeduralkodó, máshol a csomagpontos átvétel? Van, ahol agyonhasználják a csomagautomatákat, máshol konganak az ürességtől.
A személyes átvétel után a házhoz szállítás volt évtizedeken át az alapvetés a csomagküldés terén. A futár időpontot egyeztet, hozza a csomagot – és ennyi. Nyugat-Európa legtöbb országában ma is ez a meghatározó forma, annyi a különbség, hogy arrafelé általában előre fizetik ki a megrendelt portékát, nem az átvételkor. Lassan tíz éve, hogy megérkezett a piacra a csomagpontos kiszállítás, ami azt jelenti, hogy a kereskedő a csomagot egy átvételi pontra küldi, legtöbbször egy boltba, benzinkútra, ahol aztán a vásárló átveszi, amikor van rá ideje. Ez a módszer Magyarországon egy időben nagyon népszerű volt, de a házhoz szállítás fejlődésével, rugalmasabbá és tervezhetőbbé válásával veszített jelentőségéből.

Nem úgy, mint a csomagautomaták, amik jöttek, láttak, és ugyan még nem győztek, de a piaci torta egyre nagyobb szeletét hasítják ki maguknak. Nyugat-Európa egy része berzenkedik az új módszertől, a Baltikumban, Lengyelországban és itthon is nagyon pörögnek az automaták, de például a déli országokban vagy Franciaországban nem sikerült életre kelteni az ágazatot. „Kulturális okai lehetnek, az északiak nem szeretik a házhoz szállítást. Minél délebbre megyünk, annál inkább ez az uralkodó módszer. Magyarország is ilyen volt, de úgy tűnik, megváltozott” – mondja Bengyel Ádám, a hazai piacot vezető Foxpost alapító-ügyvezetője.

Ráadásul most válik nagyon élessé a verseny, a hazai szereplők nagyja igyekszik villámgyorsan bővíteni az automatahálózatát. A járvány alaposan megdobta az ágazatot, tavaly 45 százalékkal bővült a piac, pedig az előző öt évben alig 16-17 százalékot növekedett. Sokan azt hitték, hogy a járvány után kicsit lecseng a lelkesedés, de úgy tűnik, nem, az idei első félév végén már harmincszázalékos növekménynél jártunk. „Év elején nagyjából 380 automata volt az országban, az ősz elején már 660, jövőre ezer fölé nőhet a szám” – mondja Madar Norbert, a GKI Digital Kutató és Tanácsadó Kft. vezető tanácsadója.

A postai csomagküldés modern megfelelője
Az automaták számában és a csomagvolumenben is a Foxpost a legnagyobb hazai szereplő, a magánszemélyek közötti szegmensben (ami gyakorlatilag a postai csomagküldés modern megfelelője) szinte egyeduralkodó a cég. Automatái kétirányúak, vagyis a felhasználók nemcsak fogadhatnak rajtuk csomagokat, de küldhetnek is. Márpedig az automatabizniszben ez a forma fontos, egyre inkább teret hódít a magánszemélyek közti csomagküldés. A kétirányúság óriási fegyvertény, az automata helye után a második legfontosabb fogyasztói preferencia.

Jelentős piaci szereplő még MPL néven a Magyar Posta is. Az automaták számában elmarad az élbolytól, de éves csomagvolumenben második a Foxpost mögött. Azonban a Postával csak szerződött ügyfelek küldhetnek csomagot, magánszemélyek nem.

A konkurencia már a piacvezető nyakában liheg, két nagy e-kereskedő, ez Emag (Easybox) és az Alza (Alzabox) is elkezdte telepíteni automatáit. Nekik marketingszempontból is fontos, hogy a fogyasztók használják a hálózatukat, illetve bőven van akkora forgalmuk, hogy megérje szerződéses futárpartnerek vagy az alkalmazásukban álló futárok helyett automatákat üzemeltetniük. Márpedig a kereskedők mögött van akkora tőkeerő, hogy belevágjanak az automatatelepítés költséges tevékenységébe. Szeptemberi címlaposunk, Várkonyi Balázs, az Emag–Extreme Digital magyar tulajdonosa azt mondta: év végére ötszáz automatát akarnak országszerte, lapzártánk idején még a felével sem rendelkeztek. Hasonló úton jár az Alza is.

A kétirányúság óriási fegyvertény, az automata helye után a második legfontosabb fogyasztói preferencia.

A kereskedők automatái azonban egyirányúak, a fogyasztó fogadhatja rajtuk a csomagot, de már visszaküldeni sem tudja, a fogyasztótól fogyasztóig szegmens pedig teljesen hiányzik. Nem is egyszerű rálépni erre az útra, az automaták összetett szoftveres hátteret igényelnek. Míg a Foxpost rendelkezik a szoftveres infrastruktúrával, és gyakorlatilag IT-céggé is vált, a kereskedők még nem. Madar Norbert szerint az Emagnak és az Alzának egyszerűen nem érdeke visszafelé irányuló forgalmat generálni, bonyolult tevékenység, és csak veszítenek rajta, az ügyfélelégedettséget viszont jelentősen növeli. „Fontos nekik is a kétirányúság, de annyira nem, hogy ez legyen az elsődleges. Haladnak felé, de kell még idő.”

Marketingben viszont hasítanak, mindketten építettek reklámkampányt is az automata csomagküldés népszerűsítésére. Van itt azonban egy piaci érdekesség: attól, hogy költik a pénzt, a konkurenciának is jobban fog menni. „Az Alza és az Emag kampánya szexivé akarja tenni az automaták használatát, és ez működik is. De nem csak az ő automatáikat használják majd többen, a Foxpost forgalmának is jót tesznek a reklámok. Azt látjuk a felmérésekből, hogy a reklámok hatására maga a csomagautomatás átvételi mód is népszerűbbé válik” – magyarázza Madar.

A fogyasztó orra előtt
Ráadásul a kereskedők hálózatai egyelőre még teljesen zártak, csak az adott kereskedőtől lehet oda csomagokat kérni, míg a Foxpost minden feladó csomagját befogadja. Tehát az egyszeri vásárló hiába rendel az Alzától, ha a Foxpost automatája közelebb van, oda fogja kérni a csomagot. Nem véletlenül mondta a lapunknak Várkonyi Balázs Emag-vezér: olyan sűrűn akarják telepíteni az automatákat, hogy valamelyik mindenkinek útba essen, bármerre megy, nem kell hozzá kitérőt tenni, ott van a fogyasztó orra előtt. A lokáció ugyanis messze a legfontosabb fogyasztói elvárás.

Ez most a piac fő mozgatórugója. A két nagy kereskedő óriási tőkéből, rohamléptekkel telepít, népszerűsíti a tevékenységet, növelni akarja a piaci tortát, és abból minél nagyobb részt akar kihasítani. Egy ideig a Magyar Posta és a ­Foxpost játszótere volt az ágazat, talán kicsit bele is kényelmesedtek a helyzetbe, a járvány előtt csillapodott az érdemi flottabővítés. Most viszont bele kell húzni, a Foxpost újra bővül, Bengyel Ádám azt mondta: heti tizenöt új automatával nő a hálózat, év végére eléri a 410 darabot.

„Jövőre közel ezer automatánk lesz, piacvezetők kívánunk maradni Magyarországon azzal a vízióval, hogy az embereknek a csomagautomata lesz az elsődleges választásuk, megelőzve a házhoz szállítást. Ennek a versenynek a házhoz szállító cégek lesznek a vesztesei, ők a piac után járnak” – magyarázta lapunknak a cégvezér. A Magyar Postánál is látják a jelenséget, de mint állami vállalat nehezebben reagálnak a változó piaci körülményekre, mint a Foxpostnál, utóbbi tisztán a piacból él, és ráadásul ez a fő üzletága.

Madar Norbert a tőkeerős háttér mellett még egy fontos tényezőt említ, ami miatt az e-kereskedők mégis jelentős előnyben vannak. Ismerik a fogyasztóikat, tudják, kik ők, miket szoktak rendelni, mik a preferenciáik, hol vannak – vagyis kiválóan meg tudják őket célozni. A Foxpost és a Posta annyit lát a vásárlóból, hogy hova kéri a csomagot, de nem ismeri a felhasználókat, és azt sem tudja, mi van a csomagban.

Van két további szereplő a magyar piacon, két futárcég, a DHL és a GLS, azonban az ő piaci szeletük – legalábbis az automaták számát nézve – egyelőre elhanyagolható. Nemcsak kevés automatájuk van, de erős márkájuk sincs igazán. A házhoz szállításnál ugyanis az üzleti oldal választja ki a futárt, a vásárló csak átveszi tőle a csomagot. A futárcégeknek tehát sokáig mindegy volt, hogy a fogyasztók ismerik-e őket, nem voltak reklámkampányaik, nem láttuk őket óriásplakátokon, hiányzott az érdemi márkaépítés. Most, amikor a csomagautomatáikat kellene népszerűvé tenni, jelentős hátrányból indulnak a nagyobb kereskedőkkel és a Foxposttal szemben.

A telepítés komoly kiadás, mérettől, rekeszszámtól függően több tízmilliós tétel. Amire még rájön a bérleti díj, a karbantartás és a szoftveres háttér, ez is horrorisztikus költség.

Úgy tűnik, a magyar piac nagyon is fogékony erre a szállítási módra. Jó példa, hogy a gazdaságilag – és társadalmilag is – fejlettebb Csehországban hiába sokkal élénkebb az e-kereskedelem, az automaták forgalma messze elmarad a hazai szinttől. A kérdés az, hogy melyik szolgáltató tud minél több és jobb helyre minél több szolgáltatást nyújtó automatát telepíteni, és mennyire tudja kezelni, karbantartani őket. A telepítés komoly kiadás, a szolgáltatók nem adnak pontos adatot, de annyi biztos, hogy mérettől, rekeszszámtól függően több tízmilliós tétel. Amire még rájön a bérleti díj, a karbantartás és a szoftveres háttér, ez is horrorisztikus költség.

De megéri, ha a piac vevő rá, haladni kell a trenddel. A járvány hozta el a piac brutális bővülését, de készülhetünk rá, hogy a következő években is gombamód szaporodnak körülöttünk az automaták. És arra is, hogy a reklámfelületeken nagyon hangosan kiabálják majd nekünk, mennyire trendi-szexi így küldeni a csomagokat. Az üzenet egyszerű: oda, ahova akarod, akkor, amikor akarod, és érintkezni sem kell senkivel.

Csomag­­automaták száma: *

Foxpost:
279
MPL:
51
GLS:
15
Emag-easybox:
216
Alzabox:
97
DHL:
6
Összesen:
664

Forrás: GKI Digital Kutató és Tanácsadó Kft.

A csomagforgalom növekedése:
2020:
45%
2021. első félév:
30%
2021. várható:
50%