Pencz Máté, a magyar társalapítású brazil ingatlanportál, a több mint hárommilliárd dollárra értékelt Loft vezetője. Vagyona becslése szerint nagyjából 250 milliárd forint, az egyik leggazdagabb magyar a világon. Júliusban Magyarországon puhatolózott munkaerőügyben, és európai terjeszkedés esetén egy budapesti Loft-iroda létrehozását sem zárta ki. Háromnapos itt tartózkodása alatt ültünk le vele beszélgetni arról, mit láttak egykori lakóhelyén, a Havanna-lakótelepen a gyerekeivel, illetve, hogy mi a véleménye a magyar startup-ökoszisztémáról és a leggazdagabb magyarokról. Most hét ütős gondolatát idézzük kockázatvállalásról, üzleti döntésekről, ambícióról és világsikerről, amit szerinte nem lehet elérni úgy, hogy valami nem stimmel.
1. A magyarországi milliárdoslistáról Jó lenne Magyarországnak, ha az első ötben több olyan vállalkozó lenne, aki azért van a listán, mert valamilyen világsikert ért el. Mert az gyakorlatilag azt jelenti, hogy olyan terméket vagy szolgáltatást kellett letennie az asztalra, ami tényleg javítja az emberek életét, a fogyasztók kérik, és keresik. Világsikert nem tudsz elérni úgy, hogy valami nem stimmel.
2. A magyar startupokról Az az érzésem, hogy leginkább a nagyobb nyitottság hiányzik a befektetések, a kockázati tőke felé, és hiányzik kicsit a vállalkozókedv is, hogy még több vállalkozó, startup legyen. Látom, hogy sokat változott ez az utóbbi években, de nincsenek európai vagy világszinten ismert magyar startupok. Nem látom, miért ne lehetne több magyar startup, ami nagyobb szintre tudna növekedni.
A gender egyenlőség témája egyre kiemelkedőbb szerepet kap a hétköznapokban és a munkaerőpiacon is. Ma már szinte nem is tudunk úgy elmenni egy HR-es konferenciára, hogy ne legyen az egyik fő téma a nők helyzete a munkaerőpiacon. Sokan sokféleképpen próbálják megvalósítani az ideális munkahelyet mind nők, mind férfiak számára, legyen szó kvótákról, apa-szabadságról, cégen belüli óvodáról. A Praktiker Kft. ügyvezető igazgatójával és HR igazgatójával beszélgettünk arról, hogyan lehet kitüntetett családbarát munkahelyet teremteni kvóták nélkül, érdemi alapon és emberségesen.
„MI NEM KVÓTÁKBAN GONDOLKOZUNK”
Amíg a barkács kereskedelmi szektor zömében férfiak dolgoznak, addig a Praktikernél 50-60 százalékban női munkatársakkal találkozhatunk. „Az utóbbi években nagyon sokszor hallok célszámokat, hány nőnek kell dolgoznia különböző pozíciókban. Én nem hiszek ezekben a kvótákban. 23 éve vezetem a magyarországi Praktikereket, a kezdetektől fogva fontosnak tartom, hogy a nők reprezentálva legyenek a vállalatnál. Nem azért, mert divatos, hanem mert a nők jó munkaerők és vezetők. A magyar női vezetőkre különösen igaz, hogy szívvel-lélekkel dolgoznak és nem pusztán a pozícióhajhászás a céljuk” – kezdte Karl-Heinz Keth, a Praktiker Áruházak német származású ügyvezető igazgatója.
A GENDER NEM LEHET DÖNTÉSI KRITÉRIUM
Az organikus fejlődést Keth filozófiája alapozta meg, aki nem diszkriminál, a munkahelyet az élet részeként tekinti, aminek természetes velejárója a gyermekvállalás is. „Nálunk az igazgatótanácsban 3 férfi és 3 nő ül, mindenki az egyéni képességei és teljesítménye alapján került oda” – folytatta az ügyvezető igazgató. Az igazgatótanács egyik tagja, Márton Katalin, HR és CSR igazgató, aki 8 év kihagyás után, 3 gyermekes anyukaként került vissza a vállalathoz. „Azt gondolom, hogy mi utat mutatunk a nagyvállalati esélyegyenlőségben. Az a fejlődés, amin ez a cég ment keresztül – például, hogy először Magyarországon volt női értékesítési vezető az akkor még nemzetközi vállalatban –, bátorságot igényel és a következő generációkra is hatással van. Rengeteg 20–30 éves női kollégánk van, sokan el fognak menni szülési szabadságra. Mi ennek örülünk és várjuk őket vissza. Távozásukat megoldandó feladatként kezeljük, nem pedig egy diszkriminációs tényezőként” – mondja a HR igazgató. „A családbarát szemlélet az egyik alappillére a vállalati kultúránknak. Az esélyegyenlőség és a sokszínűség viszi előre a céget. A fizetések évek óta pozícióhoz kötöttek, így függetlenek attól, hogy férfi vagy nő tölti be a munkakört. A belső tehetségprogram segítségével bárki elindulhat a karrierépítés útján. Büszkék vagyunk arra, hogy a kezdeményezéseink miatt az elmúlt 3 évben több díjat is nyertünk, szerethető és családbarát munkahely kategóriákban” – fejezte be Márton Katalin.
NŐI TARGONCAVEZETŐ A TIKTOKON
Tabukat döntögető nőket, azaz „férfiasabb” munkakörökben dolgozókat mutat be a Praktiker Karrier TikTok csatornája. A Millenáris generációknak szóló tartalmakkal nemcsak a saját, női munkavállalókkal kapcsolatos küldetéstudatukat jelenítik meg, hanem arra biztatják a nőket, hogy bátran válasszanak hagyományosan „férfiasabbnak” tűnő szakmákat.
Kívül pamut, belül vízhatlan, tépőzárral rögzíthető, és ami a legfontosabb: többször használatos. A Cibi újraszalvéta Czibolya Katalin hulladékmentesítő ötletéből született, de a termékből Szemenyei Rella épített márkát.
A zene alkotó ereje segített Miklósi Ákoséknak megtalálni a közös hangot a gyerekekkel – a Common Vibe Egyesület azért alakult meg öt éve Hangonyban, hogy alternatívát mutasson az Ózd környéki fiataloknak. Ma már két zenekar, a Várkonyi Csibészek és a Kifia beindítása fűződik a nevükhöz, és szeptembertől szeretnének egy harmadikat is. A cél az, hogy előbb-utóbb a korábbi diákok egyengessék a tehetséges gyerekek útját.
Andy Grove, született Gróf András István ifjúkorában Budapesten átélte a huszadik század „nyűgét s nyilait”. A kétszázezer nyugatra szökött magyar egyike volt, Amerikában a Budapestre leginkább hasonlító várost kereste, így San Francisco felé vette útját, és előbb a Szilícium-völgy első startupjának kutatója, aztán az Intel vezére lett. Remek tudós volt, mégis mint menedzser tette a legtöbbet.
