Hosszú volt ez az év, kegyetlenül hosszú. A még mindig szürreális, de a mindennapokban megszokottá váló háború, a magyar autokrácia megerősödése, az infláció elszabadulása és egy gazdasági válság kezdete sok így együtt. Az általam ismert, megszokott és talán számomra már örökre normálisnak tartott világ 2016-ban kezdett látványosan megváltozni. Jött a brexit, majd Trump megválasztása, aztán 2020-ban a covid, és idén a háború. […]
Hosszú volt ez az év, kegyetlenül hosszú. A még mindig szürreális, de a mindennapokban megszokottá váló háború, a magyar autokrácia megerősödése, az infláció elszabadulása és egy gazdasági válság kezdete sok így együtt. Az általam ismert, megszokott és talán számomra már örökre normálisnak tartott világ 2016-ban kezdett látványosan megváltozni. Jött a brexit, majd Trump megválasztása, aztán 2020-ban a covid, és idén a háború. Várom is az év végi lelassulást, hogy ránézzek újra erre az évre, és hagyjam ülepedni, amit látok, ami történt velem és körülöttem.
Mert az ősz olyan pörgős volt, mint mindig. Nem csak nálunk van ez így, sok helyről hallom, hogy az év első nyolc-kilenc hónapja szinte csak arra van, hogy minden előkészülhessen az utolsó három-négyre. Idén a meglévő eseményeink (a Forbes Flow és a zártkörű gálák) mellé létrehoztuk a Money Summitot és a Tech Summitot is, ami újabb izgalmakat és sikereket hozott, a HR Festtel kötött üzleti szövetség pedig új távlatokat nyitott.
A pihenés Váradi Józsefre is rá fog férni, hiszen a Wizz Air történetének legnehezebb időszakát éli meg. Kitart amellett, hogy kontraciklikus, terjeszkedő politikája igenis be fog válni, és egy év múlva újra ők lesznek a befektetők kedvencei.
Kevesebb mint egy évtized alatt lett gyakornokból menedzsmenttag Gendúr István, aki a Schneider Electric magyarországi vállalatánál az adatközponti insfrastruktúra üzletágáért felel. Többek között a kritikus infrastruktúráról, a soft skillek fontosságáról, a növekedés kulcsáról és az adattárolás trendjeiről beszélgettünk vele. Kevesen mondhatják el magukról, hogy annál a cégnél lettek menedzsmenttagok, ahol gyakornokként kezdték el karrierjüket. Ezen […]
Kevesebb mint egy évtized alatt lett gyakornokból menedzsmenttag Gendúr István, aki a Schneider Electric magyarországi vállalatánál az adatközponti insfrastruktúra üzletágáért felel. Többek között a kritikus infrastruktúráról, a soft skillek fontosságáról, a növekedés kulcsáról és az adattárolás trendjeiről beszélgettünk vele.
Kevesen mondhatják el magukról, hogy annál a cégnél lettek menedzsmenttagok, ahol gyakornokként kezdték el karrierjüket. Ezen kevesek egyike Gendúr István, aki 2012-ben villamosmérnök-hallgatóként, egy kooperatív képzés keretében került a Schneider Electrichez. „Először a vállalkozási mérnökök közé kerültem, ahol viszonylag hamar kaptam komoly mérnöki feladatokat” – meséli a kezdetekről. Sikerült bizonyítania rátermettségét, így a cég még a képzés lejárta előtt szerződést kínált neki. 2013 júniusától teljes állású vállalkozási mérnökként dolgozott tovább a Schneider Electricnél, ahol több nagy projektet – többek között áramszolgáltatói alállomás-építést és komplett gyárépítéseket – sikerült nagy megelégedéssel koordinálnia. „Ez a pozíció lényegében egy projektmenedzseri feladat, amihez elengedhetetlen az erős mérnöki háttértudás. Ebben a munkakörben éreztem meg azt, hogy a pluszmunkák eladása is jól megy, így a meglévő pozícióm mellett 2016-ban elkezdtem a sales irányába is kacsintgatni. Az akkori vezetőmnek tetszett ez a hozzáállás és felvetette, hogy csatlakozzak a sales csapathoz, ahol jellemzően mérnök kollégák értékesítettek szolgáltatásokat. Nem sokkal ezután elkezdtek jönni a számok, engem pedig kineveztek csoportvezetőnek” – eleveníti fel István az első időszakot.
NÉGY ÉV, NYOLCVAN SZÁZALÉK
A fiatal szakember kinevezése jó lépésnek bizonyult. Négy év alatt – 2016-tól 2019 végéig – 80 százalékkal nőtt a részleg forgalma. Az, hogy István megkapta a lehetőséget, a céges kultúrának is köszönhető: „a Schneider Electricnél jellemző, hogy szeretünk lendületes fiatalokkal dolgozni.”
2020 végén aztán több változás is volt a szervezetben. Ezek egyike volt az Adatközponti Infrastruktúrák (Secure
Power & Cooling Business) részleg átalakítása, ami szoros összefüggésben állt azzal, hogy a Schneider Electric korábban akvirálta a nagyon jó nevű APC céget. A nemzetközi szinten jól működő szinenergiákat itthon is kamatoztatni kívánta. Ők fejlesztették ki azt a technológiát, ami a szünetmentes tápegység piacát létrehozta. A korábbi jó tapasztalatok okán István megkapta a bizalmat a cégvezetéstől, kinevezték a részleg élére és megbízták a transzformáció véghezvitelével, ezzel együtt bekerült a magyar menedzsmentbe is. Ez utóbbi a hazai Schneider Electricnél kifejezetten fiatalos, hiszen a vezetők átlagéletkora 40 év alatti. István és csapata új lendületet adott ennek a részlegnek: két év alatt nagyságrendileg 50 százalékkal sikerült növelniük az árbevételt, a tervek szerint pedig még csak most indulnak be igazán. „A rövidtávú célunk az üzletág árbevételének megduplázása, hosszú távon pedig az a célunk, hogy itthon a teljes vállalat árbevételének 20 százalékát az Adatközponti Infrastruktúrák üzletág adja.”
AMIKOR A SOFT SKILLEK A NYERŐK
Amikor arról kérdezzük Istvánt, minek a következménye a látványos fejlődés, a hozzáállást említi. István saját bevallása szerint nem menedzserként, hanem vezetőként gondol magára, aki át tudta adni a benne meglévő lelkesedést a csapatának, akik motiválciójukkal újabb és újabb lehetőségeket hoztak a cégnek. A vezető úgy rakta össze a jelenleg hétfős csapatát, hogy a tagokban meglegyen a belső motiváltság és a pozitív szemlélet, a kiválasztás során pedig a hard skillek helyett inkább a soft skillek meglétére koncentrált. „Ha mindez megvan, onnantól kezdve nagyon egyszerűvé válik a csapat vezetése, hiszen mindenki egy irányban gondolkodik és tudunk az ügyfelekre koncentrálni.” Az impozáns növekedés másik mozgatórugója, hogy a cégnek sikerült kitörnie a reaktív jellegű értékesítésből. „Korábban három-négy disztribútor és rendszerintegrátor partner felé értékesítettünk – ha ők, illetve az ő ügyfeleik sokat vásároltak, akkor jó évünk volt, ha keveset, akkor gyengébb. E helyett a kissé passzív szerep helyett ráálltunk az ügyfelek direkt kezelésére, továbbá fontos küldetésemnek érzem a cégnél a belső falak lerombolását, amiket már csak az APC felvásárlása is akaratlanul felhúzott. Szerencsére ebben nagy nyitottságra találtam a többi részleg vezetőjénél is. Ennek is köszönhető, hogy immár nem külön kezeljük az egyes üzletágakat, hanem ezek szorosan összekapcsolódnak egymással.”
MI FÁN TEREM AZ ADATKÖZPONTI INFRASTRUKTÚRA?
Az energiatudatosság az utóbbi években vált kulcsfontosságúvá az ipari működésben. A Schneider Electricnél ugyanakkor ez hosszú évek óta fókuszban van, mostanra inkább a piaci környezet fogadókészsége változott meg, így sokkal könnyebb értékesíteni ilyen beruházásokat. Az adatközponti infrastruktúra esetében maga az adatközpont van a fókuszban, a Schneider Electric azonban ennél nagyobb tudással és piaci rálátással rendelkezik. „A szünetmentes tápegység – ami áramszünet esetén is ellátja energiával a kritikus fontosságú fogyasztókat – beépítése jelenleg egy lokális trendnek mondható Magyarországon, amivel az ipari fogyasztók védik a saját termelésüket. Büszkék vagyunk arra, hogy a saját UPS-ünk a Class 1-es védelmet 99 százalékos hatásfokkal tudja.” Ilyen kritikus fontosságú fogyasztó például egy banki szerverközpont, a kórházak, vagy egy gyár, aminél egy váratlan leállás szintén komoly – direkt és indirekt – károkat okozhat. „A hazai piacon úgy látjuk, hogy az ipar más területein és az épületeknél van bővülési lehetőségünk. A Schneider Electric egyik fontos versenyelőnye, hogy például egy adatközpontnál a középfeszültségtől az ipari hűtésig, az álpadlórendszertől a szünetmentes tápegységig, a racktől a PDU-ig és az egészet vezérlő szoftverig mindent készen tud adni. A nagy, centralizált adatközpontok mellett az utóbbi időszakban elterjedőben vannak a kisebb, lokális edge-ek, melyek az adatelőállítás helyén tárolják az adatokat. Ezek feldolgozására a hardverek mellett egy nagyon erős szoftveres tudásunk is van házon belül” – teszi hozzá az Adatközponti Infrastruktúrák üzletág vezetője. (X)
INNOVATION HUB
A Schneider Electric több mint 40 innovációs központot működtet világszerte, az egyik legújabb éppen Magyarországon nyílt meg a közelmúltban. A szigetszentmiklósi logisztikai bázis mellett működő létesítmény átfogó képet nyújt a villamos energia világában zajló digitális átalakulásról, az ügyfeleknek és partnereknek kínált energetikai csúcstermékekről, valamint az Energia 4.0 koncepcióról. Látogatóközpontként szemléletformáló szerepet is betölt, az oktatási funkciója részeként a saját munkatársak és külsősök képzése is a feladatai között szerepel, de kapuja bárki előtt nyitva áll, minden érdeklődőt szeretettel várnak.
A gyerekek, akik sosem láttak kazettát, de már az óvodában is gond nélkül kezeltek egy okostelefont, szép lassan a beosztottaink, a munkatársaink, sőt előbb-utóbb a főnökeink is lesznek, 2030-ra pedig ők alkotják majd a munkavállalók egyharmadát. Ha tudjuk, hogyan kell kommunikálni velük, a munkahelyi közösség legértékesebb tagjai lehetnek, mondja Steigervald Krisztián generációkutató.
Raja Ampat mindenhonnan nagyon messze van, ezért sokan úgy gondolták, hogy a Föld egyik utolsó érintetlen természeti csodájára nem leselkednek ugyanazok a környezetpusztító veszélyek, amelyek mára válságba sodorták bolygónk jelentős részét. Ám az eldugott indonéz szigetvilágot ugyanúgy utolérte a műanyagszemét és az emberi mohóság, mígnem környezetvédők egy elszánt csoportja a helyi törvényhozással karöltve tizenöt évvel ezelőtt megálljt parancsolt a pusztításnak. Mára Raja Ampat egy olyan ritka hely, amely azt bizonyítja, hogy a természet képes begyógyítani a sebeit, ha mi, emberek hajlandók vagyunk békén hagyni.
Háború és légi káosz, egy pillanat alatt kieső piacok. Szűkülő profitmarzs és zuhanó árfolyam miatt aggódó részvényesek, törölt és sokat késő járatok, majd elhúzódó visszatérítésektől frusztrált utasok. A covid okozta leállás és őrült hullámvasút még csak az előjáték volt, most lesz túl történetének egyik legkeményebb évén a Wizz Air. Ukrán kimenekítésről, hibás döntésekről, a levont tanulságokról és az állandó növekedési dilemmáról is beszélgettünk Váradi Józseffel, a vállalat vezérigazgatójával.
