Ja, és le a csapatépítőkkel

Zwecker Bence az örök altruista
Bence neve már ismerős lehet az olvasóknak a tavalyi 30/30 Forbes-listáról is, ahová Munch nevű startup vállalkozásának alapítótársaival, Wettstein Alberttel, Perepelica Kirillel és Zsoldos Botonddal került fel. A négy fiatal még 2020-ban indította útjára az élelmiszerpazarlás ellen küzdő alkalmazást, amivel a vásárlók kedvezményes áron juthatnak éttermek és üzletek estére készleten maradó termékeihez.


Az akkor éppen Angliában, a warwicki egyetemen tanuló Bence a járvány alatt teljes gőzzel vetette bele magát a mára több mint kétszázezer adag megmentett ételt számláló projektbe. Kamaszkorában kajakozott, eleinte ugyan szülei unszolására, de hamar megszerette a sportágat, és fontos tényezőnek tartja munkamoráljának kialakulásában. „A kajakozásnál elengedhetetlen volt a hosszú távú tervezés, nemcsak egy konkrét eredményért küzdöttünk, hanem mindig volt valami a távolban, és ugyanezt a célorientáltságot és motivációt ültettem át a vállalkozásomba is.”
A fokozatos építkezésre való hajlamát is itt szerezte meg, állítása szerint olyan alkat, aki mindig hátulról számol, igyekszik lépésről lépésre venni az akadályokat. Megfontolt, határozott gondolkodó, generációja sok tagjával ellentétben kifejezetten szereti szétválasztani a munkát a magánélettől, és csapatban, megszabott keretek között funkcionál a legjobban. Ezt a mentalitást a vele dolgozó majdnem harmincfős csapattól is megköveteli (ők is nagyrészt ebből a korosztályból kerülnek ki), a véreskezű főnök figurája mégis nagyon távol áll tőle.


„Nálunk hibrid munkavégzés van, vagyis a héten három napot töltünk az irodában, kettőt home office-ban, ez a rugalmasság kell a csapatnak. Nem akarunk azok az arcok lenni, akik mindenkit beparancsolnak nyolcra, de mivel szeretnénk, ha mint közösség is jól tudnánk működni, kellenek a személyes kapcsolatok, az irodán belül és kívül is.”