Négy évtizeddel az ikonikus Los Angeles-i berobbanás után, tavaly megérkezett Budapestre a hollywoodi kedvenc Spago, hogy a belvárosi szállóvendégeknek az Oscar-sztárséf Wolfgang Puck szellemében mutassa meg Közép-Európa alapanyagait. De mit várjunk tőle mi, magyarok?
Nem könnyű a Los Angeles-i legenda, a Spago eredeti hatását jól lefordítani a mai Budapestre. A francia konyhán edzett osztrák alapítónak mai áron számolva majdnem egymilliárd forintot dobtak össze 1982-ben a vendéglátóiparon kívülről érkező, de főztjéért rajongó módos befektetői, hogy olyan éttermet nyithasson a Sunset Stripen, ami a formálódó kaliforniai ízlésből beemeli a friss, helyi alapanyagokat, Európából meg a klasszikus technológiákat, de a francia kifejezések elidegenítő pufogtatása nélkül – és ha kell, friss briós híján fatüzelésű kemencében sült pizzát terítve a füstölt lazac meg a kaviár alá. Ezt azóta sem sikerült levenni az étlapról.
Mint egy meglazított nyakkendő – írták körül a hollywoodi elitbe bombaként berobbanó éttermet, és a korai teremfőnökök bevallottan villákat vettek abból, hogy asztalhoz juttatták azt, aki nagyon sürgősen akarta, és rendre hosszasan zárva maradtak a mosdóajtók, amikor egy-egy sztár és környezete nem érte be francia pezsgővel és koktélokkal. Az esszenciálisan Los Angeles-i étterem így lett az Oscar-gálák állandó menübeszállítója, szülővárosában meg tizenkilenc év után nagyobb és nyugodtabb helyszínre költözött kicsit megnyugodni, középkorúvá válni és hozzáírni néhány nullát az eredeti étlap áraihoz.
Ebben az érában kezdődött Puck globális terjeszkedése is, és így ért mostanra – Európában Isztambul mellett elsőként – a Matild Palotába is egy Spago, és még az idei nagy országos Michelin-tányér hullás előtt ajánlást kapott tavaly, majd idén meg is őrizte. A kérdés, hogy mit kellene benne találnunk – alighanem egy jó adag Kaliforniát, bárhogy is kell annak kinéznie a Ferenciek terén novemberben, ötcsillagos szállódíszletek között.
Hajnali négy van, felébredek, kimegyek vizet inni. Ma is korán kezd kattogni az agyam, leginkább azért, mert több hete várok egy cikket egy huszonévestől. Kortünet: nálam az aggodalmaskodás és a türelmetlenség, nála a lazaság és a halogatás. Minden önfegyelmemet összeszedve nem nézem meg a telefonomat, hogy megjött-e. A Hintalovon-alapító Gyurkó Szilvi szavait mantrázom magamban: akkor jött rá, hogy túltolta a munkát, […]
Hajnali négy van, felébredek, kimegyek vizet inni. Ma is korán kezd kattogni az agyam, leginkább azért, mert több hete várok egy cikket egy huszonévestől. Kortünet: nálam az aggodalmaskodás és a türelmetlenség, nála a lazaság és a halogatás. Minden önfegyelmemet összeszedve nem nézem meg a telefonomat, hogy megjött-e. A Hintalovon-alapító Gyurkó Szilvi szavait mantrázom magamban: akkor jött rá, hogy túltolta a munkát, amikor sokszor az éjszaka közepén is felkelt dolgozni.
Árvai Eszter másfél évig autóval ingázott Budapest és Bécs között, aztán bevillant neki, hogy kétgyermekes anyaként talán jobb, ha átül a vonatra, mert az autópályán a belső sávban azt vette észre, hogy másodpercek kiesnek a fáradtság miatt. Aztán még vagy két évig maradt az osztrák IKEA HR-vezetője, mielőtt megnyomta a satuféket. Hónapokba telt, hogy kigyógyuljon a munkaalkoholizmusából – erdőbe járt, pihent, és szép lassan visszaépítette a szétzilált baráti kapcsolatait.
Gazsi Zoltán szerint égni kell, de nem annyira, hogy kiégjen az ember a magányos vezetői pozícióban. Vagy nem is magányos: ő például mindig arra törekedett, hogy értékes emberekkel vegye magát körül, és mivel azokkal dolgozott, akiket maga választott ki, megtalálta a szépséget a munkájában. Így pedig még egy multi – az Eisberg – élén sem érezte azt, hogy ötven felett végre valami sajátot kellene létrehoznia. Nyíltan vállalt betegsége után sajátos önfejlesztésbe kezdett: nem feltétlenül tréningről tréningre jár, hanem zenét hallgat, sőt megtanult gitározni, sportol, meditál, időnként pedig gasztrofilmeket néz.
Közben szerencsére megjelentek a zoomerek (a mai huszonévesek) a munkaerőpiacon, és ők már többet törődnek a jóllétükkel: home office-ból irányítanak, pszichoterápiába és konditerembe járnak, esetleg vegetáriánusok, és nyitottak a spiritualitásra. Sokan közülük azért kezdenek már egyetemista korukban valamilyen vállalkozásba, mert társadalmi felelősségtudatuk, például a klímaszorongás motiválja őket. Mint Zwecker Bencét, az egyik Munch-alapítót, aki az ételpazarlás ellen küzd társaival. A szintén Z generációs Réti Levente pedig azért élvezi a programozást, mert valódi emberek valódi problémáira kereshet megoldásokat, minden egyes nap látja, hogy hasznos a munkája. Ők már elvárják, és ki is kényszerítik, hogy X vagy Y generációs főnökeik kíváncsiak legyenek a véleményükre, vegyék őket komolyan, és vonják be őket a döntésekbe.
Az én korosztályom valószínűleg kevésbé tanult meg érdekérvényesíteni – legalábbis jócskán akadnak köztünk, akik ezzel a problémával járnak negyven felett pszichológushoz vagy kócshoz. De a felelősségtudatot, a szorgalmat és az önfegyelmet talán átadtuk a gyerekeinknek – és remélhetően ők majd jobban sáfárkodnak ezekkel a készségekkel. Vagyis nem csak generációs a kérdés. Nekem mindenesetre némi aggodalmat is okoz, amikor egyes reggeleken az építészhallgató lányomat az ebédlőasztalnál találom: egész éjjel rajzolt. Vajon jó, hogy a maximalizmusra törekvést látta gyerekkorában a szüleitől? Nem volna gondtalanabb az élete, ha lazább mintát kap?
Nem nézem meg a telefonom, megpróbálok aludni, hogy ne legyek túl fáradt. Este dzsesszkoncertre megyek, holnap reggel meg jógára, és jó lenne mindkettőt valamennyire kipihenten élvezni.
Ja, a várt cikk megérkezett a nyomda előtti nap reggelén. Jó lett.
Jelenleg 170–180 ezer olyan online kassza üzemel az országban, ami ugyan megfelel a NAV követelményeinek, de a törvényi kritériumokhoz hamarosan jóval több adatszolgáltatásra, az ügyféligényekhez pedig innovatívabb fizetési opciókra lesz szükség. Várkonyi Gábor, a számlázó, pénztárgépi és elektronikus fizetési megoldásokat forradalmasító CMO24 ügyvezetője bejelentette: mind adminisztrációs, mind pedig ügyfélkényelmi szempontból új, komplex eszközcsomagot alkottak a […]
Az energiaválság viharában vette át az E.ON Hungária vezetését Guntram Würzberg, aki az anyavállalat esseni központjából jött. Interjú geopolitikai helyzetről, a kormányzati döntésekről, a legfontosabb stratégiai kérdésekről és az elmúlt évek állami tranzakcióiról, valamint arról, hogy miben más Németország és Magyarország.
„Hosszú az én életem, sok volt benne a kaland” – mondja
Dés László, és órákon át mesél szürreális katonaidőkről, a szocializmus idején megjárt külföldi fesztiválokról, improvizálásról, dalügyekről, meg persze dzsesszről. Közben néha elejt egy viccet, de leginkább mindenről derűsen, színesen és pont olyan jólesőn beszél, mint amikor a szaxofonján muzsikál. Mert bár komponált számtalan dalt, mintegy ötven filmhez zenét, féltucat musicalt, színpadi művet, a szíve mélyén dzsesszzenész maradt. A covid alatt elkezdte írni az önéletrajzát, csak aztán félbehagyta, mert rájött, hogy még van pár elvégezni való dolga, amit majd szintén bele akar írni a könyvébe.