Fáradhatatlanok, emberközpontúak, szociálisan tudatosak és végtelenül szabadszelleműek.
A Z generáció, vagyis a zoomerek megérkeztek a munkaerőpiacra, és nem akarnak igazodni a régi rendszerhez, inkább újat építenének helyette. Négy, a korosztály legfontosabb értékeit megtestesítő pályakezdő mondja el, mit tudnak hozzáadni a zoomerek a munka világához, hogyan lehet motiválni őket, és miként fog kinézni az a jövő, aminek már ők írják a szabályait.
Zwecker Bence az örök altruista Bence neve már ismerős lehet az olvasóknak a tavalyi 30/30 Forbes-listáról is, ahová Munch nevű startup vállalkozásának alapítótársaival, Wettstein Alberttel, Perepelica Kirillel és Zsoldos Botonddal került fel. A négy fiatal még 2020-ban indította útjára az élelmiszerpazarlás ellen küzdő alkalmazást, amivel a vásárlók kedvezményes áron juthatnak éttermek és üzletek estére készleten maradó termékeihez.
Az akkor éppen Angliában, a warwicki egyetemen tanuló Bence a járvány alatt teljes gőzzel vetette bele magát a mára több mint kétszázezer adag megmentett ételt számláló projektbe. Kamaszkorában kajakozott, eleinte ugyan szülei unszolására, de hamar megszerette a sportágat, és fontos tényezőnek tartja munkamoráljának kialakulásában. „A kajakozásnál elengedhetetlen volt a hosszú távú tervezés, nemcsak egy konkrét eredményért küzdöttünk, hanem mindig volt valami a távolban, és ugyanezt a célorientáltságot és motivációt ültettem át a vállalkozásomba is.” A fokozatos építkezésre való hajlamát is itt szerezte meg, állítása szerint olyan alkat, aki mindig hátulról számol, igyekszik lépésről lépésre venni az akadályokat. Megfontolt, határozott gondolkodó, generációja sok tagjával ellentétben kifejezetten szereti szétválasztani a munkát a magánélettől, és csapatban, megszabott keretek között funkcionál a legjobban. Ezt a mentalitást a vele dolgozó majdnem harmincfős csapattól is megköveteli (ők is nagyrészt ebből a korosztályból kerülnek ki), a véreskezű főnök figurája mégis nagyon távol áll tőle.
„Nálunk hibrid munkavégzés van, vagyis a héten három napot töltünk az irodában, kettőt home office-ban, ez a rugalmasság kell a csapatnak. Nem akarunk azok az arcok lenni, akik mindenkit beparancsolnak nyolcra, de mivel szeretnénk, ha mint közösség is jól tudnánk működni, kellenek a személyes kapcsolatok, az irodán belül és kívül is.”
Írta: Tilesch György Az üvegszilánk az étkezési szilikon forrása, amely a csontozat és kötőszövetek egészséges működéséhez fontos.” Ez a mondat a Meta (leánykori nevén Facebook) mesterséges intelligencia (MI) modellje, a Galactica válasza arra a kérdésre, hogy mik az üvegszilánk fogyasztásának áldásos hatásai. Hasonló segítőkészséggel taglalta az MI az öngyilkosság előnyeit, adott útmutatást a napalm házi elkészítéséhez, vagy vezetett végig azon, hogyan vehetjük […]
Írta: Tilesch György
Az üvegszilánk az étkezési szilikon forrása, amely a csontozat és kötőszövetek egészséges működéséhez fontos.” Ez a mondat a Meta (leánykori nevén Facebook) mesterséges intelligencia (MI) modellje, a Galactica válasza arra a kérdésre, hogy mik az üvegszilánk fogyasztásának áldásos hatásai. Hasonló segítőkészséggel taglalta az MI az öngyilkosság előnyeit, adott útmutatást a napalm házi elkészítéséhez, vagy vezetett végig azon, hogyan vehetjük ki valakinek a veséjét fusiban.
Négyfős véleménycsapat váltja egymást hónapról hónapra a pódiumon. Januárban Orbán Krisztián tér vissza!
Mindez érthetően szilaj örvényeket vetett. A tudományos munka segítésére fejlesztett, sok tekintetben valóban forradalmi nyelvi modell az MI-szakma és a sajtó heves kritikai fogadtatására élt alig pár napot ebben a formájában, majd sebbel-lobbal lezárták a hozzáférést. Ha az élvonal ezt benézte, hogyan kezelik vajon a valós kockázatot az MI-felzárkózó vállalatok? 2022 sok tekintetben a tartalomgeneráló modellek tömeges áttörésének éve volt. MI-generált szöveg, kép, videó, programkód – mindez már jeltelen apróért elérhető mindenkinek a planétán. Lélegzetelállító gyorsasággal és eredménnyel remixelik azt az adatanyagot, amit az emberiség eddig kitermelt. Az „adatmosott” alkotások eredeti, humán szerzői viszont érthetően lázonganak. A kódolási MI-asszisztenst piacra dobó Github Copilot már meg is kapta az első komoly próbapert, kilencmilliárd dollár értékben, a nyílt forráskódú megoldásaikat jóhiszeműen egymással megosztó fejlesztők szerzői jogainak megsértése miatt.
Inflexiós pont van tehát, megvan az MI-t nem háttérkomponensként kezelő, hanem előtérbe toló (AI-first) üzleti modell. A platformgazdaság új robbanás előtt áll az MI korában. Nagyon gyorsan el fogunk jutni oda, hogy a nagy tech cégek hatalmas modelljei adják a fundamentumot és a muníciót üzleti partnerszolgáltatások és startupok új seregeinek, könnyű kapcsolódással.
A színpadon:
„A világ első erőfeszítése, hogy a zabolátlan örvények szelleme helyett a törvények szelleme érvényesüljön.”
– Tilesch György
A fogyasztókat valószínűleg ők vonják be a leggyorsabban, így keresletet generálnak mindenkinek, aki MI-megoldásokat vezet be. Nem vitatva az MI-átállás elengedhetetlenségét, a globális vállalati derékhad a Big Techhez képest fontolva haladt – de nem mindig megfontoltan. Summa summarum, 2023-ra kétszázmilliárd dolláros lesz az MI-ipar, és ezt már senki sem tudja ignorálni. Beléptünk az MI-monetizálás korába – a próbálkozás és bevezetés évei után –, innentől pedig száguldás következik. Aki időben és kellő elánnal elkezdte, okkal hiheti, hogy mostantól szüretelhet a globális gyümölcsösben. Teheti részben azért is, mert a társadalom még kevéssé érzékelte a kockázatokat és mellékhatásokat, és komoly szabályozási keretek sem voltak.
Azonban sok tekintetben senkiföldje utolsó napjait éljük. 2023 elején végre kijön az Európai Unió három éve vajúdott AI Actje, az első keretszabályozás globális ambíciókkal. Vízválasztó lesz ez mindenképpen, merev MI-technológiai szabályozás helyett a társadalmi hatások és kockázatok mentén ír elő fokozott gondosságot, bevizsgálást és utánkövetést a cégeknek. Bár az már látható, hogy a hetek-hónapok alatt nagyokat ugró MI-konstellációval így is nehezen fogja tartani a lépést, az önállóságra törekvő Európa vízióját támogatja arról, hogyan is épüljön egy megbízható, felelősségteljes MI által kiteljesedő – nem kihasznált – gazdaság és társadalom. És ez mindenképp üdvözlendő.
Az MI-bevezetések megfontoltsága innentől tehát elvárt és kódolt horizontális törvényi kritérium lesz. A vezetőknek ajánlatos tekintetüket ezen felelősség menedzsment- és versenyelőnyeire is rávetni, nem csak arra, hogy gondatlanság esetén milyen gigantikus bírságok várnak rájuk. A spájzban van tehát a világ első erőfeszítése arra, hogy a zabolátlan örvények szelleme helyett a törvények szelleme érvényesüljön, ami most az MI-t mint 21. századi hatalmi kulcstényezőt ismerte fel, és formálja társadalmilag kompatibilissé. Ha azonosulni tudunk a szabályozás értékközvetítő szerepével is, sokkal nagyobb megértéssel és sikerrel fogjuk navigálni ezt az új MI-világot is.
A szerző mesterségesintelligencia-szakértő és tanácsadó, a kaliforniai PHI Institute for Augmented Intelligence szervezet alapító elnöke.
A Forgó tagjai: Simó György, Pistyur Veronika, Tilesch György és Orbán Krisztián.
A budapesti bérpaloták világa sokakat magával ragad, de a díszletszerű homlokzatok mögött már nem sok lakás hordozza a boldog békeidők polgári miliőjét. Többségüket azóta alaposan átépítették, és a súlyos faajtók mögött ma már irodák vagy apartmanok működnek. A kivételek közé tartozik egy ötszobás lakás az Operával szemközt: még megvan az eredeti parketta, a mennyezetről a régi csillár lóg – igaz, a függönyöket már itt sem a lakók, hanem képletesen, a színpadmesterek húzzák el. Itt, a harmadik emelet 5-ös ajtó mögött működik Fischer Iván Lakásszínháza, vagy ahogy a pesti színházba járók egy szűk rétege ismeri, a Filc.
Csoki, zsepi, nyitott ajtó. Egy jó vezetőnek minden helyzetben gondolnia kell a munkatársakra, vagyis ez a három dolog mindig legyen nála, mondja Árvai Eszter, aki a bevételi számok helyett is a kollégák elégedettségét tartotta vezetőként a legfontosabbnak. Az IKEA ranglétráján gyorsan haladva hamar budaörsi áruházigazgató, majd ausztriai HR-vezető lett, vagyis a legmagasabb nemzetközi pozícióig jutott Magyarországról a bútoróriásnál. Csak aztán túltolta a munkát. Azt mondja, tanult belőle, és most mint mentor adja tovább a tapasztalatait.
Jelenleg 170–180 ezer olyan online kassza üzemel az országban, ami ugyan megfelel a NAV követelményeinek, de a törvényi kritériumokhoz hamarosan jóval több adatszolgáltatásra, az ügyféligényekhez pedig innovatívabb fizetési opciókra lesz szükség. Várkonyi Gábor, a számlázó, pénztárgépi és elektronikus fizetési megoldásokat forradalmasító CMO24 ügyvezetője bejelentette: mind adminisztrációs, mind pedig ügyfélkényelmi szempontból új, komplex eszközcsomagot alkottak a […]