Pencz Máté, a magyar társalapítású brazil ingatlanportál, a több mint hárommilliárd dollárra értékelt Loft vezetője. Vagyona becslése szerint nagyjából 250 milliárd forint, az egyik leggazdagabb magyar a világon. Júliusban Magyarországon puhatolózott munkaerőügyben, és európai terjeszkedés esetén egy budapesti Loft-iroda létrehozását sem zárta ki. Háromnapos itt tartózkodása alatt ültünk le vele beszélgetni arról, mit láttak egykori lakóhelyén, a Havanna-lakótelepen a gyerekeivel, illetve, hogy mi a véleménye a magyar startup-ökoszisztémáról és a leggazdagabb magyarokról. Most hét ütős gondolatát idézzük kockázatvállalásról, üzleti döntésekről, ambícióról és világsikerről, amit szerinte nem lehet elérni úgy, hogy valami nem stimmel.
1. A magyarországi milliárdoslistáról Jó lenne Magyarországnak, ha az első ötben több olyan vállalkozó lenne, aki azért van a listán, mert valamilyen világsikert ért el. Mert az gyakorlatilag azt jelenti, hogy olyan terméket vagy szolgáltatást kellett letennie az asztalra, ami tényleg javítja az emberek életét, a fogyasztók kérik, és keresik. Világsikert nem tudsz elérni úgy, hogy valami nem stimmel.
2. A magyar startupokról Az az érzésem, hogy leginkább a nagyobb nyitottság hiányzik a befektetések, a kockázati tőke felé, és hiányzik kicsit a vállalkozókedv is, hogy még több vállalkozó, startup legyen. Látom, hogy sokat változott ez az utóbbi években, de nincsenek európai vagy világszinten ismert magyar startupok. Nem látom, miért ne lehetne több magyar startup, ami nagyobb szintre tudna növekedni.
Kulcsszerepet játszik a kockázati tőkebefektetések hazai fejlődésében a Hiventures, amely fennállása óta a legígéretesebb hazai startupok sikereihez járult hozzá az ötletfázistól a nemzetközi terjeszkedésig.
Pont jókor lépett be 2017- es indulásakor a Hiventures a piacra, ahol akkoriban komoly finanszírozási űr tátongott. „Óriási hiányosság volt a kockázati tőkebefektetések iparágában, és a startupok fejlődésében komoly korlátot jelentett, hogy a korai fázisban nem fértek hozzá megfelelő forrásokhoz” – idézi fel Katona Bence vezérigazgató. Az MFB Csoporthoz tartozó Hiventures működési modelljének sikerét és az állami szerepvállalás jelentőségét a finanszírozási rés betöltésében jól tükrözik a számok. 2017 és 2020 között 470 millió euró kockázati tőkebefektetés történt Magyarországon és 100 millió euróval növekedett a befektetések összértéke a korábbiakhoz képest, ráadásul megduplázódott a befektetések száma: a 2017 előtti 355 befektetéshez képest 745 valósult meg, és a Hiventures eszközölte a folyósítások felét. Szerepvállalásuk felpezsdítette az induló hazai startup ökoszisztémát, új szereplőket vonzott be és eljuttatta a piacot oda, hogy mostanra éves szinten a korai fázisban közel 100 befektetés történik. A kockázati tőkealap-kezelő indulása óta havonta közel 1 milliárd forintot folyósított, és a tranzakciók számát tekintve első helyen áll a régióban. Majd eredeti küldetését kibővítve 2019-ben elrajtoltatta a KKVPRO üzletágát, illetve 2020-ban a nagyvállalatokat célzó InvestPRO-t is, így ma már startupoktól nagyvállalatokig a teljes vállalkozói szektornak nyújtanak tőkefinanszírozást, a kkv-k esetében kiemelt figyelmet fordítva a generációváltással járó kihívásokra.
FOKOZATOS FEJLŐDÉS
Korai fázisú startupokra fókuszáló piaci befektetők ma sincsenek Magyarországon, ezért a Hiventures tevékenysége továbbra is nélkülözhetetlen. „A kockázati tőkének kulcsszerepe van abban, hogy a nagy potenciállal rendelkező vállalkozásokat átvezesse a kezdeti nehézségeken egy érettebb életszakaszba és katalizálja a fejlődésüket. Ezek a startupok gyorsabban tudják az innovációs tevékenységüket megvalósítani, nagyobb növekedésre képesek és gyorsabban érik el a céljaikat” – sorolja Katona Bence. Emellett a megváltozott körülményekre is kedvezően reagálnak, és számos startup akár krízisben is nagyot növekedhet, hiszen a nagyvállalatokkal szemben gyorsan képesek új szolgáltatásokat bevezetni a piacon. A Hiventures többlépcsős, egymásra épülő finanszírozást kínál minden vállalkozói életszakaszban, az ötletfázistól egészen a nemzetközi terjeszkedésig. „Egy növekedő vállalkozásnak nem kell azon törnie a fejét, hogy honnan fog forráshoz hozzájutni, hanem az üzletépítésre fókuszálhat. Mi pedig a kockázatainkat mérsékeljük azzal, hogy minden esetben mérföldkövekhez kötjük az újabb körös finanszírozás lehetőségét” – vázolja a modell előnyeit az igazgató. Ma a Hiventuresnél a 15 millió forintos kezdőbefektetéstől egészen egymilliárd forintig tud egy startup finanszírozást igényelni, ha teljesíti a közösen kijelölt célokat, és már 37 vállalkozásnak sikerült feljebb lépnie a keretrendszerben. „A modell működésére és eredményességére a ViddL az egyik legjobb példa: a hazai fejlesztésű rendszerrel működő futárszolgálat webáruházakat és csomagküldő depókat köt össze egyéni futárokkal csomagküldés céljából, és 2017 óta már négy befektetési körön vannak túl. A pandémia alatt két-háromszorosára növelték a forgalmukat, és ma már olyan nagy szolgáltatókkal dolgoznak együtt, mint a Magyar Posta vagy a DPD, de sorban állnak náluk további érdeklődő piaci szereplők is, hogy fejlődésükből profitáljanak, emellett az ország határainak átlépését tervezik szolgáltatásukkal” – mondja Katona Bence.
AZ EXITEN TÚL
A Hiventures tapasztalatai azt mutatják, hogy a magyarhoz hasonló kis piacokon a korai fázisú finanszírozások esetében egy komoly exit 7–10 év között reális, ám nem ez a siker egyetlen fokmérője. Egy befektető munkáját egy sikeres felvásárlás mellett az igazolja leginkább, ha egy másik befektető is fantáziát lát az adott vállalkozásban, és hajlandó is komoly összeget invesztálni abba. Erre jó példa a Neticle, amely 2012-ben egy egyetemi TDK szakdolgozatból indult, mára pedig több milliárd forintot érő céggé fejlődött, online médiafigyelő és -elemző szoftverük pedig 17 nyelven érhető el. Először 2017-ben 250 millió forinttal finanszírozta a Hiventures az akkor már növekedési fázisban lévő céget, megtámogatva ezzel a külföldi terjeszkedést, majd 2019-ben a Lead Ventures is beszállt társbefektetőként. „A Hiventures indulása óta 77 esetben összesen 6,5 milliárd forintot invesztált már társbefektető valamelyik startupunkba, ami extra validáció a cégek kilátásaira vonatkozóan. A befektetőnek előnyös, hiszen kockázatot osztunk meg, a vállalkozás pedig friss tőkével és szaktudással gazdagodik” – számol be a tapasztalatokról Katona Bence. A végső visszaigazolást azonban természetesen a piac pozitív válasza jelenti, ahogy az a Yaw VR esetében is történt. A vállalkozás VR-élményt teljessé tevő mozgásszimulátorát a Hiventures két körben finanszírozta már, összesen 410 millió forint értékben. Idén év elején a Yaw VR egyedi termékével minden idők legsikeresebb VR kiegészítője lett a Kickstarteren, miután a végső prototípus elkészítése után közösségi finanszírozási kampányt indítottak, majd mindössze 45 nap alatt az eredetileg kitűzött 100 ezer dollár helyett több mint 2,7 millió dollárt gyűjtöttek össze.
VONZÓ LEHETŐSÉG
„Korszakalkotó cégek épültek fel mára startupjaink között, akik közül sokan egy ötlettel érkeztek hozzánk, hamarosan pedig milliárdos árbevétellel bírnak. Növekedésük finanszírozása az elsődleges célunk, amiben számítunk a piaccal és társbefektetőkkel való együttműködésre. Így megkezdtük egy prémium portfólió összeállítását többek között az említett vállalkozásokból és azokból a további cégeinkből, akik a jövő magyar startup generációjának komoly nemzetközi potenciállal bíró csillagai lehetnek. A kezdeti kockázatot továbbra is átvállaljuk, a későbbi szakaszokban pedig ezúttal egy különleges módon is biztosítjuk a részvételi lehetőséget. Hosszabb távon azt reméljük, hogy a Hiventures hatására több és aktívabb finanszírozó jelenik meg a startup ökoszisztémában, hiszen a cél az, hogy a piac egyre önjáróbb legyen” – foglalja össze a célkitűzéseket a vezérigazgató. Azokon a területeken azonban továbbra is aktívan jelen lesz az állami tőkebefektető, ahol hiány tapasztalható a piaci finanszírozásban. Ezért a fókusz a startupok mellett azon van, hogy egyre markánsabban köztudatban legyenek a kkv-k és a nagyvállalatok körében is, tőkefinanszírozással segítve a magyar tulajdonú cégeket a fejlesztések végrehajtásában, a piacbővítésben, a felvásárlásokban, vagy akár egy esetleges nehéz helyzetből való kilábalásban, hosszú távon növekedési pályára állítva őket.
Legalább százhúsz, de lehet, hogy inkább száznegyven. Ennyiszer vesznek kézbe egy lábbelit egy-egy műveletre Csengeren, a Szamos Cipő manufaktúrájában, onnan, hogy az alapanyag megérkezik a gyártósorra, addig, míg a cipő a készáruraktárba kerül. A Szamos sokáig a német Josef Seibel fő beszállítója volt, aztán válságos szakítás következett – szerencse, hogy közben épp átálltak a sajátmárkás gyerekcipőkre. Juhász János tulajdonos most három évet adott magának, hogy a járvány után sínre tegye a cégét, aztán békésen, nyugodtan átadhassa a következő generációnak.
Egy adag Amazon, némi Emag, meg az Extreme Digitalos tapasztalat, a jól bevált hibrid modell kiterjesztése a piactérre: online biznisz boltokkal. Mindenből a legjobbat összegyúrva várja a nagy játékosok érkezését a szinte törvényszerűen egymás karjaiba omló Emag–Extreme Digital-duó a vezérállásban Várkonyi Balázzsal, aki hét év után másodszor szerepel a Forbes címlapján. A járvány felrobbantotta az e-kereskedelmet, a vásárlók a régi, stabil nevek felé mozdultak, de mégse fenékig tejfel a frissen fuzionált piacvezető cég helyzete. A „mindent azonnal és kényelmesen” ügyféligény kielégítéséhez hatalmas logisztikai feladatoknak kell megfelelniük a következő években.
