Csoki, zsepi, nyitott ajtó. Egy jó vezetőnek minden helyzetben gondolnia kell a munkatársakra, vagyis ez a három dolog mindig legyen nála, mondja Árvai Eszter, aki a bevételi számok helyett is a kollégák elégedettségét tartotta vezetőként a legfontosabbnak. Az IKEA ranglétráján gyorsan haladva hamar budaörsi áruházigazgató, majd ausztriai HR-vezető lett, vagyis a legmagasabb nemzetközi pozícióig jutott Magyarországról a bútoróriásnál. Csak aztán túltolta a munkát. Azt mondja, tanult belőle, és most mint mentor adja tovább a tapasztalatait.
Egy 2017. júliusi reggelen, bőven nyitás előtt jött a kiürítési jelzés a budaörsi IKEA dolgozóinak: azonnal hagyják el az épületet. Árvai Eszter, az akkori áruházvezető bosszankodott, hogy éppen azon a napon történik ilyen, amikor egy közös reggelin el akar köszönni kollégáitól. Öt és fél év után Ausztriába tartott, az ottani hét IKEA HR-vezetését átvenni, döntéséről már tudtak Budaörsön. Aztán a parkolóban valaki megkocogtatta a vállát, hogy nézzen már hátra. „Köszönjük, Eszter!” – egy nagyjából 20 × 2 méteres molinón virított a felirat az áruház homlokzatán. „És mindenki ott állt egy szál fehér rózsával. Csupa libabőr lettem” – meséli.
Pedig szerinte kimondottan szigorú főnök volt: ha gyorsan lepakoltak a kamionokról az eladótérbe a munkatársak, akkor sem mehettek hamarabb haza, újabb feladatokat adott nekik. A végtelenségig igazgathatták a raklapokon a termékeket, hogy a vásárlók még nagyobb rendre érkezzenek meg. „Elfogadták, hogy erős vevőfókusz volt nálam. A belső mérések alapján évekig mi voltunk az elsők a legmegbízhatóbb áruház kategóriában a világszerte működő csaknem négyszáz IKEA közül.” Eszter öt év alatt veszteségből milliárdos nyereségbe fordította a budaörsi áruházat. Háromszázötven embert és csaknem harmincmilliárdos bizniszt menedzselt, a legjobb időkben évi két és fél millió vásárlójuk volt.
Azt mondja, ennek ellenére egy idő után azt érezte, nem illik rá a klasszikus üzletvezetőről kialakított kép. „A legtöbb áruházvezető azzal kezdte a napot, hogy megnézte az előző napi forgalmat, engem viszont jobban érdekelt, hogy mi van az embereimmel.” Háromnegyedüknek tudta a nevét, a takarítónők ma is a nyakába ugranak, ha felbukkan mint vásárló. Hasonlónak magam is a tanúja voltam: a Graphisoft Parkban beszélgettünk, egyszer csak megjelent a Planteen nevű ottani menza egyik munkatársa, és őszinte tisztelettel üdvözölte Esztert – annak idején a budaörsi IKEA kitchen production managere volt.
Kompromisszumkésznek kell lennünk a bérekben, a munkahelyválasztásban és esetleg a lokációban is a válság miatt. Vagyis ha valaki jó munkát akar, lehet, hogy az ország másik felébe kell költöznie, ennek feltételeit viszont a munkáltatónak kell megteremtenie, mondja G. Nagy Balázs, a Trenkwalder munkaerő-közvetítő cég ügyvezetője. Kilenc trend, ami szerinte meghatározó lesz.
Az infláció megeszi a béremelést, és még nagyobb gond, hogy azt a részét is, amit azért kapnánk, mert képeztük magunkat, extra feladatokat vállaltunk – vagyis invesztáltunk a jövőnkbe. Ebben az esetben elértéktelenedik a befektetésünk.
Magyarországon rövid távon reálbércsökkenés lesz, a fogyasztói kosarak összetétele várhatóan jelentősen változni fog. Nem azt mondom, hogy csirkefarhátas időszak jön, de lehet, hogy jobban megszámoljuk, hány túró rudit veszünk le a polcról a mindennapi bevásárláskor, és talán jó lesz a magos szőlő is, nem csak a mag nélküli.
Az anyagi biztonság felértékelődik, szívesebben vállalnak az emberek olyan munkát, ahol a bérük fix-változó aránya a fix felé tolódik el, még akkor is, ha az összeg alacsonyabb lesz. A munkáltató biztonságot ad pénzért cserébe, a munkavállaló meg nyugodtan alszik a hitele miatt.
A vállalatok közül korábban jellemzően százból egy volt bizonytalan, hogy a következő hónapban felvesz, vagy elbocsát-e dolgozókat, ez az arány most négy-öt százalékra nőtt. Vagyis négy-ötszörösére emelkedett azoknak a vezetőknek a száma, akik egy hónapra sem tudnak biztonsággal előre tervezni.
Arra kell hosszú távon berendezkedni, hogy a munkanélküliség és a munkaerőhiány együtt lesz jelen. Ha például Kecskeméten a jövő hónapban negyven fröccsöntő szakmunkást szeretnék munkába állítani, nem biztos, hogy pont ott és akkor találok. Senkinek sincs olyan képzeletbeli raktára, ahol különféle szakemberek várnak, hogy kiengedjék őket a fényre dolgozni, amikor szükség van rájuk.
Az álláshirdetések mind nagyobb része a közösségi médiában jelenik meg: ma már a kékgalléros munkáknál is egyharmad ez az arány, sőt mostanában egyes hónapokban a negyven–ötven százalékot is elérte. A videós hirdetéseknek nagyon rövidnek kell lenniük, senki sem néz már meg négy–öt perces kisfilmeket, tíz másodpercben kell elmondani a lényeget. Az egyetlen, ami nem szorult vissza, az a személyes jelenlét, az ajánlások és a neighbourhood marketing: tíz százalék fölött tartja magát. Az a különbség, hogy a szórólapokra már QR kód is kerül.
Az elmúlt években sok cég költött rengeteg pénzt arra, hogy a munkatársak jól érezzék magukat a munkahelyükön. De ma az emberek többsége elsősorban nem bulira, szeretetre, törődésre vágyik, hanem pénzre és kiszámítható jövőre. A csocsóasztal és az ingyenreggeli helyett jobban értékelik az egyértelmű kommunikációt, a gyors, határozott döntéshozatalt és az átlátható működést.
A magyar munkavállalók is egyre inkább mobilizálódnak, jobb megélhetésért és több munkalehetőségért bizonyos feltételek mellett körülbelül minden második elköltözne a lakóhelyéről. Nem is feltétlenül a szomszéd városba mennének, Miskolc környékéről például a legszívesebben Győr-Moson-Sopron megyébe, míg onnan, ha költöznének, akkor leginkább Budapestre.
Hosszú távon komoly tartalékot képeznek a munkaerőpiacon a hátrányos településekről származók és a megváltozott munkaképességűek. Utóbbiak 450 ezren vannak, közülük mintegy háromszázezer tudna dolgozni, de ma csak nagyjából a fele teszi. A hiedelmekkel ellentétben kevés kompromisszumot kell hozniuk a cégeknek, hogy alkalmazni tudják őket, csupán annyi a nehézség a foglalkoztatásukban, hogy extra terhelésnek nem lehet kitenni őket.
A munkahelyváltás kockázatossága Kockázatosabbnak érzi a munkahelyváltást, mint 2020 (a covid megjelenése) előtt?
A jövővel kapcsolatos várakozások A megkérdezettek mintegy 48 százaléka inkább negatívan tekint a jövőbe. Forrás: A Trenkwalder 2022-es mobilitási kutatása
Tényleg nem lehet olyan helyzetet elképzelni, amelyben ne tudna kényelmes fizetési megoldást nyújtani az új érintéses, azaz SoftPOS funkciójával kiegészült SimpleBusiness. És ez csak az egyik ok, amiért most érdemes telepíteniük az alkalmazást a kereskedőknek, szolgáltatóknak. Sokan még mindig abban a hitben élnek, hogy Magyarországon a vásárlók egy jelentős része a legszívesebben készpénzzel fizet. Csakhogy […]
Az energiaválság viharában vette át az E.ON Hungária vezetését Guntram Würzberg, aki az anyavállalat esseni központjából jött. Interjú geopolitikai helyzetről, a kormányzati döntésekről, a legfontosabb stratégiai kérdésekről és az elmúlt évek állami tranzakcióiról, valamint arról, hogy miben más Németország és Magyarország.
Groupama Biztosító
2022 December Támogatói tartalom Groupama Biztosító
A legtöbbször tudjuk, mi lenne egy helyzetben a fair lépés, sokszor mégsem tesszük meg. A Groupamánál sem volt könnyű mindig ezeket a lépéseket megtenni, de hamar kiderült, hogy mind az ügyfelek, mind a cég alkalmazottjai így járnak a legjobban. Nem újdonság, hogy jelenleg számos, részben egymásból következő, részben független, de kölcsönhatásban álló válsághelyzet uralja a világot. […]
