Csoki, zsepi, nyitott ajtó. Egy jó vezetőnek minden helyzetben gondolnia kell a munkatársakra, vagyis ez a három dolog mindig legyen nála, mondja Árvai Eszter, aki a bevételi számok helyett is a kollégák elégedettségét tartotta vezetőként a legfontosabbnak. Az IKEA ranglétráján gyorsan haladva hamar budaörsi áruházigazgató, majd ausztriai HR-vezető lett, vagyis a legmagasabb nemzetközi pozícióig jutott Magyarországról a bútoróriásnál. Csak aztán túltolta a munkát. Azt mondja, tanult belőle, és most mint mentor adja tovább a tapasztalatait.
Egy 2017. júliusi reggelen, bőven nyitás előtt jött a kiürítési jelzés a budaörsi IKEA dolgozóinak: azonnal hagyják el az épületet. Árvai Eszter, az akkori áruházvezető bosszankodott, hogy éppen azon a napon történik ilyen, amikor egy közös reggelin el akar köszönni kollégáitól. Öt és fél év után Ausztriába tartott, az ottani hét IKEA HR-vezetését átvenni, döntéséről már tudtak Budaörsön. Aztán a parkolóban valaki megkocogtatta a vállát, hogy nézzen már hátra. „Köszönjük, Eszter!” – egy nagyjából 20 × 2 méteres molinón virított a felirat az áruház homlokzatán. „És mindenki ott állt egy szál fehér rózsával. Csupa libabőr lettem” – meséli.
Pedig szerinte kimondottan szigorú főnök volt: ha gyorsan lepakoltak a kamionokról az eladótérbe a munkatársak, akkor sem mehettek hamarabb haza, újabb feladatokat adott nekik. A végtelenségig igazgathatták a raklapokon a termékeket, hogy a vásárlók még nagyobb rendre érkezzenek meg. „Elfogadták, hogy erős vevőfókusz volt nálam. A belső mérések alapján évekig mi voltunk az elsők a legmegbízhatóbb áruház kategóriában a világszerte működő csaknem négyszáz IKEA közül.” Eszter öt év alatt veszteségből milliárdos nyereségbe fordította a budaörsi áruházat. Háromszázötven embert és csaknem harmincmilliárdos bizniszt menedzselt, a legjobb időkben évi két és fél millió vásárlójuk volt.
Azt mondja, ennek ellenére egy idő után azt érezte, nem illik rá a klasszikus üzletvezetőről kialakított kép. „A legtöbb áruházvezető azzal kezdte a napot, hogy megnézte az előző napi forgalmat, engem viszont jobban érdekelt, hogy mi van az embereimmel.” Háromnegyedüknek tudta a nevét, a takarítónők ma is a nyakába ugranak, ha felbukkan mint vásárló. Hasonlónak magam is a tanúja voltam: a Graphisoft Parkban beszélgettünk, egyszer csak megjelent a Planteen nevű ottani menza egyik munkatársa, és őszinte tisztelettel üdvözölte Esztert – annak idején a budaörsi IKEA kitchen production managere volt.
A mélyépítésben a szén-dioxid-kibocsátás nagy részét a betongyártáshoz kapcsolódó emisszió képezi, ezért a HBM a fenntarthatóság jegyében elsősorban ennek csökkentésére fókuszál. A fenntarthatósággal kapcsolatban az építőiparnak igen nagy felelőssége van: a világ szén-dioxid-kibocsátásának körülbelül harmadáért ez az iparág felel. Ezért a speciális mélyépítési feladatokkal, elsősorban mélyalapozással és föld alatti terek határolásával foglalkozó HBM, a francia […]
A mélyépítésben a szén-dioxid-kibocsátás nagy részét a betongyártáshoz kapcsolódó emisszió képezi, ezért a HBM a fenntarthatóság jegyében elsősorban ennek csökkentésére fókuszál.
A fenntarthatósággal kapcsolatban az építőiparnak igen nagy felelőssége van: a világ szén-dioxid-kibocsátásának körülbelül harmadáért ez az iparág felel. Ezért a speciális mélyépítési feladatokkal, elsősorban mélyalapozással és föld alatti terek határolásával foglalkozó HBM, a francia Soletanche Bachy magyarországi leányvállalata, az Európai Unió és a cégcsoport klímavédelmi céljaival összhangban eldöntötte:
2030-ra 40 százalékkal csökkenti kivitelezési munkálatai szén-dioxid-lábnyomát és minden projektjén arra törekszik, hogy a lehető legalacsonyabb karbonemisszióval járó építőanyagokat alkalmazza.
A HBM által tervezett és kivitelezett alapozási szerkezetek a föld alatt készülnek, a végeredmény ritkán látszik, de azért sokan találkozhattak már a magyar piacon több mint 25 éves tapasztalattal rendelkező cég megoldásival, hiszen részt vettek például a kecskeméti Mercedes gyár, a Kőröshegyi völgyhíd és a Puskás stadion építésében, de dolgoztak a Lánchíd rekonstrukcióján, hat Duna-hídon, öt metróállomáson és a budapesti 1-es villamos felújításán is.
KARBONEMISSZIÓ-MONITORING
A fenti felsorolásból látszik, hogy a legtöbb építőipari szektorban jelen vannak, és bár sokféle szerkezettípussal foglalkoznak, közös bennük, hogy bármelyiknél lehet tenni a fenntarthatóságért. „A kibocsátáscsökkentésre is igaz, hogy azon lehet változtatni, amit mérünk. Amit meg tudunk mérni, ahhoz tudunk célokat is hozzárendelni. Utána ezekhez a célokhoz tudunk különböző akciókat kapcsolni. A HBM abban mindenképpen élen jár, hogy ezeket az adatokat, információkat már a napi gyakorlatba is beépítettük, folyamatosan mérjük azt, hogy mind a kivitelezéseink, mind a tervezett műszaki megoldásaink milyen CO2-kibocsátással járnak, és terveink szerint ezt hamarosan beleírjuk az árajánlatainkba is” – mondja Stötzer István, a HBM szeptemberben kinevezett ügyvezető igazgatója, aki korábban beszerzési igazgatóként dolgozott a cégnél. A mérésekhez, monitorozáshoz, számolásokhoz iparági bevett megoldások mellett a cégcsoport saját szoftvereket is fejlesztett.
Stötzer István, a HBM szeptemberben kinevezett ügyvezető igazgatója
ÖKOTUDATOS TERVEZÉS
„A speciális, mélyépítési szegmens CO2-lábnyomának több mint 60 százalékáért a betonok, illetve a beton szilárdságát biztosító cementek felelnek” – mondja Stötzer István. A cementek előállításának kémiai folyamata, illetve a gyártáshoz szükséges energia előállítása is szén-dioxidot termel, ezért a cégcsoport kifejezetten a betonra kezdett el fókuszálni. Először is arra figyelnek, hogy a lehető legkevesebb alapanyagot használják fel: ehhez segítség a több évtizedes gyakorlat, és az, hogy már a tervezésnél ezt szem előtt tartva dolgoznak. „A mi tervezőcsapatunk olyan műszaki megoldásokat és módszereket igyekszik kidolgozni, amelyekkel az alapozási szerkezeteink rövidebbek, karcsúbbak, alacsonyabb anyagfelhasználásúak lesznek” – mondja Stötzer István. Ez az igény a megrendelőknél is felmerül, hiszen a kevesebb anyaghasználat nemcsak környezetvédelmi szempontból fontos, hanem egyben költségcsökkentést is jelent.A másik irány a beépített anyagok optimalizálása. Bár a cement a beton tömegének csupán 15 százalékát teszi ki, CO2-kibocsátásának 80–85 százalékáért felel, így lényeges, hogy milyen receptúrát használ egy cég. A HBM ezért olyan partnerekkel dolgozik együtt, akik a kibocsátáscsökkentésben, hatékonyságban élen járnak. A megfelelő gyártókkal együttműködésben, a cégcsoportnál elvégzett kutatások és tesztek alapján, különböző adalékanyagok alkalmazásával megszületett egy speciális, ultraalacsony szén-dioxid-kibocsátású betonkeverék, az EXEGY receptje. „Kelet-Magyarországon az előző félévben már voltak olyan beruházások, ahol a beruházó kifejezett igénye volt, hogy a HBM által alkalmazott műszaki és alapozási megoldások CO2-lábnyoma a lehető legkisebb legyen, itt már alkalmaztuk az EXEGY-t” – mondja Stötzer István. Miután egyre több tapasztalatot gyűjtöttek, már olyan beruházásoknál is elkezdték alkalmazni ezeket a keverékeket, ahol ez kifejezett beruházói igényként nem jelent meg.
Az idei évben a vállalatunk által beépített beton mintegy 30 százaléka alacsony karbonlábnyomú. Egyelőre konkrét megrendelői igény nélkül haladunk a területen, hogy felállított hosszú távú céljainkat el tudjuk érni. Az évtized végére szeretnénk 90 százalék fölé kerülni. Ennek minden esélye megvan.”
ZÖLD ENERGIA ÉS ÚJRAHASZNOSÍTÁS
Egyelőre azért nem minden kompromisszum nélkül alkalmazható ez a speciális beton: magasabb szilárdsági vagy vízzárási igény vagy a projekthelyszín környezetében elérhető beszállítói adottságok korlátot képezhetnek. „De ez is csak idő kérdése, valószínűleg azért az évtized végére el fogunk tudni jutni odáig, hogy minden egyes műszaki megoldásnál, betonszerkezeti elvárásnál tudunk majd alternatívát ajánlani az EXEGY betonok palettájáról” – mondja Stötzer István.
A felhasznált anyagok csökkentése és az új betonreceptúra mellett azért vannak más megoldások is, amivel egy építőipari vállalat zöldebbé vállhat. A HBM például célul tűzte ki, hogy meglévő személyautó-flottáját hamarosan hibrid vagy teljesen elektromos autókra cseréli, de a munkagépekkel is foglalkoznak: egyrészről modernizálnak, az újabb vezérgépek alacsonyabb fogyasztás mellett lényegesen kevesebb károsanyagot bocsátanak ki, mint az eddigiek, másrészt itt is keresik a hibrid megoldásokat. Tárgyalnak olyan partnerekkel is, akik a szállítmányozásban tudnak zöldíteni: a hagyományos tehergépjárműveket is próbálják minél inkább hibrid- vagy elektromos üzemmel kiváltani. „Ez inkább egy közép vagy hosszú távú folyamat. Azért, hogy ez megtörténhessen, szükséges az infrastruktúra további fejlesztése, az úthálózaté, az elektromos töltőhálózaté. Nem elegendő csak magának a gépparknak a korszerűsítése” – mondja Stötzer István.
A hulladékfelhasználáson is igyekeznek fejleszteni. Ez egyrészről igaz az irodákra, ahol edukatív szerepe is van annak, hogy mindent, amit lehet, szelektíven kezelnek, illetve digitalizálnak, amit tudnak, hogy eleve csökkenjen a felhasznált papír és hulladék mennyisége. Másrészről a munkaterületeken is hasonló eredményeket próbálnak elérni, felhasználják a már megtermelt hulladékok egy részét, és csökkentik a hulladék mennyiségét – ez ma már több helyen egyértelmű elvárás a beruházók részéről is. „Több olyan projektünk van, ahol a hulladék-újrahasznosítást 70 százalék fölé kell vinni. Mi nagyon sok betont használunk, de a betonhulladékunk bizonyos technológiákkal, őrléssel, tisztítással újra felhasználható, ezek az anyagok újra beépíthetőek, és ezáltal is csökkenthető a környezetterhelés.”
De ugyanilyen fontos lehet az építőiparban a már meglévő termékek, műszaki megoldások újragondolása az építkezéseken. „Nemrégiben volt olyan projektünk, ahol a befektető egy már meglévő alapozási modellnek az újrafelhasználását, újrakalkulálását tűzte ki célul. Új alaptestek elkészítése helyett felülvizsgáltuk a már meglévő alapozást. A speciális mélyépítésben idehaza ez még igen ritka példa, de ez is azért egyfajta fenntartható állapotot segít elő, amikor nem arról beszélünk, hogy valami újat építünk, hanem hogy hogyan lehet egy meglévő szerkezetet felújítani, átalakítani úgy, hogy egy új funkciónak meg tudjon felelni” – mondja Stötzer István.
Háború és légi káosz, egy pillanat alatt kieső piacok. Szűkülő profitmarzs és zuhanó árfolyam miatt aggódó részvényesek, törölt és sokat késő járatok, majd elhúzódó visszatérítésektől frusztrált utasok. A covid okozta leállás és őrült hullámvasút még csak az előjáték volt, most lesz túl történetének egyik legkeményebb évén a Wizz Air. Ukrán kimenekítésről, hibás döntésekről, a levont tanulságokról és az állandó növekedési dilemmáról is beszélgettünk Váradi Józseffel, a vállalat vezérigazgatójával.
A GKI Digital mérése alapján a magyarországi online kiskereskedelmi piac forgalma 2021-ben meghaladta az 1200 milliárd forintot. Erre önmagában is felkapjuk a fejünket, de ha hozzátesszük, hogy ez 68,9 millió belföldi rendelést jelent, akkor az elismerő hümmögés is jár. Ez 32,4 százalékos emelkedés az előző évhez képest1. 1200 MILLIÁRD FORINT CSERÉLT GAZDÁT. DE HOGYAN? Főleg bankkártyás […]
Ilyen se volt még. Legyen máskor is! Megtartottuk az első Forbes Tech Summitot, volt itt robotikától mesterséges intelligencián át Twitch-streamekig minden, amiben mi, magyarok is jók vagyunk. Tudósításaink a Forbes.hu-ról.
Fáradhatatlanok, emberközpontúak, szociálisan tudatosak és végtelenül szabadszelleműek.
A Z generáció, vagyis a zoomerek megérkeztek a munkaerőpiacra, és nem akarnak igazodni a régi rendszerhez, inkább újat építenének helyette. Négy, a korosztály legfontosabb értékeit megtestesítő pályakezdő mondja el, mit tudnak hozzáadni a zoomerek a munka világához, hogyan lehet motiválni őket, és miként fog kinézni az a jövő, aminek már ők írják a szabályait.
