Mutatunk négy szabadúszószájtot – ha rövid távú munkára vágysz, ezeken érdemes regisztrálnod, és akkor is, ha freelancert keresel egy projektre.
Az izraeli székhelyű és a New York-i tőzsdén is jegyzett Fiverr az egyik legnagyobb, legismertebb nemzetközi szabadúszóplatform. Milliós felhasználói bázisa elégíti ki öt dollárról induló árazással az ügyfelek igényeit az esküvőimeghívó-rajzolástól a kódoláson át a videónarrálásig. A szájt a leendő szabadúszóknak egyszerre több munkalehetőséget is kínál, szolgáltatásainkat, szakmai profilunkat mi tölthetjük fel a rendszerbe, ezek alapján a munkaadók keresnek fel egy-egy gigre, azaz rövid távú munkára, így a platform alkalmasabb egyszeri, rövidebb időtartamú projektek kivitelezésére. Ahhoz, hogy ne vesszünk el ismeretlen kis alkotóként az éterben, a Fiverr videókurzusokat is kínál, a freelancerélet elsajátítása mellett többek közt dizájn- és technikai készségeket fejlesztő tananyagokat is lehet hallgatni pár extra dollárért.
Az ezredforduló környékén alapított Elance és Odesk összeolvadásából létrejövő Upwork az „eredeti” szabadúszóplatform. Tizenötmillió munkát kereső és ötmillió munkát kínáló hosszabb távú együttműködésének fellegvára. Az Upworknél a Fiverrel ellentétben a szabadúszók keresik fel a munkalehetőségeket; készségeinket és szakmai profilunkat kitöltve a szájt több hozzánk illő lehetőséget dob fel az elérhető ajánlatok közül. Emiatt a több, egymástól elkülöníthető készséggel bíró freelancereknek talán a Fiverr jobban passzol, de az Upwork nagy előnye, hogy sokkal kedvezőbb díjstruktúrát ajánl a visszatérő munkaerőnek. A húszszázalékos jutalék az első ötszáz dollár után tízre, tízezer dollár után öt százalékra csökken –a Fiverren keresettől függetlenül bérünk ötöde a sarc.
Hajnali négy van, felébredek, kimegyek vizet inni. Ma is korán kezd kattogni az agyam, leginkább azért, mert több hete várok egy cikket egy huszonévestől. Kortünet: nálam az aggodalmaskodás és a türelmetlenség, nála a lazaság és a halogatás. Minden önfegyelmemet összeszedve nem nézem meg a telefonomat, hogy megjött-e. A Hintalovon-alapító Gyurkó Szilvi szavait mantrázom magamban: akkor jött rá, hogy túltolta a munkát, […]
Hajnali négy van, felébredek, kimegyek vizet inni. Ma is korán kezd kattogni az agyam, leginkább azért, mert több hete várok egy cikket egy huszonévestől. Kortünet: nálam az aggodalmaskodás és a türelmetlenség, nála a lazaság és a halogatás. Minden önfegyelmemet összeszedve nem nézem meg a telefonomat, hogy megjött-e. A Hintalovon-alapító Gyurkó Szilvi szavait mantrázom magamban: akkor jött rá, hogy túltolta a munkát, amikor sokszor az éjszaka közepén is felkelt dolgozni.
Árvai Eszter másfél évig autóval ingázott Budapest és Bécs között, aztán bevillant neki, hogy kétgyermekes anyaként talán jobb, ha átül a vonatra, mert az autópályán a belső sávban azt vette észre, hogy másodpercek kiesnek a fáradtság miatt. Aztán még vagy két évig maradt az osztrák IKEA HR-vezetője, mielőtt megnyomta a satuféket. Hónapokba telt, hogy kigyógyuljon a munkaalkoholizmusából – erdőbe járt, pihent, és szép lassan visszaépítette a szétzilált baráti kapcsolatait.
Gazsi Zoltán szerint égni kell, de nem annyira, hogy kiégjen az ember a magányos vezetői pozícióban. Vagy nem is magányos: ő például mindig arra törekedett, hogy értékes emberekkel vegye magát körül, és mivel azokkal dolgozott, akiket maga választott ki, megtalálta a szépséget a munkájában. Így pedig még egy multi – az Eisberg – élén sem érezte azt, hogy ötven felett végre valami sajátot kellene létrehoznia. Nyíltan vállalt betegsége után sajátos önfejlesztésbe kezdett: nem feltétlenül tréningről tréningre jár, hanem zenét hallgat, sőt megtanult gitározni, sportol, meditál, időnként pedig gasztrofilmeket néz.
Közben szerencsére megjelentek a zoomerek (a mai huszonévesek) a munkaerőpiacon, és ők már többet törődnek a jóllétükkel: home office-ból irányítanak, pszichoterápiába és konditerembe járnak, esetleg vegetáriánusok, és nyitottak a spiritualitásra. Sokan közülük azért kezdenek már egyetemista korukban valamilyen vállalkozásba, mert társadalmi felelősségtudatuk, például a klímaszorongás motiválja őket. Mint Zwecker Bencét, az egyik Munch-alapítót, aki az ételpazarlás ellen küzd társaival. A szintén Z generációs Réti Levente pedig azért élvezi a programozást, mert valódi emberek valódi problémáira kereshet megoldásokat, minden egyes nap látja, hogy hasznos a munkája. Ők már elvárják, és ki is kényszerítik, hogy X vagy Y generációs főnökeik kíváncsiak legyenek a véleményükre, vegyék őket komolyan, és vonják be őket a döntésekbe.
Az én korosztályom valószínűleg kevésbé tanult meg érdekérvényesíteni – legalábbis jócskán akadnak köztünk, akik ezzel a problémával járnak negyven felett pszichológushoz vagy kócshoz. De a felelősségtudatot, a szorgalmat és az önfegyelmet talán átadtuk a gyerekeinknek – és remélhetően ők majd jobban sáfárkodnak ezekkel a készségekkel. Vagyis nem csak generációs a kérdés. Nekem mindenesetre némi aggodalmat is okoz, amikor egyes reggeleken az építészhallgató lányomat az ebédlőasztalnál találom: egész éjjel rajzolt. Vajon jó, hogy a maximalizmusra törekvést látta gyerekkorában a szüleitől? Nem volna gondtalanabb az élete, ha lazább mintát kap?
Nem nézem meg a telefonom, megpróbálok aludni, hogy ne legyek túl fáradt. Este dzsesszkoncertre megyek, holnap reggel meg jógára, és jó lenne mindkettőt valamennyire kipihenten élvezni.
Ja, a várt cikk megérkezett a nyomda előtti nap reggelén. Jó lett.
A Barta testvérek eleinte azt sem tudták, mi az a jutalék, de az első három nyugati autón rögtön másfél ezer márkát kerestek, később százával hozták be hetente a használt autókat, majd milliárdos családi autókereskedővé nőttek. Dráma azért ebben a sztoriban is van, kiderült, hogy két dudás nem fér meg a paksi csárdában, de legalább a generációváltás jól sikerült, már a lánygyerekek viszik tovább a stafétát.
A 2021-es Bridge Booklist után itt a Bridge Booklist 2022 – üzletemberek, topmenedzserek, a civil szféra gondolkodói, vezetői idén is ajánlanak ötven olyan könyvet, amit egyszer mindenképpen érdemes elolvasni. Értékválasztásban, fenntartható és jövőálló stratégiaalkotásban, vezetői szemléletben adnak kapaszkodókat – a személyes ajánlások alapján bizonyítottan hasznosakat. A listára kerülő könyveket a Bridge vezetői közösség tagjai ajánlották, majd a nyolcfős kuratórium ezt megszűrte, és a maga kedvenceivel is kiegészítette.
Fáradhatatlanok, emberközpontúak, szociálisan tudatosak és végtelenül szabadszelleműek.
A Z generáció, vagyis a zoomerek megérkeztek a munkaerőpiacra, és nem akarnak igazodni a régi rendszerhez, inkább újat építenének helyette. Négy, a korosztály legfontosabb értékeit megtestesítő pályakezdő mondja el, mit tudnak hozzáadni a zoomerek a munka világához, hogyan lehet motiválni őket, és miként fog kinézni az a jövő, aminek már ők írják a szabályait.
Jelenleg 170–180 ezer olyan online kassza üzemel az országban, ami ugyan megfelel a NAV követelményeinek, de a törvényi kritériumokhoz hamarosan jóval több adatszolgáltatásra, az ügyféligényekhez pedig innovatívabb fizetési opciókra lesz szükség. Várkonyi Gábor, a számlázó, pénztárgépi és elektronikus fizetési megoldásokat forradalmasító CMO24 ügyvezetője bejelentette: mind adminisztrációs, mind pedig ügyfélkényelmi szempontból új, komplex eszközcsomagot alkottak a […]
