A mélyépítésben a szén-dioxid-kibocsátás nagy részét a betongyártáshoz kapcsolódó emisszió képezi, ezért a HBM a fenntarthatóság jegyében elsősorban ennek csökkentésére fókuszál. A fenntarthatósággal kapcsolatban az építőiparnak igen nagy felelőssége van: a világ szén-dioxid-kibocsátásának körülbelül harmadáért ez az iparág felel. Ezért a speciális mélyépítési feladatokkal, elsősorban mélyalapozással és föld alatti terek határolásával foglalkozó HBM, a francia […]
A mélyépítésben a szén-dioxid-kibocsátás nagy részét a betongyártáshoz kapcsolódó emisszió képezi, ezért a HBM a fenntarthatóság jegyében elsősorban ennek csökkentésére fókuszál.
A fenntarthatósággal kapcsolatban az építőiparnak igen nagy felelőssége van: a világ szén-dioxid-kibocsátásának körülbelül harmadáért ez az iparág felel. Ezért a speciális mélyépítési feladatokkal, elsősorban mélyalapozással és föld alatti terek határolásával foglalkozó HBM, a francia Soletanche Bachy magyarországi leányvállalata, az Európai Unió és a cégcsoport klímavédelmi céljaival összhangban eldöntötte:
Írta: Tilesch György Az üvegszilánk az étkezési szilikon forrása, amely a csontozat és kötőszövetek egészséges működéséhez fontos.” Ez a mondat a Meta (leánykori nevén Facebook) mesterséges intelligencia (MI) modellje, a Galactica válasza arra a kérdésre, hogy mik az üvegszilánk fogyasztásának áldásos hatásai. Hasonló segítőkészséggel taglalta az MI az öngyilkosság előnyeit, adott útmutatást a napalm házi elkészítéséhez, vagy vezetett végig azon, hogyan vehetjük […]
Írta: Tilesch György
Az üvegszilánk az étkezési szilikon forrása, amely a csontozat és kötőszövetek egészséges működéséhez fontos.” Ez a mondat a Meta (leánykori nevén Facebook) mesterséges intelligencia (MI) modellje, a Galactica válasza arra a kérdésre, hogy mik az üvegszilánk fogyasztásának áldásos hatásai. Hasonló segítőkészséggel taglalta az MI az öngyilkosság előnyeit, adott útmutatást a napalm házi elkészítéséhez, vagy vezetett végig azon, hogyan vehetjük ki valakinek a veséjét fusiban.
Négyfős véleménycsapat váltja egymást hónapról hónapra a pódiumon. Januárban Orbán Krisztián tér vissza!
Mindez érthetően szilaj örvényeket vetett. A tudományos munka segítésére fejlesztett, sok tekintetben valóban forradalmi nyelvi modell az MI-szakma és a sajtó heves kritikai fogadtatására élt alig pár napot ebben a formájában, majd sebbel-lobbal lezárták a hozzáférést. Ha az élvonal ezt benézte, hogyan kezelik vajon a valós kockázatot az MI-felzárkózó vállalatok? 2022 sok tekintetben a tartalomgeneráló modellek tömeges áttörésének éve volt. MI-generált szöveg, kép, videó, programkód – mindez már jeltelen apróért elérhető mindenkinek a planétán. Lélegzetelállító gyorsasággal és eredménnyel remixelik azt az adatanyagot, amit az emberiség eddig kitermelt. Az „adatmosott” alkotások eredeti, humán szerzői viszont érthetően lázonganak. A kódolási MI-asszisztenst piacra dobó Github Copilot már meg is kapta az első komoly próbapert, kilencmilliárd dollár értékben, a nyílt forráskódú megoldásaikat jóhiszeműen egymással megosztó fejlesztők szerzői jogainak megsértése miatt.
Inflexiós pont van tehát, megvan az MI-t nem háttérkomponensként kezelő, hanem előtérbe toló (AI-first) üzleti modell. A platformgazdaság új robbanás előtt áll az MI korában. Nagyon gyorsan el fogunk jutni oda, hogy a nagy tech cégek hatalmas modelljei adják a fundamentumot és a muníciót üzleti partnerszolgáltatások és startupok új seregeinek, könnyű kapcsolódással.
A fogyasztókat valószínűleg ők vonják be a leggyorsabban, így keresletet generálnak mindenkinek, aki MI-megoldásokat vezet be. Nem vitatva az MI-átállás elengedhetetlenségét, a globális vállalati derékhad a Big Techhez képest fontolva haladt – de nem mindig megfontoltan. Summa summarum, 2023-ra kétszázmilliárd dolláros lesz az MI-ipar, és ezt már senki sem tudja ignorálni. Beléptünk az MI-monetizálás korába – a próbálkozás és bevezetés évei után –, innentől pedig száguldás következik. Aki időben és kellő elánnal elkezdte, okkal hiheti, hogy mostantól szüretelhet a globális gyümölcsösben. Teheti részben azért is, mert a társadalom még kevéssé érzékelte a kockázatokat és mellékhatásokat, és komoly szabályozási keretek sem voltak.
Azonban sok tekintetben senkiföldje utolsó napjait éljük. 2023 elején végre kijön az Európai Unió három éve vajúdott AI Actje, az első keretszabályozás globális ambíciókkal. Vízválasztó lesz ez mindenképpen, merev MI-technológiai szabályozás helyett a társadalmi hatások és kockázatok mentén ír elő fokozott gondosságot, bevizsgálást és utánkövetést a cégeknek. Bár az már látható, hogy a hetek-hónapok alatt nagyokat ugró MI-konstellációval így is nehezen fogja tartani a lépést, az önállóságra törekvő Európa vízióját támogatja arról, hogyan is épüljön egy megbízható, felelősségteljes MI által kiteljesedő – nem kihasznált – gazdaság és társadalom. És ez mindenképp üdvözlendő.
Az MI-bevezetések megfontoltsága innentől tehát elvárt és kódolt horizontális törvényi kritérium lesz. A vezetőknek ajánlatos tekintetüket ezen felelősség menedzsment- és versenyelőnyeire is rávetni, nem csak arra, hogy gondatlanság esetén milyen gigantikus bírságok várnak rájuk. A spájzban van tehát a világ első erőfeszítése arra, hogy a zabolátlan örvények szelleme helyett a törvények szelleme érvényesüljön, ami most az MI-t mint 21. századi hatalmi kulcstényezőt ismerte fel, és formálja társadalmilag kompatibilissé. Ha azonosulni tudunk a szabályozás értékközvetítő szerepével is, sokkal nagyobb megértéssel és sikerrel fogjuk navigálni ezt az új MI-világot is.
A szerző mesterségesintelligencia-szakértő és tanácsadó, a kaliforniai PHI Institute for Augmented Intelligence szervezet alapító elnöke.
A Forgó tagjai: Simó György, Pistyur Veronika, Tilesch György és Orbán Krisztián.
Góg Angéla megszállottan tud beszélni az emlékeket őrző ízekről. Ha kell, hat és fél ezer apró kekszet gyárt le kézzel, de mostanában inkább az Onyx jövőbeli konyháját készíti elő. Ő a nagybetűs food designer Magyarországon.
A gyerekek, akik sosem láttak kazettát, de már az óvodában is gond nélkül kezeltek egy okostelefont, szép lassan a beosztottaink, a munkatársaink, sőt előbb-utóbb a főnökeink is lesznek, 2030-ra pedig ők alkotják majd a munkavállalók egyharmadát. Ha tudjuk, hogyan kell kommunikálni velük, a munkahelyi közösség legértékesebb tagjai lehetnek, mondja Steigervald Krisztián generációkutató.
Fáradhatatlanok, emberközpontúak, szociálisan tudatosak és végtelenül szabadszelleműek.
A Z generáció, vagyis a zoomerek megérkeztek a munkaerőpiacra, és nem akarnak igazodni a régi rendszerhez, inkább újat építenének helyette. Négy, a korosztály legfontosabb értékeit megtestesítő pályakezdő mondja el, mit tudnak hozzáadni a zoomerek a munka világához, hogyan lehet motiválni őket, és miként fog kinézni az a jövő, aminek már ők írják a szabályait.