Fáradhatatlanok, emberközpontúak, szociálisan tudatosak és végtelenül szabadszelleműek.
A Z generáció, vagyis a zoomerek megérkeztek a munkaerőpiacra, és nem akarnak igazodni a régi rendszerhez, inkább újat építenének helyette. Négy, a korosztály legfontosabb értékeit megtestesítő pályakezdő mondja el, mit tudnak hozzáadni a zoomerek a munka világához, hogyan lehet motiválni őket, és miként fog kinézni az a jövő, aminek már ők írják a szabályait.
Zwecker Bence az örök altruista Bence neve már ismerős lehet az olvasóknak a tavalyi 30/30 Forbes-listáról is, ahová Munch nevű startup vállalkozásának alapítótársaival, Wettstein Alberttel, Perepelica Kirillel és Zsoldos Botonddal került fel. A négy fiatal még 2020-ban indította útjára az élelmiszerpazarlás ellen küzdő alkalmazást, amivel a vásárlók kedvezményes áron juthatnak éttermek és üzletek estére készleten maradó termékeihez.
Az akkor éppen Angliában, a warwicki egyetemen tanuló Bence a járvány alatt teljes gőzzel vetette bele magát a mára több mint kétszázezer adag megmentett ételt számláló projektbe. Kamaszkorában kajakozott, eleinte ugyan szülei unszolására, de hamar megszerette a sportágat, és fontos tényezőnek tartja munkamoráljának kialakulásában. „A kajakozásnál elengedhetetlen volt a hosszú távú tervezés, nemcsak egy konkrét eredményért küzdöttünk, hanem mindig volt valami a távolban, és ugyanezt a célorientáltságot és motivációt ültettem át a vállalkozásomba is.” A fokozatos építkezésre való hajlamát is itt szerezte meg, állítása szerint olyan alkat, aki mindig hátulról számol, igyekszik lépésről lépésre venni az akadályokat. Megfontolt, határozott gondolkodó, generációja sok tagjával ellentétben kifejezetten szereti szétválasztani a munkát a magánélettől, és csapatban, megszabott keretek között funkcionál a legjobban. Ezt a mentalitást a vele dolgozó majdnem harmincfős csapattól is megköveteli (ők is nagyrészt ebből a korosztályból kerülnek ki), a véreskezű főnök figurája mégis nagyon távol áll tőle.
„Nálunk hibrid munkavégzés van, vagyis a héten három napot töltünk az irodában, kettőt home office-ban, ez a rugalmasság kell a csapatnak. Nem akarunk azok az arcok lenni, akik mindenkit beparancsolnak nyolcra, de mivel szeretnénk, ha mint közösség is jól tudnánk működni, kellenek a személyes kapcsolatok, az irodán belül és kívül is.”
Hajnali négy van, felébredek, kimegyek vizet inni. Ma is korán kezd kattogni az agyam, leginkább azért, mert több hete várok egy cikket egy huszonévestől. Kortünet: nálam az aggodalmaskodás és a türelmetlenség, nála a lazaság és a halogatás. Minden önfegyelmemet összeszedve nem nézem meg a telefonomat, hogy megjött-e. A Hintalovon-alapító Gyurkó Szilvi szavait mantrázom magamban: akkor jött rá, hogy túltolta a munkát, […]
Hajnali négy van, felébredek, kimegyek vizet inni. Ma is korán kezd kattogni az agyam, leginkább azért, mert több hete várok egy cikket egy huszonévestől. Kortünet: nálam az aggodalmaskodás és a türelmetlenség, nála a lazaság és a halogatás. Minden önfegyelmemet összeszedve nem nézem meg a telefonomat, hogy megjött-e. A Hintalovon-alapító Gyurkó Szilvi szavait mantrázom magamban: akkor jött rá, hogy túltolta a munkát, amikor sokszor az éjszaka közepén is felkelt dolgozni.
Árvai Eszter másfél évig autóval ingázott Budapest és Bécs között, aztán bevillant neki, hogy kétgyermekes anyaként talán jobb, ha átül a vonatra, mert az autópályán a belső sávban azt vette észre, hogy másodpercek kiesnek a fáradtság miatt. Aztán még vagy két évig maradt az osztrák IKEA HR-vezetője, mielőtt megnyomta a satuféket. Hónapokba telt, hogy kigyógyuljon a munkaalkoholizmusából – erdőbe járt, pihent, és szép lassan visszaépítette a szétzilált baráti kapcsolatait.
Gazsi Zoltán szerint égni kell, de nem annyira, hogy kiégjen az ember a magányos vezetői pozícióban. Vagy nem is magányos: ő például mindig arra törekedett, hogy értékes emberekkel vegye magát körül, és mivel azokkal dolgozott, akiket maga választott ki, megtalálta a szépséget a munkájában. Így pedig még egy multi – az Eisberg – élén sem érezte azt, hogy ötven felett végre valami sajátot kellene létrehoznia. Nyíltan vállalt betegsége után sajátos önfejlesztésbe kezdett: nem feltétlenül tréningről tréningre jár, hanem zenét hallgat, sőt megtanult gitározni, sportol, meditál, időnként pedig gasztrofilmeket néz.
Közben szerencsére megjelentek a zoomerek (a mai huszonévesek) a munkaerőpiacon, és ők már többet törődnek a jóllétükkel: home office-ból irányítanak, pszichoterápiába és konditerembe járnak, esetleg vegetáriánusok, és nyitottak a spiritualitásra. Sokan közülük azért kezdenek már egyetemista korukban valamilyen vállalkozásba, mert társadalmi felelősségtudatuk, például a klímaszorongás motiválja őket. Mint Zwecker Bencét, az egyik Munch-alapítót, aki az ételpazarlás ellen küzd társaival. A szintén Z generációs Réti Levente pedig azért élvezi a programozást, mert valódi emberek valódi problémáira kereshet megoldásokat, minden egyes nap látja, hogy hasznos a munkája. Ők már elvárják, és ki is kényszerítik, hogy X vagy Y generációs főnökeik kíváncsiak legyenek a véleményükre, vegyék őket komolyan, és vonják be őket a döntésekbe.
Az én korosztályom valószínűleg kevésbé tanult meg érdekérvényesíteni – legalábbis jócskán akadnak köztünk, akik ezzel a problémával járnak negyven felett pszichológushoz vagy kócshoz. De a felelősségtudatot, a szorgalmat és az önfegyelmet talán átadtuk a gyerekeinknek – és remélhetően ők majd jobban sáfárkodnak ezekkel a készségekkel. Vagyis nem csak generációs a kérdés. Nekem mindenesetre némi aggodalmat is okoz, amikor egyes reggeleken az építészhallgató lányomat az ebédlőasztalnál találom: egész éjjel rajzolt. Vajon jó, hogy a maximalizmusra törekvést látta gyerekkorában a szüleitől? Nem volna gondtalanabb az élete, ha lazább mintát kap?
Nem nézem meg a telefonom, megpróbálok aludni, hogy ne legyek túl fáradt. Este dzsesszkoncertre megyek, holnap reggel meg jógára, és jó lenne mindkettőt valamennyire kipihenten élvezni.
Ja, a várt cikk megérkezett a nyomda előtti nap reggelén. Jó lett.
Háború és légi káosz, egy pillanat alatt kieső piacok. Szűkülő profitmarzs és zuhanó árfolyam miatt aggódó részvényesek, törölt és sokat késő járatok, majd elhúzódó visszatérítésektől frusztrált utasok. A covid okozta leállás és őrült hullámvasút még csak az előjáték volt, most lesz túl történetének egyik legkeményebb évén a Wizz Air. Ukrán kimenekítésről, hibás döntésekről, a levont tanulságokról és az állandó növekedési dilemmáról is beszélgettünk Váradi Józseffel, a vállalat vezérigazgatójával.
Raja Ampat mindenhonnan nagyon messze van, ezért sokan úgy gondolták, hogy a Föld egyik utolsó érintetlen természeti csodájára nem leselkednek ugyanazok a környezetpusztító veszélyek, amelyek mára válságba sodorták bolygónk jelentős részét. Ám az eldugott indonéz szigetvilágot ugyanúgy utolérte a műanyagszemét és az emberi mohóság, mígnem környezetvédők egy elszánt csoportja a helyi törvényhozással karöltve tizenöt évvel ezelőtt megálljt parancsolt a pusztításnak. Mára Raja Ampat egy olyan ritka hely, amely azt bizonyítja, hogy a természet képes begyógyítani a sebeit, ha mi, emberek hajlandók vagyunk békén hagyni.
Érdekes pénzmozgás nélküli tranzakció keretében talált egymásra a legnagyobb online ingatlanhirdetési portál és a vezető offline hitelközvetítő. A Hitelnet bebiztosította magát a hitelezés komoly visszaesése ellen is.