A legtöbbször tudjuk, mi lenne egy helyzetben a fair lépés, sokszor mégsem tesszük meg. A Groupamánál sem volt könnyű mindig ezeket a lépéseket megtenni, de hamar kiderült, hogy mind az ügyfelek, mind a cég alkalmazottjai így járnak a legjobban. Nem újdonság, hogy jelenleg számos, részben egymásból következő, részben független, de kölcsönhatásban álló válsághelyzet uralja a világot. […]
A legtöbbször tudjuk, mi lenne egy helyzetben a fair lépés, sokszor mégsem tesszük meg.A Groupamánál sem volt könnyű mindig ezeket a lépéseket megtenni, de hamar kiderült, hogy mind az ügyfelek, mind a cég alkalmazottjai így járnak a legjobban.
Nem újdonság, hogy jelenleg számos, részben egymásból következő, részben független, de kölcsönhatásban álló válsághelyzet uralja a világot. Az idei rendkívüli aszállyal Magyarországon is hatalmas károkat okozó klímaváltozás, háború, energiaválság, infláció, és még sorolhatnánk. A biztosítótársaságokat különösen nagy kihívás elé állította mindez, mert egyszerre kellett saját helyzetüket stabilizálniuk, miközben bajba került ügyfeleik oldalán is helyt kellett állniuk.
Jeanjean Alexandre, a Groupama Biztosító vezérigazgató-helyettese szerint ez azért sikerülhetett, mert előre fel voltak készülve.
Mit fog csinálni, aki önvezető autóban utazik? Milyen társadalmi innováció adhat választ a hulladékkezelés problémáira? A 2020 végén alakult Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium (TINLAB) az ELTE koordinálásával hasonló kérdésekre is keresi a választ. A cél, hogy partnereikkel – a Miskolci Egyetemmel, a Pannon Egyetemmel és a Hárfa Alapítvánnyal – együttműködve elősegítsék a társadalmi innovációt Magyarországon, […]
Mit fog csinálni, aki önvezető autóban utazik? Milyen társadalmi innováció adhat választ a hulladékkezelés problémáira? A 2020 végén alakult Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium (TINLAB) az ELTE koordinálásával hasonló kérdésekre is keresi a választ. A cél, hogy partnereikkel – a Miskolci Egyetemmel, a Pannon Egyetemmel és a Hárfa Alapítvánnyal – együttműködve elősegítsék a társadalmi innovációt Magyarországon, és közvetlenül hasznosítható kutatási eredményeket termeljenek. De mik is ezek az eredmények, és hogyan segíthetnek akár a mi hétköznapjainkban? Magyar Dániellel, az ELTE Innovációs Központjának igazgatójával, a TINLAB projektvezetőjével beszélgettünk.
„Ha azt a szót kimondjuk, hogy innováció, az emberek nagy részének az jut eszébe, hogy valamilyen új technológiai eszközről vagy valami új műszaki paradigmáról beszélünk. Pedig az innováció lehet üzleti, marketing vagy társadalmi innováció is. Utóbbi, szélesen értelmezve, bármely társadalmi problémának az újszerű megoldása, vagy bármely környezeti, gazdasági, technológiai problémának a társadalom által, a társadalmon keresztül történő megoldása” – mondja Magyar Dániel, az ELTE Innovációs Központjának igazgatója.
Például társadalmi innováció az is, ha lakhatással kapcsolatos problémákat innovatív programokkal, társadalmi modelleken keresztül próbálunk megoldani; de társadalmi innováció az is, hogy a technológiák oldaláról jelentkező kérdésekre adunk társadalmi válaszokat. „Mi kell például ahhoz, hogy egy idős, beteg ember elfogadja azt, hogy az ő egészségéről a diagnózist mesterséges intelligencia mondja ki? Vagy éppen egy robot műti meg?” – sorolja a példákat Magyar Dániel.
Ebből a néhány példából is látszik, hogy ez a terület elképesztően szerteágazó, ennek megfelelően a TINLAB-ban is sokféle szakember dolgozik együtt: pszichológusok, jogászok, pedagógusok, neveléstudományi szakemberek, szociológusok, informatikusok, gyógypedagógusok, bölcsészek. A munkát négy területre fókuszálják: a digitalizáció társadalmi hatásaira; a kulturális és oktatási innovációkra; az életminőséget javító társadalmi innovációkra; és a társadalmi innovációs módszertanok kidolgozására.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a TINLAB ugyanúgy foglalkozik az autizmushoz vagy logopédiához kapcsolódó módszerek fejlesztésével vagy emberi kompetenciákhoz kapcsolódó kérdésekkel, új kulturális játszóterek fejlesztésével, mint az informatikai alapú tudásfejlesztéssel és vállalkozói attitűd vizsgálatokkal. De van projektjük a médiaműveltség fejlesztésére is, és arról is van kutatásuk, hogy milyen mechanizmusokon keresztül terjednek az álhírek. Hozzájuk tartoznak a közösségi alapú modellek is: például a támogatott lakhatási szolgáltatás vizsgálata vagy egy város környezetpszichológiai szempontjainak a kutatása is.
A kutatások nem a fióknak készülnek: a TINLAB küldetése, hogy a kutatói szféra mellett a közszférát, a civileket és az üzleti szférát is bevonják. „Van olyan kutatási eredményünk, amit közvetlenül hasznosítani tudnak, olyan is, amit közösen tesztelünk. Ez segíti azt, hogy már eleve olyan eredmények szülessenek, amelyek a célcsoport számára értéket képviselnek. Ez a szemlélet áthatja a labor működését, tematikus fórumaink ezen négy szféra képviselőit rendszeresen összehozzák” – mondja Magyar Dániel. A labor munkájának már most számos eredménye van, ilyenek az iskolai programok, a szemléletformáló termek, cégek esetében az inklúzióra épülő, munkaerőhiányt megoldó programok, de a társadalmi innováció a hulladékkezelési problémákban is segít, például egy miskolci projekt esetében.
A raktározási piacot folyamatosan emelkedő bérleti díjak és csökkenő üresedési ráta jellemzik. A Prologis ügyfélelégedettségi kérdőíve is bebizonyította, hogy a bérlők számára a magas színvonalú, de költséghatékony üzemeltetés, a megújuló energia, valamint a folyamatos szakértői figyelem és jelenlét a legfontosabbak. Gyors reakció, rugalmasság és fenntarthatóság: ezek a fejlesztő vállalat legfontosabb értékei, de a fenntarthatóság számukra […]
Úgy adták el egy 33 milliárdos üzlet keretében egy lengyel cégnek a Szallas-csoport egészét, hogy a magyar vállalat vezetése alakítja át a vevő szállásportálját a Szallas-modellre. Jövő nyárra újabb cégvásárlásokat is tető alá hozhatnak.
Az óraiparban a legváratlanabb pillanatokban törhet ki addig sosem látott hájp, mindegy, hogy százezer euró vagy százezer forint körüli óráról van-e szó. A Rolex és más, lassan már befektetésként kezelt órák példáját már ismerjük, most az ipar másik feléről, a könnyen elérhető szegmensből kirobbanó különlegességekről lesz szó. Pontosabban egyről.
Orvos, filmes, rapper, háborús szakértő. Róluk is szólt 2022. Valakinek fordulópont, másnak lehetőség, hogy másokat segítsen át rajta. Vállaltan szubjektív és vállaltan tízes lista tíz magyarral.
A GKI Digital mérése alapján a magyarországi online kiskereskedelmi piac forgalma 2021-ben meghaladta az 1200 milliárd forintot. Erre önmagában is felkapjuk a fejünket, de ha hozzátesszük, hogy ez 68,9 millió belföldi rendelést jelent, akkor az elismerő hümmögés is jár. Ez 32,4 százalékos emelkedés az előző évhez képest1. 1200 MILLIÁRD FORINT CSERÉLT GAZDÁT. DE HOGYAN? Főleg bankkártyás […]
