Négy évtizeddel az ikonikus Los Angeles-i berobbanás után, tavaly megérkezett Budapestre a hollywoodi kedvenc Spago, hogy a belvárosi szállóvendégeknek az Oscar-sztárséf Wolfgang Puck szellemében mutassa meg Közép-Európa alapanyagait. De mit várjunk tőle mi, magyarok?
Nem könnyű a Los Angeles-i legenda, a Spago eredeti hatását jól lefordítani a mai Budapestre. A francia konyhán edzett osztrák alapítónak mai áron számolva majdnem egymilliárd forintot dobtak össze 1982-ben a vendéglátóiparon kívülről érkező, de főztjéért rajongó módos befektetői, hogy olyan éttermet nyithasson a Sunset Stripen, ami a formálódó kaliforniai ízlésből beemeli a friss, helyi alapanyagokat, Európából meg a klasszikus technológiákat, de a francia kifejezések elidegenítő pufogtatása nélkül – és ha kell, friss briós híján fatüzelésű kemencében sült pizzát terítve a füstölt lazac meg a kaviár alá. Ezt azóta sem sikerült levenni az étlapról.
Mint egy meglazított nyakkendő – írták körül a hollywoodi elitbe bombaként berobbanó éttermet, és a korai teremfőnökök bevallottan villákat vettek abból, hogy asztalhoz juttatták azt, aki nagyon sürgősen akarta, és rendre hosszasan zárva maradtak a mosdóajtók, amikor egy-egy sztár és környezete nem érte be francia pezsgővel és koktélokkal. Az esszenciálisan Los Angeles-i étterem így lett az Oscar-gálák állandó menübeszállítója, szülővárosában meg tizenkilenc év után nagyobb és nyugodtabb helyszínre költözött kicsit megnyugodni, középkorúvá válni és hozzáírni néhány nullát az eredeti étlap áraihoz.
Ebben az érában kezdődött Puck globális terjeszkedése is, és így ért mostanra – Európában Isztambul mellett elsőként – a Matild Palotába is egy Spago, és még az idei nagy országos Michelin-tányér hullás előtt ajánlást kapott tavaly, majd idén meg is őrizte. A kérdés, hogy mit kellene benne találnunk – alighanem egy jó adag Kaliforniát, bárhogy is kell annak kinéznie a Ferenciek terén novemberben, ötcsillagos szállódíszletek között.
Kompromisszumkésznek kell lennünk a bérekben, a munkahelyválasztásban és esetleg a lokációban is a válság miatt. Vagyis ha valaki jó munkát akar, lehet, hogy az ország másik felébe kell költöznie, ennek feltételeit viszont a munkáltatónak kell megteremtenie, mondja G. Nagy Balázs, a Trenkwalder munkaerő-közvetítő cég ügyvezetője. Kilenc trend, ami szerinte meghatározó lesz.
Az infláció megeszi a béremelést, és még nagyobb gond, hogy azt a részét is, amit azért kapnánk, mert képeztük magunkat, extra feladatokat vállaltunk – vagyis invesztáltunk a jövőnkbe. Ebben az esetben elértéktelenedik a befektetésünk.
Magyarországon rövid távon reálbércsökkenés lesz, a fogyasztói kosarak összetétele várhatóan jelentősen változni fog. Nem azt mondom, hogy csirkefarhátas időszak jön, de lehet, hogy jobban megszámoljuk, hány túró rudit veszünk le a polcról a mindennapi bevásárláskor, és talán jó lesz a magos szőlő is, nem csak a mag nélküli.
Az anyagi biztonság felértékelődik, szívesebben vállalnak az emberek olyan munkát, ahol a bérük fix-változó aránya a fix felé tolódik el, még akkor is, ha az összeg alacsonyabb lesz. A munkáltató biztonságot ad pénzért cserébe, a munkavállaló meg nyugodtan alszik a hitele miatt.
A vállalatok közül korábban jellemzően százból egy volt bizonytalan, hogy a következő hónapban felvesz, vagy elbocsát-e dolgozókat, ez az arány most négy-öt százalékra nőtt. Vagyis négy-ötszörösére emelkedett azoknak a vezetőknek a száma, akik egy hónapra sem tudnak biztonsággal előre tervezni.
Arra kell hosszú távon berendezkedni, hogy a munkanélküliség és a munkaerőhiány együtt lesz jelen. Ha például Kecskeméten a jövő hónapban negyven fröccsöntő szakmunkást szeretnék munkába állítani, nem biztos, hogy pont ott és akkor találok. Senkinek sincs olyan képzeletbeli raktára, ahol különféle szakemberek várnak, hogy kiengedjék őket a fényre dolgozni, amikor szükség van rájuk.
Az álláshirdetések mind nagyobb része a közösségi médiában jelenik meg: ma már a kékgalléros munkáknál is egyharmad ez az arány, sőt mostanában egyes hónapokban a negyven–ötven százalékot is elérte. A videós hirdetéseknek nagyon rövidnek kell lenniük, senki sem néz már meg négy–öt perces kisfilmeket, tíz másodpercben kell elmondani a lényeget. Az egyetlen, ami nem szorult vissza, az a személyes jelenlét, az ajánlások és a neighbourhood marketing: tíz százalék fölött tartja magát. Az a különbség, hogy a szórólapokra már QR kód is kerül.
Az elmúlt években sok cég költött rengeteg pénzt arra, hogy a munkatársak jól érezzék magukat a munkahelyükön. De ma az emberek többsége elsősorban nem bulira, szeretetre, törődésre vágyik, hanem pénzre és kiszámítható jövőre. A csocsóasztal és az ingyenreggeli helyett jobban értékelik az egyértelmű kommunikációt, a gyors, határozott döntéshozatalt és az átlátható működést.
A magyar munkavállalók is egyre inkább mobilizálódnak, jobb megélhetésért és több munkalehetőségért bizonyos feltételek mellett körülbelül minden második elköltözne a lakóhelyéről. Nem is feltétlenül a szomszéd városba mennének, Miskolc környékéről például a legszívesebben Győr-Moson-Sopron megyébe, míg onnan, ha költöznének, akkor leginkább Budapestre.
Hosszú távon komoly tartalékot képeznek a munkaerőpiacon a hátrányos településekről származók és a megváltozott munkaképességűek. Utóbbiak 450 ezren vannak, közülük mintegy háromszázezer tudna dolgozni, de ma csak nagyjából a fele teszi. A hiedelmekkel ellentétben kevés kompromisszumot kell hozniuk a cégeknek, hogy alkalmazni tudják őket, csupán annyi a nehézség a foglalkoztatásukban, hogy extra terhelésnek nem lehet kitenni őket.
A munkahelyváltás kockázatossága Kockázatosabbnak érzi a munkahelyváltást, mint 2020 (a covid megjelenése) előtt?
A jövővel kapcsolatos várakozások A megkérdezettek mintegy 48 százaléka inkább negatívan tekint a jövőbe. Forrás: A Trenkwalder 2022-es mobilitási kutatása
2022-ben mindennél fontosabb volt, hogy megértessük a minket körülvevő világ történéseit, és példát mutassunk a már jól ismert Forbes-sztorikkal arra, hogyan tartsunk ki válságos időkben is. Erről is szólt az év a Forbes.hu-n.
A budapesti bérpaloták világa sokakat magával ragad, de a díszletszerű homlokzatok mögött már nem sok lakás hordozza a boldog békeidők polgári miliőjét. Többségüket azóta alaposan átépítették, és a súlyos faajtók mögött ma már irodák vagy apartmanok működnek. A kivételek közé tartozik egy ötszobás lakás az Operával szemközt: még megvan az eredeti parketta, a mennyezetről a régi csillár lóg – igaz, a függönyöket már itt sem a lakók, hanem képletesen, a színpadmesterek húzzák el. Itt, a harmadik emelet 5-ös ajtó mögött működik Fischer Iván Lakásszínháza, vagy ahogy a pesti színházba járók egy szűk rétege ismeri, a Filc.
A mélyépítésben a szén-dioxid-kibocsátás nagy részét a betongyártáshoz kapcsolódó emisszió képezi, ezért a HBM a fenntarthatóság jegyében elsősorban ennek csökkentésére fókuszál. A fenntarthatósággal kapcsolatban az építőiparnak igen nagy felelőssége van: a világ szén-dioxid-kibocsátásának körülbelül harmadáért ez az iparág felel. Ezért a speciális mélyépítési feladatokkal, elsősorban mélyalapozással és föld alatti terek határolásával foglalkozó HBM, a francia […]
A magyar Turbine AI újabb, húszmillió eurós befektetési kört zárt. Kutatási eredményeik meggyőzték a Merck & Co. befektetési alapját és egy brit magvető alapot is, de beszállt a magyar Day One Capital is.
